Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-07-18 / 160. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. július 18 Az embert is megfertőző nyuibetegség fenyegeti az országot. A német birodalom belügymi­nisztere megtiltja az eleven és lőtt nyulak be- és átvitelét Né­metország területére Ausztriából, Csehszlovákiából, Magyarország­ból, Romániából, Bulgáriából, Al­bániából és Görögországból. Ezt azzal indokolja, hogy egyes dél­keleti államokban a nyulak közt számos tularémiás megbetegedés fordult elő, amely betegség az embereket is megtámadja. A tularémiát 1911-ben észlel­ték először Kalifornia Tula nevű kerületében, az 1800 km. kiterje­désű Tulare nevű mocsaras tó környékén, de fellépését azóta megállapították Japán, Orosz, Svéd, Norvégországban, Ausztriában és Csehországban. A német rendelet a tőlünk délre és délkeletre fekvő államokban is meglévőnek jelzi s igy nagy óvatosságra int, mert mintegy 5 milliót tesz ki a nyu- lakért országosan befolyó összeg, amely a betegségekkel veszélybe jut. A tularémia a nyulak, ürgék, mókusok, mezei egerek, hörcsö gök és patkányok között lép fel. A betegséget legyek, kullancsok, szúnyogok terjesztik. A betegség pestishez hasonló tünetekkel lép fel és az emberre is átragad. Tü­netei embernél: magas láz, mi­rigyduzzanat, fejfájás, hányás, ki­merültség. Az ember nem nagyon fogékony a betegség iránt. A ro­varcsípés okozta, vagy nyuzásnál bekövetkezett sérülés következté­ben előálló fertőzésnél a bőrön csomó, majd gennyel telt hólyag, ennek felszakadása után fekély keletkezik a fentebb említett tü­netekkel. E betegség a nyulak közt néha olyan járványokat is okozhat, hogy majdnem az egész nyulállo- mány kipusztul. Miután a nyu- lakra nagyon ragályos, valószínű, hogy a betegség hozzánk is át fog terjedni, de lehetséges, hogy már itt is van, csak nem tudunk róla. A földmivelésügyi miniterium adott is már ki rendeletet, amely­ben felhívja a gazdák és vadászok figyelmét erre a betegségre s egyúttal fehivja őket arra, hogy kisérjék figyelemmel a vadon élő rágcsálókat s ha ilyen beteg rág csálót látnak, azt pusztítsák el, a hullát pedig adják át a községi állatorvosnak, aki ezt vizsgálatra felküldi az országos állategész­ségügyi intézetbe. A beteg nyúl annyira elgyengült, hogy az em­bert bevárja, a kutya meg köny- nyüszerrel elfogja. Az elhullott nyulakat vagy más vadonélő rágcsálókat mélyen el kell ásni, hogy a hullára szálló rovarok ne terjesszék a betegséget. Akik ilyen nyulakkal, vagy rágcsálók­kal foglalatoskodnak, munka után kezüket mossák meg lehetőleg fertőtlenítő szerrel, vagy jó házi­szappannal. A cigányok jövendő papja Zalaegerszegen. A cigányokat tériti és készül a papi pályára. van még a község területén levő keresztek rendbetételéről, kifesté­séről. A templomtéren levő kereszt megújítását az apátság vállalta. A többi, körülbelül 8 keresztnek karbahozását részint az egyház- község, részint jámbor társula­tok, vagy pedig magánosok vál­lalják. Minden Isten dicsőségére és annak emlékére, örömére, hogy a jövő év májusában, a szentségi Jézus diadalmenetével a világér­deklődés középpontjába jut csonka hazánk 1 A tanítói tanfolyam negyedik napja. Keszthely, julius 16. A tanítói továbbképző tanfolyam negyedik napján Padányi igazgató a csa­ládvédelemről és a családi neve­lésről tartott előadást. Felsorolta a szülők kötelességeit. Megállapí­totta, hogy a családi nevelésnek összhangban kell lenni az iskolai neveléssel. Amelyik gyermek nevelésére nagy gondot fordíta­nak otthon, azt sokkal könnyebb nevelni az iskolában is. Legfon­tosabb nevelő eszköz a példa­adás. Testifenyitéknek sem a családban, sem az iskolában nincs helye. Drózdy, a természet­rajz és gazdasági ismeretek mód­szerét ismertette. Arra kell töre­kedni, hogy a gyermek meg­szeresse és megértse a természe­tet. Védeni is kell a növényeket és a fákat. Majd az uborkáról tartott mintatanitást. Szabó Pál alsópáhoki tanító az egészségtan­ból mutatatott be mintatanitást. Nagyon eredeti módon keltette fel tanítványainak érdeklődését. Tanításának eredményeképen a kis tanítványai megfogadták, hogy nem isznak szeszesitalokat sőt igyekeznek szüleiket is mértékle­tes ivásra szoktatni. Mindkét tanítást nagy érdeklődéssel hall­gatták végig. A hallgatóság egy- része a délután folyamán autó­buszon kirándult Sümegre. Rövid táviratok. japán meggyorsítja a Kínával folyó tárgyalásokat, mert döntést akar. Valószínű, hogy Japán a háború mellett dönt és meghó­dítja Északkinát. Nagy csapat­összevonások történnek mindkét részen. — Az indiai Kalkutta és Lahore között kisikíott egy vonat, 100 ember meghalt, 200 megsebesült. — A spanyol el­lenőrzés kérdésében elvi meg­egyezés jött léire a hatalmak kö­zött. A részletekről a jövő héten döntenek. Berlinben azt hiszik, hogy nagy nehézsége lesz az érdemi megegyezésnek. — A cseh kormány lemondott, mert a pártok nem egyeztek bele a gabonaárak emelésébe. Az új kormányt valószínűen Malypetr parlamenti elnök alakítja meg. — A vádtanács ma határoz, hogy megszünteti-e az eljárást a földművelésügyi panama ügyében Czvetkovics Ferenc ellen. A Mi- nich-ügyben folyik a vizsgálat. — Akinek a vérnyomása magas és szívműködése ren­detlen, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű széke­lést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet iszik. Érdekes fiatal férfi járja heíek óta a nyugati vidékeket. A 25 — 26 éves fiatalember, aki Vas me­gyéből pénteken délután Zala­egerszegre érkezett, barna arcú, feketehaju, villogó szemű cigány férfi-szépség. Neve Bihari Her­mann és a cigányok szerint a hires cigánykirály, a nagy Bihari leszármazottja. Külsejénél és szár­mazásánál is érdekesebb az élete. Erről édes-keveset mond, inkább a papság adataiból szedjük ösz- sze, amii róla megirunk. Bihari Hermann nem nyilatkozik. Azt mondja: becsüli az újságokat és az újságírókat, de nem ad inter­jút, mert nem reklámmal, hanem munkájával akar eredményeket elérni. Még pedig a papi pályán, azaz ezidőszerint a világi após- tolkodás terén. Bihari Hermannak ez a mun­kalerülete : a cigányokat téríteni, közelebb hozni az egyházhoz, a papságh®z és a társadalomhoz. Ez az elhatározása már a fejér­megyei Móron megszületett, ahol fiatal éveit élte a cigányok kö­zött. Kezdettől fogva vonzódott az egyházhoz, a papsághoz. Ha al­kalma volt, eljárt a templomba, hozzászegődött a papokhoz. Ott­hon, a cigánytanyán pedig a mi­sét uánozta kis társaival. Olt látta — meséli a lelkes fiatalem­ber —, hogy a cigányban meg­van a hajlandóság a jóra, a mű­velődésre, de sajnos a rosszra is. A társadalom megvetése és saját hibáik mélyre taszították a ma­gyar cigányokat. Ekkor érlelődött meg benne az a gondolat, hogy tanul és pap lesz, majd pedig pásztora fajtest­véreinek, hogy jobbá tegye őket. Már 17—18 éves volt, amikor egyik plébános felfedezte benne a hivatást és oktatni kezdte. Egy másik, azóta meghalt plébános házába fogadta. Nagy hálával gondol vissza rá Bihari, mert itt tekintették először teljes értékű embernek, s nem a cigányt, ha­nem a tehetséges embert nézték benne. Éles eszével gyorsan ha­ladt,az idén magánúton már az ötödik gimnáziumot is elvégezte. A tanulást folytatja, mert az a szándéka, hogy az érettségi után a veszprémi teológiára véteti fel magát, hogy pap lehessen. Máris sokat tud. sokkai többet, mint a felsős gimnázisták; sőt sok vonatkozásban az érettségi* zetteknél is többet. Bőséges álta­lános tudása, jelentékeny irodal­mi és teológiai ismeretei vannak. Megállja a helyét a társalgásban, ismeri a társadalmi szokásokat; főleg pedig a szónokláshoz ért. Lelkesen, formás mondatokban beszél. A szónoklás a nyári foglalko­zása. Évről-évre bejárja ilyenkor a falvakat, városokat és valósá­gos missziót tart fajtestvérei kö­zölt. Felkeresi a cigányokat, el­beszélget velük. Néhány mondat után látja hibáikat, bajaikat; lel­kűkre beszél és vigaszt nyújt ne­kik. Aztán összegyűjti őket és beszél nekik Istenről, hitről, er­kölcsös életről. Sorra megláto­gatja a sátoros cigányokat is 8 velük cigánynyelven beszél. Ha nehezebb a talaj, náluk is alszik, de nem távozik eredmény nélkül. Majdnem mindig van eredmény, mert a cigányok örömmel fogad­ják, sőt büszkén, hogy közülük iiyen képzett ember kerül ki. Eredményei igen szépek: szám­talan cigányt vezetett a szentgyó­náshoz, sok fajtestvérének a há­zasságát rendeztetie, sokakat a pogányságból térített meg. Mind­erről sorozatos elismerő levelek és egyéb bizonyítékok tanúskod­nak. Rótt püspök saját aláirásu fényképével ajándékozta meg. Az egri kispapok méltónak tartolták, hogy veié egy képen szerepelje- neK, Peyer Ferenc apostoli kor­mányzó hivatalosan ajánlj? a pap­ság figyelmébe. Legfőbb munka­területén, Fejér megyében nem­csak minden falu cigányai isme­rik, de az oltani papság is a legjobb véleménnyel nyilatkozik róla. Képességeit megismerve joggal hisszük, hogy évek múlva a ci- gánynyelvü irodalomnak is műve­lője lesz. Már biztatást kapott a cigány nyelvlan összeállítására, de egyelőre még csak a katekiz­must és az imákat fordítja. Faj­testvéreit meg is tanított a cigány nyelven a Miatyánkra és Üdvöz- légyre. Ezek cigányul igy hang­zanak : Miatyánk: Ámárodi! dél káj é szán, ándo- cséri tá ál szuntoma, tyó ánáv tájtel áveltál, tyó szuntó thém tájde. Amaro szákó gyeszutno mánró, táj ertoszár ámáre bezehá tájna ingereme, máskár lé nászálu ógyi muntuszár áme lebenyesztár. Üdvözlégy: Tá ávez drágome szuntone Máriáve, maskarle zsuvja tajtyó zakló, Jézusi! Ámáre gajzsi szun­tone Máriáve rugyi szár, ánda ámende ákánik táj peámáró mo- leszkó császó. Amen. Bihari Herman pénteken már | Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása Bánfai láfszerész és fényképész szaküzlstében ;Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Telefon 1.178.

Next

/
Oldalképek
Tartalom