Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-09-21 / 213. szám
XX. évfolyam 213. izém 1937. szeptember 21. Kedd. Apa 8 fillér Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal fzéchenyi-tér 4. — ]: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed» évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. m Többesei* ember jelenlétében szentelte fel Gr fisz püspök a kálócfai templomot. Impozáns katolikus gyiilés. Katolikus gyűlés a vallástalan eszmék ellen. Kálócfa, szeptember 19. (Kiküldőit tudósítónktól). Amit egy nemesen gondolkozó zalai magyar ur ötven év előtt megálmodott és nagylelkű adománnyal alátámasztott: vasárnap testet öltött. Grösz József püspök megszentelte a kálócfai templomot és megnyitotta az utat Ká- lócfa, Kozmadombja és Pusztaapáti önálló plébániája felé. Sok küzdelembe, sok nehézségbe keiül! az építés, de — úgy látszik — amilyen mértékben közeledett a templom a befejezés felé, olyan mértékben barátkozott meg a lakosság az alapitó gondolatával. Erre mutatott az a négy-ötezer főnyi közönség, amely vasárnap délelőtt összegyűlt a régi római ut mentén, a kálócfai templom előtt, ünnepelni a templomépité8 befejezését és ünnepelni a főpásztort. A nagyszámú hivőseregen kívül összegyűlt az egész környék papsága és a világi vezetők. Megérkezett Zalaegerszegről Bődy Zoltán alispán, Petim József pápai prelátus, zalai püspöki biztossal. Olt voltak: Major Gyula pákái kanonok-plébános, Ferenczi Gyula lenti, Melancsek Ferenc 8zentgyörgyvölgyi, Készéi Imre za- lalövői, Hol8edl Henrik csesztregi, Nemes István gáborjánházai, Iliás Lajos kerkakutasi, Piroska Ferenc reszneki plébánosok, majd megérkeztek Szombathelyről Szendy Lszló dr. városplébános, Finta Sándor igazgató, Pálos Károly dr. városi aljegyző. A járás részéről megjelent Búzás Béla dr. főszolgabiró, a hercegség képviseletében Raffensperger József felügyelő, ott láttuk Kovács János zalabaksai, Fájsz László csesztregi, Pintér István dr., sa- lomvári Lukács József bánokszent- györgyi körjegyzőket, id. Sztan- kovszky Imre, Pörneczi József, Nagy András, Erhart Ernő és Pál földbirtokosokat. A püspök fogadása. Holsedl Henrik plébános, Kovács körjegyző és a községek lakossága szép fogadtatást rendezett a főpásztornak, aki Galambos Miklós dr. titkár társaságában érkezett. Kozmadombjá- nál kettő, Káiócfánál három diszkapu várta. A járás határánál Búzás Béla dr. főszolgabíró üdvözölte a főpásztort, akit a plébánia határától kerékpáros leventék kísértek a kálócfai díszkapuig, lit Bődy Zoltán alispán köszöntötte a püspököd, a községek nevében pedig Kovács János körjegyző mondott üdvözlő beszédet, majd egy kislány nyújtott át virágcsokrot. Grösz püspök meleghangú válaszában örömét fejezte ki, hogy a községek népe hittel készült a templomszenteSésre, s ő szívesen jött ezt a hitet ápolni. A főpásztor most a hívek kör- menetétől kisérve a templomhoz vonult, ahol a zalabaksai dalárda Ronchetti Gáspár erdőmester vezénylete mellett üdvözlést énekelt, majd pedig Pehm József pápai prelátus tolmácsolta a papság üdvözletét. Grösz püspök válaszában hálával emlékezett meg néhai Simon Pálról, s megköszönte a prelátusnak és Holsedl plébánosnak az építés érdekében kifejtett munkájukat. A templomszentelés. Ezután Grösz József püspök nagy papi segédlettel megszentelte a templomot, majd elmondotta az első szentmisét, amely alatt a csesztregi gyermekénekkar énekelt Kohár István kántortanitó vezényletével. Ugyanekkor a templomból kiszorult ezreknek a szabadban mondott tábori szentmisét Nagy Ferenc káplán. Grösz József püspök szentmise után a templom előtt mondott szívhez szóló szentbeszédet az összegyűlt ezreknek. Kegyelettel emlékezett meg a néhai végrendelkezőről és hálával mindazokról, akik az építésben segédkeztek, majd arról szólt, hogy mire figyelmeztet a tem- lom. Figyelmeztet a templom arra, hogy a munkán, gazdaságon és kenyéren túl más is kell ahhoz, hogy boldog legyen az ember, A munka, a kenyér, a vas, a fa csak eszköz, a cél pedig Isten dicsősége és a halhatatlan lélek üdvössége. Minden, amit nem ezért teszünk, csak értéktelen por, rozsda és hamu. Becsüljük meg a munkát, a kenyeret, a pénzt, a kultúra és technika fejlődését, de mellette ne feledkezzünk meg Istenről és lelkűnkről. A világ ne legyen csak mezőgazdasági terület, ahol földi javakat termelnek, hanem legyen kert is, ahol örök értékeket produkálnak. Ezt hirdeti ez a templom, s hiszi, hogy a hívek megértik a templom szavait. A főpásztor mélyhatásu beszéde után katolikus nagygyűlés volt, amelyet a zalabaksai dalárda a Magyar Hiszekeggyel nyitott meg. Pehm József pápai prelátus volt az első szónok, aki megkapó visszapillantást vetett a vidék vallástörténeti múltjára. Utalt arra, hogy Szent Istvántól kezdve századokig az egyház virágos kertje volt Pannónia és benne Göcsejvidék. 1334 ben még plébánia volt Pusztaszentpéter, Kozmadombja, Kálócfa, Zaiabaksa, Szentandrás, Alsószilvágy, Lentiszombathely stb. Az Anjouk idejében gyönyörű volt a fáj. A nap templomkereszteken csillant meg és hangos volt a vidék a Dicséríesséktől. Utánuk megkezdődött és Moháccsal betetőződött a nemzeti és vallási élet romlása. Az Alsó- Iendvárói és Németujvárról kiindult reformáció nyomán elhalkult a Dicsértessék, s azt az ellenreformáció idején Esterházy nádor papja, Hajnal Mátyás jezsuita hozta vissza. Századok múltak el azóta és most nem Alsólendváról és nem Németujvárról, hanem egy új Németujvárról, Sa- lomvár tájáról jön az új világnézet erre a tájra. Es ez az új világnézet, melynek hirdetői évről évre megjelennek a nürnbergi pártnapokon, német körökkel tart kapcsolatot. Németországban pedig új hitet alapítottak és az alapítót Rosenbergernek hívják. Rosenberg és követői nem hisznek a személyes Istenben és a halhatatlan lélekben ; szerintük nincs eredeti bűn, nincs megváltás és ítélet, csak földi élet. Erkölcsi törvényük pedig: mindenki aszerint cselekedjék, ahogy a vére mondja néki. Ezekkel az erkölcsi elvekkel akarnák ifjúságot nevelni, Nem tartják feltétlen el- vetendőnek a többnejüséget, s a többi faj csak annyi nekik, mint a törvényes házasság. A német fajt imádják, s a többi faj csak annyi nekik, mint Németországban a .nix“. Azt mondják, hogy nálunk nem hirdetik ezeket a tanokat, de várjunk csak a végére: minden új elv óvatoB eleinte tanainak hirdetésében. Megvádolom az új mozgalmat, hogy elcsúfítja szent keresztünk ábrázolását és német körökkel túlsók barát- kozást folytat. Vádat emelek az új mozgalom ellenében azzal, hogy a vezérek közül számosán azóta, hogy a keresztvíz alá lar- ÍQtták őket és mióta a gimnáziu- mlxpedellus kísérte őket misére, attól kezdve keveset koptatják a katolikus templomok küszöbét. Én pedig csak hivő, vallása parancsai szérint élő emberek vezetésében hisznek. Meg kell fontolni, hogy kinek kezében legyen a vezetés. Ha rosszul hajt valaki, különösen, ha emberélet is esik a rossz hajtásnak áldozatul és a kocsi a magyar törvényhozás palotájának kupolája felé hajt, az szálljon le a bakról, hirják Móricnak vagy Ákosnak. Aki rosszul hajt, annak nincs helye a bakon, nincs helye a vezetésben. Nagyhatású beszédét azzal fejezte be a pápai prelátus, hogy Szent István dicső alakja legyen a követendő példa és legyünk hűek a szentístváni hagyományokhoz. Pörneczi József földbirtokos a göcseji nép lelki igényeiről beszélt. Hangoztatta, hogy a katolikus templom és a katolikus iskola a legerősebb fegyver minden ellenséges eszmével szemben. A nyilaskereszt ellenében Krisztus keresztje legyen a fegyver. Pálos Károly dr. szombathelyi városi aljegyző a német újpo- gány mozgalom veszedelmeire hivia fel a figyelmét a pápai nörlevél alapján. Hangsúlyozta, hogy aki a hit igazságait nem meri bátrbn megvédeni, az nemcsak hitét, de hazáját is elárulja. Finta Sándor lendületes beszédében arról szólt, hogy az emberiség a hitnek köszönhet mindent, épen ezért Krisztust be kell vinni nemesek a családba, de a közéletbe Í8. Holsedl Henrik plébános mondott végül szép záróbeszédet és bejelentette, hogy hétfőn szentmisét mond a templomban néhai Simon Pál lelkiüdvéért. A sikeres nagygyűlés a Himnusszal zárul*. Délben Csesztregen Holsedl Henrik plébános látta meleg vendégszeretettel vendégül Grösz püspököt és a vidéki vendégeket. Ili Bődy Zoltán mint katolikus vármegye katolikus alispánja köszöntötte bensőséges szavakkal a főpásztort. Grösz József püspök melegen válaszolt. Jól esett hallania, hogy a katolikus vármegye ka-
