Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-07-09 / 152. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nyaraló gyermekek hancuroznak a Balaton vizében, tengerpartokon és minden üdülő­helyen. Csupán az anyagilag te­hetős családok tudják ezt meg­tenni saját gyermekeikkel. A tár­sadalmi és elsősorban a vallásos egyesületek érezték meg, hogy tenni kell valamit a kisemberek javára is. Budapestről ezerszámra viszik le a gyermekeket az egy­házközségek a Balaton mellé, sőt maga a politikai főváros az or­szág nagyon sok helyén nyaraltat kicsinyeket. Zalaegerszeg is ezek közé a helyek közé tartozik, ahova néhány év óta szintén sok száz fővárosi kisgyermek jön nyaralni. Naponként találkozunk velük az utcán, amikor sétát tesznek a városban. A világ legszebb stílu­sában pedig Mussolini Olaszor­szága karolta föl ezt a gyermek- mentő mozgalmat. A nyaralás luxus volt eddig és csak lassan kopik le róla ez a hazug voná;. A nyaralás nem más, mint fokozottabb nyári pi­henés. Ma már a munkásmozga­lomban is előkelő helyet foglal el a fizetett szabadság kérdése és valóban csak idő kérdése a teljes megvalósulása, mert rész­legesen máris megvan. A nyári szabadság célja bizo­nyára nem az, hogy a szabadsá­golt munkás csupán ellustálkod- ja az idejét. Egy-egy kis kirándu­lás, vagy néhány nspos vidéki tartózkodás áldó hatással van a kizsarolt idegekre és agyonfáradt izmokra. A szociális haladásban igy lesz a nyaralás is a munkás­egészségügy egyik természetes tényezője. A sopánkodás ugyan felhangzik ellene és sokan találják furcsá­nak a szegényebb néposztály üdü­lésé', pedig igazán egyforma emberi jog az okos pihenés. Még­is csak okosabb napsugárra, meg jobb levegőre és kissé jobb kosztolásra költeni néha a pénzt, mint patikára, tüdőszanatórium- ra, meg ideggyógyintézetre. Az egészség tehát nem akadály, ha­nem cél a nyaralásban. A bete­gek gyógyulni akarnak, az egész­ségesek pedig megerősödni és fokozni ellenálióképességüket a betegségekkel szemben. Természetellenes dolog épen a munkások állandó foglalkoztatása éB bizonyos szabadság nem biz­tosítása. A feljavított pihenésre azok is rászorulnak, akiknek munkája épen a köz érdekében nem nélkülözhető nyaranta. Ez a nagy pihenés lehet ősszel, télen vagy tavasszal is. A középkorban sok egyházi ünnep gondoskodott a pihenő­napról. Husvét és pünkösd há­rom-három napig tartott, míg a mai rohanó világban egy-egy napra kellett korlátozni a mun­kaszünetet és a vele kapcsolatos szentmise hallgatás kötelezettsé­gét. Azonkívül sok, ma már eltö­rölt egyes ünnepnap vol», amely megszakította az egész esztendő robotját. A vallásos életfelfogás mindig is kedvezett a munkások életének, amig a vallástalanabb korok még az Egyházat is arra kényszeritették, hogy kevesbítse ünnepnapjait. A nyaralás kétségtelenül szo­ciális kérdés és szociális igény leit. Nem érdemes ellene tusa* kodni, mert az idők szükségletét nem lehet visszaszól ílani törés és robbanás nélkül. A technikai kultúra állal végzett ünneprontások aló! akar újra felszabadulni az ember. Egy két jó napot akar magának szerezni. Az Egyház megadta neki, a liberális állam elvette és most visszaszerzésről van szó. Súlyos viszály tört ki Kina és Japán között. Mi lesz a világértekezlet programmja ? — A külpoitika hirei. Tokio, julius 8. A japán és kí­nai csapatok között komoly ösz- 8zeü?közés történt. Lugucáianban a 209. kínai gyalogezred tüzelt a japán helyőrségre és a megerő­sítésül kiküldött csapatokra. A harc átterjedt a szomszédos vá­rosra is, ahol a kínaiak tüzéréé* get is használtak. A japánok a kínaiakat leverték és megkezdték lefegyverzésüket. A helyzetet sú­lyosnak ítélik meg. Tokio, julius 8. A kínai japán viszály elsimítására irányuló tár­gyalások eredménytelenül vég­ződtek, azért a harcok kiújultak. A kínaiak sok halottat vesztet­tek. London, julius 8. Két lap je­lentése szerint Neurath báró né­met külügyminisztert ismét meg­hívják Londonba. A Daily Telegraph párisi je­lentése szerint Károly román ki­rály európai körútja során Hit­leri is meglátogatja. Franciaor­szág elutasította a királynak azt a kérését, hogy a bukaresti fran­cia követséget nagykövetségi rang­ra emeljék. A franciák nem né­zik jó szemmel a készülő len­gvel román katonai egyezményt, mivel a szovjet elleni védőszö- velségeí támadószövetséggé teszi. Tartanak attól, hogy Btck len­gyel külügyminiszter Romániát becsatolja a közép- és keieteuró- pí$i német tervekbe. London, julius 8. Chamberlain miniszterelnök a minisztertaná­cson négy pontban ismertette a világértekezlet tárgyalási pro­gramját : 1. Bizalmas európai dip­lomáciai eszmecserék a vám, hi­tel, valuta és a hadügyi költség­vetések korlátozása ügyé­ben. 2. Megbeszélik Európa é3 Amerika között a háborús adósságok és a kereskedelem kér­déseit. 3. Páneurópai értekezlet Brüsszelben, amelyhez Amerika is csatlakozik a hadügyi korláto­zások ügyében. 4. Világértekez­let Washingtonban a kereskede­lem, a pénzügy és a békeszer­ződések kérdéseiről London, julius 8. A zsidó po litikai iroda és a cionista világ­szervezet éiesen tiltakozik Pa­lesztina felosztása ellen. Határo­zatukban ígéretének megszegésé­vel vádolják Angliát. Újabb zalai kinevezések. Zala megye területén a követ­kező újabb tisztviselői kinevezések történlek: Tanügyi kinevezések. A kormányzó Csiky György zalaegerszegi gimnáziumi tanárnak az igazgatói címet adományozta; özv. Koncz Elekné Schmidt Julia keszthelyi polgári iskolai igaz­gatót a VI. fizetési osztályba lép­tette elő. A kultuszminiszter Medve Ist­ván dr. tanügyi titkári címmel felruházott tanügyi segédtitkárt, zalaegerszegi kir. tanfelügyelőt, tanügyi titkárrá, Kaposi An­tal zalaegerszegi gimnáziumi he­lyettes tanárt rendes tanárrá, Obitz Károly zalaegerszegi áll. gimnáziumi helyettes tesinevelési tanárt rendes tesinevelési tanárrá ifj. Perényi Rudolf nagykanizsai kegyestanitórendi gimnáziumhoz beosztott kir. kát. gimnáziumi helyedesianárt rendes tanárrá, Horváth Béla nagykanizsai áll. polgári iskolához beosztott tanárt rendes tanárrá nevezte ki; Juhász Miklós zalaegerszegi áll. felső­kereskedelmi iskolai óraadó he­lyettes tanárt helyettes tanári minőségben alkalmazta; Haász Péter zalaszentmihályi, Gáspár Endre pölöskei, Krécsi Antal polai községi, Bálint Re­zső hahóti, Egyed Ferenc szent- péteruri, Bucsi Aladár kővágóőrsi, Fűzik János balatonszepezdi, Ha­di Jenő felsőrajki, Effinger Ká­roly hévizszentandrási, Lenes Ká­roly vászolyi, Horváth Dezső kisradai, Vidosa Jenő zalapetendi, Császár Lajos (űrjei, Martincse- vics Jenő zalaapáti, Pados József nemessándorházai róm. kát., Páz- mándy Jenő lovasi ref., Kovács Sándor felsődörgicsei ev. tanító­kat a VII. fizetési osztály 3 ik fokozatába előléptette, Lippenszky Árpád zalaegerszegi áll. elemi iskolai tanítót a VII. fizetési osz­tály 3-ik fokozatába nevezte ki. A kultuszminiszter Tanay Ist­ván zalaegerszegi, Fehér Ilona Ietenyei, Szita István egeraracsai, Andrásné Lőrinc Erzsébet csab- rendeki, Gombásné Csepreghy Ilona sümegi, Nagy Miklós zala- baksai, Gyarmati Ilona sümegi segédtanítókat rendes tanítókká; Bolváry Ferenc petriventei, Pozs- gay Erzsébet csabrendeki, Antal Katalin zajki állami helyettes ta­nítókat segédtanítókká nevezte ki. A kultuszminiszter F I o j- h á r Tivadar d r. ka­posvári állami segédtanítót a X. fizetési osztályba tanügyi segéd- fogalmazóvá nevezte ki, Turcsá- nyí Sípos Margit, győri áll. taní­tóképző intézeti óradíjas, he- lyetíes tanárt állomáshelyén julius 1-től további intézkedéséig he­lyettes tanári minőségben alkal­mazta. Pénzügyi kinevezése^, Várbony Rezső pánzügyigazga- tó, cím- jelleggel felruházod min. tanácsos valóságos miniszteri ta­nácsos lett. Dús Jenő pénzügyi titkár pénzügyi tanácsosi cim- és jelleget, Kovács Sándor dr. pénz­ügyi segédtiikár pénzügyi titkári címet és jelleget kapott. Sipos Vince dr. pénzügyi segédtitkári cimmel és jelleggel felruházott pénzügyi fogalmazót és Kmoskő László pénzügyi fogalmazó, föld- adónyilvantartási biztost pénz­ügyi segédíitkárokká nevezték ki. Rauschenberger Jenő dr. tapolcai, Kárpáti Zoltán dr. sümegi és Amtmann-Ángyán Sándor dr. novai pénzügyi foglmasó gyakor­nokot a X, fizetési osztályba pénzügyi fogalmazókká nevezték ki. Csada László állampénztári fő­tiszt, a balatonfüredi kir. adóhi­vatal vezetője az állampénztár! tanácsosi címet és jelleget, Pethő Ferenc balatonfüredi I. oszt. ál- lampémtári tiszt, az állampénz­tári főtiszti címet és jelleget kapta. Sugár Béla nagykanizsai állam­pénztári főtanácsosi cimmel és és jelleggel felruházod állampénz­tári tanácsost a VII. fizetési osz­tályba állampénztári főtanácsossá nevezték ki. Szegieih Imre sümegi állam­pénztári főtiszti cimmel és jelleg­gel felruházod I. osztályú állam- pénztári tisztet a IX fizetési ősz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom