Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-15 / 184. szám
4 Zalamegyei Újság í 937. augusztus 15 rendezünk a tanfolyam végén. Már egy hónap el is múlt, oly gyorsan halad az idő, nem sokára itt a záróvizsga, oly közel van okt. 15. Lesz nagy választék, reméljük akkor is. Tempora mutantur. A magyarok már nem csak dolgozni tudnak, hanem élelmesek is, nem bízzák izzadtságuk gyümölcsét idegen kezekre. Csak nevelni keli a magyart. Most még úgy kapják a fonalat, később megtanulnak fonni, sajátkezüleg állítják elő a szálakat, a falu nevelői akarnak lenni. Közben szorgosan tovább folyik a munka, kattog a gép, fut a hajó. A felügyelőnő gondos szeme mindenütt ottvan és jószivü Arany munkavezető adja az irányítást, ha itt ott megáll pillanatra a munka. És mi lesz a jövő? Felcsillannak i a szemek, a tanítónői szemek. Ki a falura! Tanulunk, hogy adjunk, k gazdagodunk, hogy gazdagítsunk, hogy még gazdagabbak legyünk, amikor másokat gazdagítunk, ízlést viszünk bele a falu népébe, megszerettetjük a saját munkáját, hogy a zimankós tél, a latyakos ősz semmittevés helyett mégis merje a munka áldását, a silány vásári munka helyett saját keze- szőtte munkájával díszítse fel szobáját és önmagát. A téli időben kimegyünk a falvakba, tanfolyamokat tartunk. Nem soká tart, csak három hónapig, megismerjük a falut és ők megismernek minket. A szemek elrévedeznek, mikor folytatják tovább. Most szálakat állítunk rendbe, majd talán idővel, lassan a szálak helyett gyermekek jönnek a kezünk alá, a szövőszékekből szószékek lesznek a tantermek katadrái. Az ötévi képzői álom majd Isten segítségével valósággá lesz. Mikor végignézek rajtuk, mind mosolygós, fiatal lelkek. Boldogok, mert van cél előttük, bár részleges cél, de elérhető cél. Hisz a boldogság nem más, mint a cél kitűzése és annak elérése. De sok a boldogtalan ember! Mert lehetetlen célok után futnak, délibábot kergetnek és nem veszik észre a kezeügyükbe ütköző értékeket. Katt-katt, búcsúztatja a távozót a munka himnusza. Künn az utcán a szürke élet fogad. Falusiak jönnek elém, nem is gondolnak rá, hogy a falakon belül pár lelkes tanítónő értük dolgozik, amikor saját magát képezi. A faluért dolgoznak és öröm van az arcukon. Tempora mutantur... Volt idő, mikor nyűg volt a falu, falusinak és az intelligenciának egyaránt. Csak a város az ő festett bódéival csalogatott tanultat és egyszerűt. Megcsodáltak valamit azért, mert idegen és megvetettek egyes dől got azért, mert hazai, falusi; igy sikkadtak el az igazi értékek, így lett, sajnos sokak számára, ép azok számára a falu és a falusi rossz szagu. Ma már ritka hallani, de sajnos, lehet. Tempora mutantur, jó szelek fujdogálnak. Toliforgatáshoz, ecsethez szokott kezek fésülik benn a szálakat, nem siránkoznak, hogy mindjárt nem kezdhetik a képességüknek megfelelő pályán, alulról kezdik az alapokat építeni, biztosan erős lesz a készülő ház, az élet hajléka. Nincs szomorúbb, mint szemben állani reménytelen ifjakkal, kik nem tudnak, vagy nem akarnak küzdeni. Tán a küzdő, harcoló ifjúság hajnalhasadása pirkad. ügy látszik, változik a magyar ég, nagyot tesz, aki egy kicsit is segíti, hogy a változás jó irányban haladjon. Iszak Károly. A nemzetközi tenniszverseny ma, szombaton kezdődik Balaton- füreden és tart augusztus 18-ig. A nagyszámú nevezések mellett számos külföldi játékos jelentette érkezését. A női játékosok közül Tonolli az olasz rangelső, Florian Alice jugoszláv, dr. Schréder Lászlóné, Zsitvayné Sass Márta, Jankovits Marietta, Schummer Aranka, Székely Körmöczy Zsuzsi. A férfiversenyzők között is igen jó nevek szerepelnek: Stingl, csehszlovák, Pusztay, román, Pető Béla, Straub Elek, dr. Pétery Jenő, Romhányi Béla. Eddig 80 nevezés futott be, ami máris a verseny sikeréről tesz bizonyságot. A rendezőség lázas munkával dolgozik, úgy a nagyszabású tenniszverseny, mint a versennyel kapcsolatos társadalmi program lebonyolításáért. A mai gálaestély a Kurszalonban, a vasárnap esti sétahajózás, a 16 i társasvacsora Tihanyban és az aug. 17-i Garden Party a BTC Clubházában,- iránt máris országos méretű az érdeklődés. Mindenféle felvilágosítással a BTC Clubházában működő rendezőbizottság (Tel. sz. 104.) és a Gyógyhelyi iroda szolgál az érdeklődőknek. A nézőközönség már 1 P-s árban nézheti végigig a szép versenyeket, árnyas tribünről. Ä kép. Elbeszélés. Irta: Fangler István. A kis vaskályhában vígan du- dorászik a nedves fa és jóleső meleget áraszt a szobában. A hideg télvégi szél szüntelen rázza, tépi az ablakot. Én csak el el nézem Sári néni öreges, reszkető kezét, amint csontos ujjai viszik a tűt és a soha el nem fogyó térítőkét hi mezgeti. Nem tudnám megmondani, miért is szeretem őt oly nagyon. Talán mert öreg? Lehet. Sokszor, amikor már sehol, senkinél sem találok menedéket és úgy érzem, hogy halálosan gyűlölöm az embereket, a bensőm késztet, hogy átmenjek a szomszédba Sári nénihez, aki meleg tekintetével mindig lecsillapít, mindig megvigasztal. — Csak nagyritkán szól ugyan hozzám Sári néni és akkor is halkan. Néha megkérdezi, mi újság ? Mikor nősülök ? Hát persze, miért is érdeklődnék többet ? Elég volt már neki az életből a 65 év, amit végigküzdött. Szegény asszony ! Olyan, mint a vadrózsabokor, melyet a szél fuj. Maga magát szúrja meg. Varrás közben csak felhúzza a Hordósziikségleteröl most gondoskodjék. Ászokhordók minden méretben és minőségben versenyárakon kaphatók és megtekinthetők: Megyeri Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság. Budapest, V., Bálvány-utca 22. szemöldökét, megáll a keze a a levegőben és kinéz a semmibe. Ilyenkor nem szólok hozzá, mert tudom, most fuj az a bizonyos szél, amely vadul csapkodja az emlékek tüskés ágait, hogy feltépje a régi sebeket. . . Szeméből kicsordul könny és nehezen sóhajt. Réveteg tekintete reám siklik és megszólal. Ma először. — Tudja szomszéd ur, nekem is volt egy fiam. A Feri. Ha igy fuj a szél és rázza az ablakot, mindig érzem, hogy ő zörget, mert a képet nem téptem el. — Milyen képet nem tépett el Sári néni ? Mondja el. — Mondjam el ? De mikor úgy fáj . . . minden . . . kedves szomszéd ur. És mégsem tudok feledni! Mikor látom magam előtt, hogyan kínlódott végig hosszú éveket! — Fáj az emlék szomszéd ur! De azért elmondom, elmondom. Talán jobb lesz, ha egyszer erről is beszélek valakivel. Maga talán meg fog érteni. 96 ban született a Feri. Az uram irodatiszt volt és bizony nagyon korán meghalt. Kis nyugdijat kaptam, amiből taníttattam a Ferit. Én is dolgoztam. Csendes gyerek volt a Feri és jó tanuló. Nagyon szeretett festeni. Mindig azt mondta, festőművész lesz és sok pénzt fog keresni. Aztán jött a háború és ő is elment. Még csak 18 éves volt. Az orosz frontra vitték. Kevés levelet kaphattam tőle. 16-ban hazajött 4 napos szabadságra. Már hadnagy volt Az én Ferikém! De boldog is voltam !... Sári néni ajkán megint az a fáradt, semmitmondó mosoly suhant át, amelyet már annyiszor megfigyelhettem nála. Mire gondolhat ilyenkor ? De a mosoly könnyekbe fül és fátyolos hangján tovább beszél. —- Azután megint elment. Most már örökre. Az én Ferikém! — Igaz, hogy visszajött egy év múlva, de aki visszajött, az már nem az én Ferikém volt, hanem... Na, de hiszen úgyis érti a szomszéd ur, hogy ' mit akarok mondani. Egy gránát robbant fel mellette. Ha az a gránát nem robban fel, talán még most is élne és boldog lenne ő is, ént s. És Sári néni ráncos arcáról a. Bútor vásárlók figyelmébe! Ölvén év óla fogalommá vált az egész országban bútoraink |óságaf szép kivitele és olcsósága. Vásároljon tehát Ön is nálunk I 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. Hálók| ebédlők| kombinált berendezések, konyha bútorok, és mindennemű kárpitos árak, nagy választékban és legmodernebb kivitelben. KOPSTEIN BÚTORCSARNOK NAGYKANIZSA. Kedvező fizetési feltételek! Kérjen árajánlatot!
