Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-12 / 181. szám
XX. évfolyam 181. szám. Ara 8 fillér 1087. augusztus 12, Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■: Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabáa szerint. Az alispán gyűjtést indit az árvízkárosultak felsegélyezésére. Kovács Sebestén? Miklós az árvíz okairól. — Szentadorján marad - Szentadorján. A kisgyülés ülése. Vármegyénk törvényhatósági kisgyüiése ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. A főispán a Hiszekegy elmondása után megemlékezett azokról az elemi károkról, amelyek a vármegye három déh járását sújtották. Itt sürgős segítségre van szükség s azért a törvényhatóságnak kötelessége mindent elkövetni a súlyos károkat „szenvedettek segélyezésére. Ő maga is megtette a lépéseket a gyors segélyezés érdekében. Kérte ezután a kisgyülést, fogadja el az alispánnak ez ügyben teendő előterjesztését. Szűcs Andor dr. tb. főszolgabíró olvasta föl az előterjesztést, amely felsorolja a kárt szenvedetteket. A kisbirtokosokat körülbelül 80 ezer, az uradalmakat és közületeket pedig mintegy 132 ezer pengő kár érte, Dobriban egy emberélet is esett áldozatul. Felhatalmazást kér az alispán, hogy gyorssegéiyképen 3500 pengőt utalványozhasson és engedélyt adhasson a gyűjtésre. Kovács Sebesíény Miklós tudományos vizsgálódásai alapján a csapás okait magyarázza. 150 mm. csapadék esett — mérése szerint — 6 óra alatt s a Borsfa patak, amely nagyon megduzzadt, Nagykanizsa és Letenye között szétszakította az utat. Az áradat a tömésházakai s más gyenge építményeket könnyűszerrel rombolta szét. Különösen a letenyei járásban nagy a kár. Itt 17—18 olyan ház pusztult el, amelyeknek szegény, elesett emberek a tulajdonosai s ezek javarészt távol is vannak otthonuktól, mert más vidékekre szegődtek el munkára. Káruk 18—20 ezer pengő, amit hamarosan meg kell téríteni, hogy legalább a télre hajlékuk legyen. Pehm József preiátus kérdi, van-e szó a jelentésben a Borsfa patak medrének rendezéséről ? Indokoltnak találná, ha kezdő mérnököket alkalmaznának, akik az építkezéseknél útmutatásokkal szolgálnának a lakósoknak. A főispán köszönetét mondott Kovács Sebestény Miklósnak szakszerű magyarázataiért, az alispán pedig megígérte, hogy az ügyet az áliamépitészeti hivatal figyelmébe ajánlja. Ezután az alispán előterjesztését elfogadták. A napirend tárgyalása során jóváhagyták Zalaegerszegnek a Kisfaludi utcai szabályozási vonal megváltoztatása és a róm. kát. egynázközség részére tégla,-cse- répzsindely és telek adományozása tárgyában hozott határozatát. Nagykanizsának több határozata, ezek között a 600 ezer pengős füg - gőköicsön meghosszabbítása, a háromszögelési költségek előlegezése, a Zalabér—Nagykanizsai körút kiskockakőburkolattal való ellátása (4000 P és 1000 Ínséges napszám), a leányliceum épületének átalakítása, a ménlelepi bővítési munkák, — jóváhagyást nyertek. Lickóvadamos, Gellénháza és Ortaháza községeknek Gellénháza székhellyel leendő új körjegyzőség létesítése tárgyában hozott határozatát nem fogadta el a kis- gyűlé3 a községek magas terhei miatt. A cserszegtomaji körjegyzőválasztás ellen beadóit fölebbe- zést elutasították, Takács János Andor böröndi lakosnak elöljáróvá történt választását megsemmisítették. A keszthelyi és nagykanizsai polgári patkolótanfoJyam költségeire 400 pengőt szavaztak meg. A Vitézi Rend Örkényi gazdaképző iskolájában létesi eit alapítványi helyet vitéz Kovács István hotiói lakós 19 éves fiának ítélték oda. A kehidai mezőgazdasági iskola tanulói részére létesített alapítvány kamatait négy pályázó között arányosan osztják föl. Szentadorján, Kiscsehi és Maróé községek templomépitésre 15C0, 500 és 200 pengőt szavaztak meg. Pehm József preiátus itt rámutatott arra, hogy Szentadorján vidékén nagy ipari fellendülés várható, azért a szent- adorjáni templomnak fölépítése úgy nemzeti, mint vallási szempontból igen fontos. A határozatokat jóváhagyták. Bánokszent- györgy község a cigányokat a község főterén akarja letelepíteni. Mivel azonban ez veszedelmet is jelenthet, amire Szabó Károly példát is hozott föl, a kisgyülés azt találja helyesnek, hogy a letelepítés a községiszélén történjék. A „Balaton“ cimü folyóirat kiadási költségeire 400, a kisko- máromi gazdasági kiállításra és vásárra 300 pengőt szavaztak meg. Jóváhagyták Tapolcának azt a határozatát, amellyel a frontharcos csoporlot 100 pengővel segélyezi, a tüdőpavillon átalakítására pedig 400 pengőt szavazott meg. A pákái körjegyző lakásbérügyének rendezését az alispánra bízták. A tapolcai járás községei az általános egészségvédelmi szolgálat megszervezése tárgyában hoztak határozatot, amelyek csak részben nyertek jóváhagyást. Ko- márváros, Kiskomárom, Zalaka- ros és Galambok községek hasonló határozatait jóváhagyták. Nova község a főszolgabírói hivatal részére telket ajándékozott. A határozatot jóváhagyták. A Mávauí válaszolt azokra a kifogásokra, amik a júniusi kis- gyülésen elhangzottak a Zalaegerszeg—keszthelyi autóbuszjárattal kapcsolatban. A kisgyülés Thassy Gábor dr. fölszólalása után nem fogadta el a választ, hanem ismételten átir az anomáliák megszüntetése érdekében és Farkas Kálmán javaslata nyomán azt is közli a Mávauttal, hogy az ellenőrzésre a közrendászeti hatóságok utasítást kaptak. Bors József és társai lispei lakósok megföiebbezték azt a határozatot, hogy a belügyminiszter a kisgyülés javaslatára az egyesített Lispe és Szentadorján községek nevét Szentadorjár ban állapította meg. Az elrendelt tárgyalások eredményeképen az illetékes főszolgabíró azt javasolta, hogy Lispeadorján legyen az új név, ami kielégíti mindkét község lakosságát. A kisgyülés azonban a korábban felhozott okok alapján ismét a Szentadorján név mellett foglalt állást. Letenye ovodát épit és vállalja az óvónő fizetésének egylizedét. Jóváhagyták. Zalaszentivánban a róm. kát. hitközség iskolát akar építeni, a község azonban nem akar a költségekhez hozzájárulni, hanem azokat az államra kívánja hárítani. A kisgyülés a községei — kellő felvilágosítás után — új határozathozatalra ulasitja. Nagykanizsától évi 400 P bér mellett 7 holdat kíván bárbevenni Urszé- nyi Miháiy fűrésztelep és parkettgyár létesítése céljából 25 évre. Három hónap alatt 10 ezer pengőt építene be s azután folytatná a beruházásokat és állandóan 50 munkást foglalkoztatna. A kis- gyüiés azt kívánja, hogy a szerződést Szlavónia r. t. is írja alá. Miért nem tudnak a zalai bányák az utépitéshez követ szállítani ? A Zalamegyei Újságban Julius 24*én megjelent cikk az alábbi helyreigazítást teszi szükségessé. Nem helytálló a cikk amaz állítása, mintha a zalamegyei bányák nem íudnának elegendő követ szállítani az útépítéshez, mert ami itt fonloB, az okot elhallgat ja, hogy miért nem tudnak szállítani kővel. Hisz megmondjuk mii Azért mert a zalamegyei bányák működését részben beszüntették, részben a minimumra szállították le. A nemesgulácsi községi kőbányát már egy éve, a magántulajdonban lévő másik bányát az idei tavasszal szüntették be, a badacsonyit pedig épen hogy csak szuszogni hagyják! Némelyek szerint ezért történik ez, mert közben olcsóbb bányák megnyitásához jutottak a bányák urai, mások szerint azért, mert a természeti szépségek védelme tette volna szükségessé a bányák beszüntetését. Ez utóbbi indokolás alig lehet helytálló, mert a hatóságok azelölt is ismerhették a természeti szépségeket, mielőtt még az üzlet csúffá nem tette azokat 1 Mi annak idején hiába védelmeztük akár a Badacsony*, akár a nemesgulácsi ritka szépségű kupalaku hegvet, süket fülekre találtunk ! Akkor azzal mentegetőztek az illetékesek, hogy a szociális érdek, a munkásság keresethez juttatása teszi szükségessé a bányanyitás*; most pedig, amikor már az üzlet úgy a nemesgulácsi hegyet, mint Badacsonyt eléktelenitette, a természeti szépségek megvédésére lenne szükség, mert már nem fontos, hogy a munkások százai esnek eí a keresettői a beszüntetéssel 1 ? Az igán ok lehát nem lehet más, mint az üzleti érdek, a konjunktúra kihasználása, hogy az olcsóbb külföldi bányákból nagyobb nyereséggel szállíthatják urai a szükséges követ úgy a fővárosi, mint az állami utak részére. Ett akarják a bányatársaságok elérni a szükséges engedély kieszközlésével 1 — Ez pedig nem jelentene mást, mintha búzát akarnának importálni a hazai termés lealacsonyitására I Reméljük, hogy a kormány átlát a szitán 8 nem ad engedélyt a küiföldi dömping kő behozatalára! A természeti szépségek védelmével való indokolás nem lehet
