Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-19 / 212. szám

XX. évfolyam 212» szám. ^sussmmassmss&sesmrníM Ara 8 fiilép 1937. szeptember 19. Vasárnap. MRBMMi ái/y Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. - — .........Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. „Csak 16 éven felülieknek“« Ez a figyelmeztetés elég gyak­ran olvashaió a színházak és mozik szinlapjain. Jelenti pedig azt, hogy az a darab, amelyre a figyelmeztetés vonatkozik, olyan tárgyú, vagy legalább is olyan jeleneteket tartalma?, amelyek ká­ros hálást gyakorolnak a 16 éven aluli egyéneknek erkölcsére. Azt szokták mondani, hogy ezeket a darabokat a serdü'ő ifjúság „fél­reérti“, hogy csak az idegizgató, idegingerlő részeket kiséri élénk figyelemmel, sőt egyenesen csak ezek a részletek íünnek föl előt­te érdekeseknek, érdemeseknek* Ezekről a fenti figyelmeztetéssel megreklámázott darabokról már nagyon sokat beszéltek, sokat Ír­tak, de csak nagyon ritkán Ítél­ték el azokat szerzőikkel, bemu­tatóikkal egyült. Csak ritkán hangzott el ellenök komoly tilfa- kozás, már pedig, ha ezek a da­rabok nem valók a 16 éven alu­liaknak, nem valók az idősebbek­nek sern, mert erkölcsrombolás történhetik a 16 éven felüliek tá­borában is. Ami szemérmet sért, ami a jó erkölccsel ellentétben áll, annak itt, ahol fennen hirde­tik a keresztény erkölcsöket, ahol a kormányzat keresztény erkölcsi alapon áll, helye nincs. De nem is tudjuk, miért van egyáltalán szükség olyan darabok bemuta­tására, amelyek káros hatást gya­korolhatnak az erkölcsre. Sajnos, a közönség még mindig szíve­sebben nézi a ledérséggel, sikam- lóssággal átmázolt darabokat, mint azokat, amelyek erkölcsi ok­tatást nyújtanak. És az bizonyos figyelmeztetés a legjobb reklám. A „csak 16 éven felülieknek“ jeligével hirdetett darab mindig táblás házra számíthat, ezeknek a daraboknak előadásakor nem kong a nézőtér az ürességtől. Inkább megvonja a „kulíurember“ a szájától a falatot, de a „már­kázott* darabot megnézi. — A hivatalos lap szeptember 16-iki számában olvashatjuk, hogy az Országos Mozgóképvizsgáló Bi­zottság előadásra alkalmasnak találta a Modern Sámson (Sám­son) (Phőbus) a Paris filmgyár­ban 1937. févben készült 2.479 m hosszú filmet, de eltiltotta, hogy azon 16 évesnél fiatalabbak jelen lehessenek. Nem vagyunk kiváncsiak a darab tartalmára, csak feltűnt az, hogy a Bizottság engedélyez olyan darabokat, ame­lyeknél szükséges a jelzett tilal- mazás, amiből csak arra kell kö­vetkeztetnünk, épen az eddigi ta­pasztalatok alapján, hogy a da­rab valami olyasfélét tartalmaz, ami erkölcsi szempontból kifogá­solható. Hát, ha a darab tényleg ilyen, miért muiatható az be az idősebbeknek, hiszen az erkölcs ellen cselekedni sohasem szabad. Számolni kell azzal is, hogy, ami­kor a 16 éven aluliak olvassák a figyelmeztetést, csak fokozód k bennök a vágy a tiltott dolgok iránt, s a tilalom áthágására in- gerli őket. A jó erkö’cs érdeké­ben nem figyelmeztetésre, nem tilalomra van szükség, hanem megelőzésre. Ne tessék engedélyt adni olyan darabok előadására, amelyek erkölcsi tekintetben — Genf, szeptember 18. A Nép- szövetség közgyűlését ma délelőtt tartották. Az első felszólaló Tánczos Gábor tábornok, magyar kiküldött volt, aki nagy beszédben foglalkozott az időszerű nemzet­közi kérdésekkel. A Népszövetség jövője attól függ — mondotta —, hogyan oldják meg azokat a problémákat, amelyek jelenleg “Európát foglal­koztatják. Ha nem sikerül a kér­déseket közmegelégedésre elin­tézni, ez az intézmény összeom­lását vonja maga után. Az alap­okmány módósitására szükség van. A magyar küldöttség nem minden aggodalom nélkül látja, hogy a huszonnyolcas bizottság­nak erre vonatkozó munkálatai lassan haladnak előre. A magyar küldöttségnek az a véleménye, hogy az egyezségokmány módo­sításának lényege a megelőző és megtorló intézkedések közötti egyensúly megteremtése. Nem kétséges, hogy ezeknek a kérdé­seknek rendezése nélkül a Nép- szövetség nem tudja a békét fentartani és biztosítani. A mai Holnap, vasárnap szenteli fel Grősz József püspök a kálócfai templomot és ezzel végre meg­valósul egy ötvenéves alapítvány egyik legfontosabb rendeltetése. A templom néhai Simon Pál földbirtokosnak köszönhető, laki valamikor fontos szerepet játszott Zala megye életében. 1848-ban Zala követe volt és szerepének jelentős voltát mutatja, hogy Kossuth Lajos is megfordult nála. Simon Pál 1887 január 8-án halt meg és í végrendeletében nemesi kúriáját és 65 kát. holdas birto­bárha csak kis részükben is — kifogásolhaíók, akkor majd nem lesz szükség figyelmeztetésre, ti- lalmazásra, de nem is támad vágy az ifjúságban arra, hogy minélelőbb „gyönyörködhessék“ olyan darabokban, amelyek az er­kölcsi rend alapjait kezdik ki még akkor is, ha azokat történe­tesen csak 16 éven felüliek néz­hetik meg. szervezetnél tökéletesebb szerve­zetre van szükség; olyan rend­szerre van szükség, amely a nemzetközi élet változó követel­ményeivel nagyobb mértékben számol. Szem előtt kell tartani a szerződések revíziójáról szóló 19. szakasz fontosságát. Sajnos, a tanulmányi bizottság erre vonat­kozóan semmiféle tanulmányi eredményt nem tett közzé. Az a véleménye, hogy a regionális szerződések a nemzeteket inkább szétválasztják, mintsem összetart­ják. Rámutat az Alexandrelti szand­zsák ügyében elért erdményre és a jó példa folytatását kívánta. A magyar küldöttség kénytelen a kisebbségek ügyét is a Nép- szövetség elé hozni, mert meg­győződése, hogy a kisebbségi panaszok orvoslása és az ellen­őrzési jog gyakorlása az európai közeledés legfontosabb feltétele és a béke biztosítéka. Erre való tekintettel a kisebbségi kérdés a legnagyobb figyelmet érdemli. Tánczos Gábor beszédét élénk taps fogadta. kát Kálócfa és Kozmadombja községekre hagyta azzal a ren­deltetéssel, hogy a vagyon jöve­delméből templomot építsenek, valamint — a hívek némi hozzá­járulásával — plébániát szervez­zenek. A vagyont, haláláig, az elhunyt felesége haszonélvezte özvegyi jogon. Halála után a vagyon jö­vedelmét már a templomépitésre kellett tartalékolni. A háborúig össze is gyűlt 20 ezer korona, amely később elveszítette értékét. Újból gyűjtötték a pénzt, s hama­rosan elég tekintélyes összeg gyűlt egybe, de az építés elé so­káig akadályok tornyosultak a la­kosság egy részének magatartása miatt. Végre 1931-ben megkezdő­dött a templomépités, amelyet Eszterházy Pál herceg is hatha­tósan támogatott, mert az összes faanyagot feleáron juttatta a temp­lom céljaira. Ez pedig tetemes összeget jelentett, ;mert a bolto­zat is fából készült. A nagylelkű támogatás ellenére az építés az említett nehézségek miatt hat esztendeig tartott. Most készen áll a templom és várja a felszentelést. Ma már a hívek is osztatlanul örülnek neki. Harangot is rendeltek, amelynek árát gyűjtés utján teremtették elő, tavasszal pedig további két ha­rangot akarnak hozatni. Némethy Vilmos dr. országgyűlési képvi­selő szép kelyhet ajándékozott a templom részére. A nemeslelkü végrendelkező­nek, Simon Pálnak emlékét a torony alatt falban ellhelyezett márványtábla örökíti meg. Papi lelkigyakor­latok a kőszegi missziós szemináriumban. Szeptember 13 tói 16-ig volt a negyedik papi lelkigyakorlat a kőszegi missziós szemináriumban a nyár folyamán. A lelkigyakor- latos elmélkedéseket P. Zimifs Mihály S. V. D. missziós atya tartotta. A szentbeszédek gyakor­latias beállítottságuknál fogva voltak értékesek a lelkipásztor­kodó papság részére, mert egy „olyan missziós lelkész nyújtotta őket a lelkeket vezető plébáno­soknak, aki maga is plébános volt“, amint az egyik résztvevő kifejezte magát. A missziósnö- vendékekkel telt ház új szint adott ennek a lelkigyakorlatnak. „Mikor látom ezt a 80, ragyogó szemű kedves gyermeket, szem­lélem az ö áhítatukat, szinte megsajdul a szivem, miért nem volt meg ez az intézmény az én gyermekkoromban már“, fejezte ki magát egy másik résztvevő. A lelkigyakorlatokon résztvettek: Ákos István m. kir. tábori es­peres Szombathely, Bertha Sán­dor káplán Körmend, Czigány Béla plébános Nemesbőd, Dö­mötör Lőrinc káplán Sajtoskál,. Gosztolya László plébános Zala- szentgyörgy, Gulyás rtrpád s. lelkész Rábaszentmihály, Huber Antal dr. püspöki szertartó Szom­bathely, Jankovich Tihamér dr. esperesplébános Somogyszob, Kóbor István plébános Ölbő, Pehm József pápai prelátus, apátplébános Zalaegerszeg, Szá- bár János plébános Alsópulya, Az alapokmány módosítá­sától függ a Népszövetség jövője. Ötven év után felszentelésre kerül a kálócfai alapítványi templom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom