Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-09-11 / 205. szám
XX. évfolyam 205. azám. 1937. szeptember II. Szómba! ára 8 füléi* Szerkesztőség és kiadóhivatal Sxéchenyi-tér 4.J —— ■ Zalaegerszeg, Telefonszám 128. m .anm.niüiiMLMJii POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, ■s—■ Mimii ii mm——na—a— Menjünk együtt - képviselő ur! A ietenyei járási árvíz után vitéz Biró György képviselő, mint ismereies, bejária az árvizsujíoíta terüieiekíí és utána különös nyilatkozatot tett a vármegyéről a rossz utakkal kapcsolatban. Nem kevesebbel vádolta a vármegyét, mint azzal, hogy Nagykanizsának minden igyekezetét igyekszik meggátolni Egerszeg érdekében és mesterségesen akadáiyosza meg a délzalai utak megépítését. A nyilatkozattal, amely érthető megütközést keltett megyei körökben, akkor hosszabb cikkben foglalkoztunk. Adatokkal mutattuk ki a vádaskodás alaptalan voltát. Biró képviselő azután magyarázkodott is a nagykanizsai lapban, nekünk pedig azt kente, hogy a „méltó választ“ majd Lentiben kapjuk meg beszámolója alkalmával. * Nos, a beszámoló megvolt szerdán délelőtt és a választ meg is kaptuk a következőkben : — Amikor a zalai utak miatt erőteljes felszólalást intéztem, megtámadott egy ellenzéki iap, a Zaíamegyei Újság. Olyan hangú támadást intézett személyem ellen, amit nem hallgathatok el. Demagógnak nevezett azért, mert a nép jogát követeltem. Nem akarok úgy válaszolni, ahogy a lap irt ellenem, de van egy kérésem a laphoz és cikkírójához. Novemberben járja be vejem a tudósitó a kerület községeit, de gyalog, mert kocsin nem juthat el; azután írja meg tapasztalatait az újságban. BoldGg lennék, ha ez az újságíró csak két évre elmenne Kerkaiklódra kisgazdának. Majd meglátná ez az újságíró- kisgazda, hogy terményeit nem tudja eladni, mert a kereskedő nem juthat be a faluba. Porontyait, ha vannak, nem tudná iskolába küldeni, ha beteg nem tudna orvost hivni. Édddig a válasz. Aki annak idején cikkünket olvasta, első pillantásra megállapíthatja, hogy Biró képviselő ismét szándékosan melléje beszél a tényeknek vagy pedig nincs tisztában a fogalmakkal. Nem mi támadtunk. A képviselő ur támadott a vármegye ellen, amelynek legalább is semleges jóindulatát élvezte a választások idején s mi csak a tárgyilagos választ adtuk meg adatokkal alátámasztva, ellentétben a képviselő ur módszerével. Ami lapunk hangját illeti, emiatt nincs okunk, restelkedni. Az a láp, amelyben Biró képviselő ur a^nyilatkozafot leadta, állapította meg, hogy „a Zaíamegyei Újság végig úri hangon vette védelmébe a vármegyét“. Nem felel meg a valóságnak, hogy mi demagógnak neveztük a képviselő urat, sőt: elismerjük, hogy van pártjában olyan képviselő, akit a hordó sokkal inkább megillet. De igenis, a demagógia határát súrolja a népgyülésen tett az az állítása, hogy mi „demagógnak neveztük azért, mert a nép jogát követelte“. Ez a mellébeszéiő népgyülési kijelentése, amelyet visszautasítunk, ép úgy politikai hangulatkeltést szolgái, mint a vármegyéi támadó nyilatkozata. Nem méltó komoly politikushoz ez a rosszhiszemű beállítás, amely íuíajdonképen azt jelentené, hogy a Zaíamegyei Újság ellensége a zalai utak megjavításának. A Zaíamegyei Újság húsz év óla küzd többek közölt a zalai nép útügyi panaszainak orvos Sásáért és mindig segítségére volt a vármegyének ebben a kérdésben a nyilvánosság erejével. Küzdöttünk már akkor is, amikor a képviselő ur még nem fedezte fel magában az elhivatottságot a népmentésre s amikor még a nagy városok asztfaltját taposta a zalai sár helyeit, amely legfeljebb gyerekkori emlékként élt benne. És jártuk is ezt a zalai sarat a Ietenyei járásban épugy, mint Göcsejben, pedig nem ezredesi nyugdíjból és nem képviselői fizetésből fedeztük a cipőszámlát, csak a vékony újságírói jövedelemből. Télviz idején fordultunk fel az ormándlaki utón paraszt- izekérrel a méteres sárban, csak azért, hogy országos botrányt csinálhassunk a Földhitelbank parcellázásából és megmentsük húsz kisgazda vagyonkáját. Hála Istennek sikerült. £s sikerült még egy-két dologban megmozgatni az elesettek érdekében az illetékeseket, pedig nem volt mandátumunk, nem voltak hatalmas barátaink, nem voltak anyagi eszközeink, csak becsületes szándékunk. De azért távolán tőlünk a harag és elfogadjuk a meghívást. Gyerünk délzalai utakat járni, gazdapsnaszokat hallgatni: a képviselő ur tiroli bakancsban, mi városi félcipőben. Elmegyünk Kerkaiklódra kisgazdának, de ide is csak a képviselő úrral: földet művelni, utakkal bajlódni, porontyokat nevelni. Menjünk együtt — képviselő Ur i A törvényhatósági bizottság folytatólagos közgyűlésén élénk viták voltak a vasárnapi munkaszünet, a költség- vetés és több segélyezési ügy körül. A törvényhatósági bizottság ma délelőtti folytatólagos közgyűlését negyed 10 órakor nyitotta meg vitéz Teleki Béla gróf főispán. A bizottsági tagok közül 20—30 vett részt a gyűlésen. Fejérvármegyének a községi orvosi állások betöltése tárgyában hozott határozata fölött napirendre tértek, mert ezeknek az állásoknak betöltését több feltételhez kötik, mint amennyit Fejér megye kíván. Nagyobb vitát váííoít ki Nóg- rád és Hont község egyesített vármegyéknek átirata a vasárnapi munkaszünet tárgyában. Brand Sándor dr. főjegyző ismertette a kisgyülés javaslatát, amelyhez elsőnek Farkas Tibor dr. szólóit. Kifogásolta a rendelkezések merevségét. A hivatali munkaszünetet illetően az mondja, hogy itt is kivételt keli tenni a falusi lakosság érdekében. Egyébként a vallási és vagyoni érdekek teljes figyelembevételével kell a kérdést elintézni. Pehm József prelátus a vasárnapi munkaszünet, vallási és erkölcsi szempontjait ismertette. A vallási törvények észszerütlen- fcégre sohasem törekszenek, csak a rendes köznapi munkát tiltják. De ami a hivatali inspekciót, vagy munkát illeti, megjegyzi, hogy még irgalmasság címe alatt sem szabad a vallási kötelességeket elhanyagolni. A mezőgazda- eégi munkaszünetre vonatkozóan kijelenti, hogy nincs szükség vasárnap zöld takarmány fuvarozására. Egyedül a búzaszem kiper- gését ismeri el komoly veszedelemnek. De ez esetben is csak úgy függeszthető fel a munka- szünet, hogy szentmise, istentisztelet alatt dolgozni tilos. Számol az élettel, de ki nem próbált dolgot követelményként felállítani nem szabad. Farkas Tibor dr. szerint a lelki- pásztorok részére kell több lehetőséget adni az ügy elbírálásánál. K a k a 8 Ágoston a vasárnapi munkaszünetet az egyedárusági üzletekre is kiterjeszteni kívánja. A közgyűlés elfogadta a kisgyülés javaslatát azzal, hogy a mezőgazdaság terén az állattartással kapcsolatos munkák és a rendkívüli körülmények által parancsolt munkák az észszerüség keretén belül szintén kivételek legyenek. A többi törvényhatósági átirat ügyében a kisgyülés javaslatai alapján döntöttek. A közjóléti alap és közjóléti bizottság létesítése ügyében a belügyminiszteri leirat alapján alkotott szabályrendeletet a közgyűlés. A bizottságnak 40 tagja lesz; 20*at a közgyűlés választ, 20-at az alispán hiv meg. A közgyűlés meg is választotta a 20 tagot; ezek: vitéz Lámfalussy Sándor Lenti, Strommer Viktorin dr. Tihany, Lénárd János dr. Keszthely, Kovács Sebeatény Miklós Becsehely, Somogyi Gyula Palin, Somssich Antal gtófKisko- márom, Stáde! János Zalatárnok, vitéz Tabajdy Kálmán Fakospuaz- ta, Koller István dr. Alsórajk, Tarányi Ferenc dr. Nyírlak, Esterházy János gróf Szigiiget, Kaszás Károly dr. Tapolca, Schneller Jenő Zalaszentgróí, Hejdu Gyula dr., vitéz Benczik Lajos, P. Cirfusz Viktorin Nagykanizsa, Udvardy Jenő dr., Pehm József Zalaegerszeg. A vármegye ^címerének és színeinek megállapítása, a bekötő utak építése, a nagykapornak— ki8bucsai közút építéséhez megszerzendő ingatlanok tárgyában elfogadták a ^kisgyülés javaslatait. A vármegyei tisztviselők és alkalmazottak betegellátásának szabályozása tárgyában előkészítő bizottságot küldenek ki s egyelőre 5 ezer P-t vesznek fői a jövő évi költségvetésbe. A vármegye háztartási alapjának költségvetését vitéz Márk Ferenc, számvevősági főnök ismertette. Farkas Tibor dr. több ki ■ fogást emelt az alapok kezelése és általában a költségvetés ösz- szeállitása ellen. A kórházi kölcsönnél súlyosnak találja a föltételeket. Kifogásolja, hogy a főispán és alispán 17256-172-56 pengős fiités-világitási té- ritménye a költségvetésben szerepel. Ezeknek a tételeknek törtését kéri, mert elgondolását sértik. Á r v a y LáBzió dr. elismeri, íogy a mai szociális helyzet több kiadást követel, ami a közönségnek fokozottabb megterhelésére vezet, épen ezért a költségvetés Oszeáilitásánál nemcsak nagy körültekintéssel, de nagy takarékossággal is kell eljárni. A költség- vetésnek részletesebbnek kell lenni, hogyjteljes tájékoztatást nyújtson. Az alapokról külön külön költségvetést vár. A Zalaegerszeg városnak járványkórházra kiutalt 57 ezer pengőről megjegyzi, hogy azon tulajdonképen építeni nem lehetett, mert az csak előleg a jövő évi ellátmány terhére. A
