Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-19 / 212. szám

A Zalamegyei Újság i937. szeptember 19. igen jó alkalom a másféle had­viselés megismerésére. Március közepén a fontos Wippach völgybe helyezik át a 14 had­osztályt. Boroevic vezérezredes hadseregparancsnoka tiszti szem lén ekkor mondotta, hogy őfel­sége kérdésére, milyen a 14 divisió ? azt felelte, „Gárdadivi- sió“. Ott éri a május 10 én meginduló 10., s augusztus 16- án 11. izonsoi csata, amelyekben az olasz seholsem ér el ered­ményt. Onnan üldözi október 25-én az ellenséget a Piavéig, résztvesz a következő évi piavéi csatában s onnan hozza vissza mindenét október végén kétheti gyaloglással Nagykanizsára. A Lublin alóli visszavonulás óta szigeti Halper Marcel ezredes a parancsnoka, aki mindig nagy körültekintéssel, megfontoltsággal s biztos áttekintéssel vezette ka­tonáit. Zseniális segítőtársa volt ezredsegédtiszti minőségben, ak­kor még százados, vitéz Peterdy Ödön tábornok. Nem volna teljes a beszámoló, ha megfeledkeznénk az önálló szereplésű zászlóaljakról. Az I. a szerb harctéren küzdött a 10 hegyi dandár keretében, résztvett a Drinán való átkelésen s a Valjevo felé irányuló előtörésben. Szerbia kiürítése után Délma- gyarországban volt. 1915. júni­usában az 1 és 2 izonsoi csatá« »ban, szeptembertől ismét a déli harctéren a Szandzsákig hatolt előre, Szerbia leverése után, 1916 májusában Déltirolba viszik offenzivánkhoz. Parancsnoka Habacher András alezredes. A 6 zászlóalj a 24 menetzásztóaljból lett, amely 1916 augusztusban Orsovához került, a határmenti harcok után résztvesz az oláh üldözésben Bukaresten át a Szerétig, ahol állóharcban 1917- ben befejeződik az offenziva. A breszt-litovszki béke után 1918 márciustól novemberig Odesszá­ban tartja fenn a rendet. Pa­rancsnoka Steiner Ottó őrnagy. Sokak előtt ismeretes, hogy Petőfi Sándor is az ezred katonája volt s a régi pénzügyi palota előtt állt őrt a róla elnevezett téren, mint „zőldhajtókás sárga pitykés közlegény“. Ezért az ezred nagykanizsai hősi emlékművé­nek főalakja, aki a kézigránátot hajitó bakának kinyújtott baljával mutatja a célt: Petőfi. (Kisfaludi Stróbl alkotása). Mellette a kőbe faragott „Már minékünk ellensé­günk“ kezdetű verséből a követ­kező sorok : „És mi nem hagyjuk magunkat, Míg lesz egy kéz és egy kard Fogadom azt, hogy megbánja, Aki bántja a magyart.11 A soproni emlékművön elhe­lyezendő bronztáblán is a fenti szobor domború képe lesz lát­ható De bizonyára kevesen tudják, hogy az ezred igen szép múzeu­mot létesített, benne igen értékes tárgyak vannak. A soproni városi múzeumban nagy olajfestményen az ezrednek 1898. szeptember 1 -én Sopronba történt bevonulása látható. Pitzner cs. és kir. fény­képész müve után festette C. Götz. A Széchenyi téren menetel teljes díszben az ezred, legeiül Ferdinánd főherceg ezredtulajdo­nos, mögötte az ezredparancsnok Csanády ezredes, mögötte balra Ámon főhadnagy, a 3 sor jobb szárnyán jól felismerhető Bakalas százados stb. Az utcai nézők között feltűnik a járda szélén Goldschmidt számvevő főhadnagy, az occupátióban szerzett nagy ezüstérem tulajdonosa. Harmadik közös emléke lesz Nem kell hozzá más, csak erős elhatározás és összefogás. Ahány nappal kitolódik a megírása, annyi lappal rövidül meg a könyv. Reméljük, hogy ezt a 4. emléket a három város számára állított emlék után az egész or­szágnak állíthatjuk. A volt cs. és kir. 48. gy. e. bajtársi köre. (Vége) A drávai komp kötele Légrádnál elszakadt. Egy jugoszláviai embei* a vízbe esett, de három magyar kimentette. immár a 48. ezrednek Nagyka­nizsa, Zalaegerszeg után most Sopronban is. De még egy negyedik hősi emléket is illik emelni, amely a szív és lélek mellett még az értelemhez is szóljon : az ezred világháborús története. Ezt még meg kell Írni, hogy az utókor számára a rész­letek is meg legyenek örökítve. Most még sokan élnek a részt­vevők, vagy hősi halottak köz­vetlen családtagjai közül, napló, igen sok levél, feljegyzés, sőt cikk, vázlatok, fénykép szerezhető meg, amelyek közvetlenségükkel élénken kiegészítenék a hadtör­ténelmi levéltár hivatalos adatait. Pénteken hajnalban Légrádnál többen kompon akartak átjutni a Dráván a magyar oldalra. Alig indult el azonban a komp, a megáradt Dráva elsodorta s a komp leszakadt a tartókötélről. A parton állók megdöbbenve látták, hogy a kompon lévők erősen hadonásznak, segítségé t kiabálnak s a kompnak egy ol­dalára tódulnak. Eközben egyik uias megcsúszott és a vizbsesett. A kompról senki Rém mert utá­na ugrani, de a magyar oldalról Bolla Zsigmond, kav csbányatu lajdonos, Jakab Lajos bányász és Kotbi Vilmos halász csónakon azonnal mentésre innultak. Épen idején érkeztek a szerencsétlen­hez, aki esésközben a sodrony- kötélnek vágódott s az a fejét figyelmébe! Oiven év óta fogalommá vált az egész országban bútoraink Jósága, szép kivitele és olcsósága. 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyha bútorok mindennemű kárpitos áruk nagy vá­lasztékban és legmodernebb kivitelben. KOPSTEIN BÚTORCSARNOK NAGYKANIZSA. Kedvező fizetési feltételek! Kérjen árajánlatot! felhasitotta. A közelebb eső ju­goszláv partra vitték, azután az e'azabaduU komp megmentésére siettek. Nagy küzdelembe került, mig jóval a kikötés; hely alatt a komp a magyar oldalon partot ért. A bátor életmentőket mind­két parlon lelkesen megéljenezték Esőkabátok eső ernyők nagy választékban Pál és Indra cégnél, Zalaegerszeg. Telefon 170. A szekérfuvarozó iparok gyakorlásáról készülőben levő rendelet-tervezet — ahogy arról az Országos Mezőgazdasági Kamara közvetett utón értesült — a gazda, külö­nösen pedig a kisgazdaérdekekét igen érintő korlátozásokat kíván életbeléptetni. Ez ellen legerősebb tiltakozásunkat kell előre is be­jelenteni. A kisgadaközönség meg­élhetéséhez annyira hozzátartozik a szekérfuvarozás szabad gyakor­lása, hogy a legantiszociálisabb intézkedés lenne az, amely e té­ren korlátozásokat léptetne élet­be Már most fel kell hívnunk az illetékesek figyelmét arra, hogy legmesszebbmenő nyugtalansá­got és elégedetlenséget váltana ki az amúgy is nagyon nehéz körülmények között élő kisgaz­daközönség körében bármi néven nevezendő megszorítása a sze­kérfuvarozás szabad gyakorlásá­nak. Már most felhívjuk a me­zőgazdasági bizottságok figyelmét erre a kérdésre és nagyon az ügy érdekében állónak tartanánk, ha ezzel a kérdéssel a mezőgaz­dasági bizottságok minden vo­natkozásban behatóan foglalkoz­nának. »-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom