Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-08-04 / 174. szám

XX. évfolyam 174. szám. Apa 8 fiilép 1937. augusztus 4. Szerda. Felelő* szerkesztőrHerboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A Végzet tehát beteljesedett Kun Béla fölött is. A berlini lapok megerősítik azt a pár héttel ezelőtt megerősi- tetlenüi szállongott hírt, hogy a magyarországi kommunizmus vé reskesü vezérét, asi „uralomra“ jutásakor rádióban jelente5te ki, hogy nem áll a területi integritás alapján, aki százegynéhány na pos uralma alatt a legkegyetle- nebbül gyilkoitatott le sokat az Egyházhoz és Hazahoz hű ma­gyar testvéreink közti), aki bukása után gyáván megszökött s akit a szovjet tárt karokkal fogadott: — moät letartóztatták. A letartóz­tatás egyenesen Sztálin paran­csára történi. A letartóztatás tu- lajdonképeni oka egyelőre isme­retlen, de a moszkvai kormány- kötök emlékezteinek arra a sze­repre, amelyet Kun Béla a spa- nyol polgárháború kitörésekor játszott. Állitóan az önkéntesek megszervezése és a hadianyagok szállítása kör ül követett el vissza­éléseket. Hogy mi lesz a bünte­tése, az igazán nem lehet kétsé­ges. Aki egyszer békéiül a GPU börtönébe, az csak akkor szaba­dul ki onnan, amikor a vesztő­helyre viszik. Bűn büntetés nélkül nem ma­radhat. Ha itthon, saját hazájában nem érhette utol a büntető igaz­ságszolgáltatás keze, ha gonosz tetteiért a hazai bíróság előtt nem felelhetett, felel most azok előtt, akiknek uszítására rémural­mat teremtett itthon. Épen most tizenkilenc éve, hogy megszökött és moszkvai elvtársai nagy öröm­mel fogadták s két évtizedes „mű­ködése“ után ime: beteljesedett végzete. A szovjetnek egyik erős­sége volt, hazája ellen fente fegy­verét és a vége? — az, amit keresett. Hazánk ezeréves történelmének a feketénél is feketébb lapjai azok, amelyek a kommunizmus­ról beszélnek. Ami itt történt, arra magyar ember soha gondolni sem mert volna. Felszakadtak a piszkos kloakák, amelyeknek szennyes áradata végighömpöly- gött Szent István birodalmának megcsonkított részén. Úrrá lett a hazában a söpredék-népség, amely legázolt minden nemes eszményt. Isten, vallás, haza, egyéni tisztes ség és becsület, házasság, család mind . . . mind , . . kiiörlődött Kun Bélának és elvtársainak szi­véből s a vörös uralom vérebei úgy marcangolták a nemzet er­kölcsi és anyagi javait, mint a fenevadak áldozataikat. És a bal­gák azt hitték, hogy uralmuk megerősödhetik, hogy a kullurné- pek is elfeledkeznek majd minden erkölcsről, minden erényről, hogy azután a teremtés koronája leala­csonyodjék az állati sorig. De a magyar népnek ősi ereje, ősi erényei lerázták a nemzet testére tapadt piócákat és a fel­szabadult igazságszolgáltatás méltó büntetést szabott azokra, akik úgy megcsufolták a nemzetet, az embert. A szökevények csak ké­sőbb vették e! büntetésüket és most, uioisónak maradt az, aki a szörnyűségeknek, a borzalmak­nak irányítója volt Tudomásul kel'eit vennie, hogy társai egy­másután bürinődiek, látnia kellett, mint hanyatlik le vére* napjuk és most ludomacu! kellett vennie azt, hogy — ö van soron. Meny­nyi példa állón előre, amelyekből azonban nem tanult és most, amikor a Végztt fekete keze le csapó t ra, megtudhatja, nogy : a bűn büntetés nélkül nem ma­Égy kaliforniai uiazó, aki most fért vissza mexikói útjáról, be számolójában a következőket Ír­ja: „Katolikusok szamára nagyon vigasztaló, amikor újabban olvas­hatják, hogy az egyházüidözés Mexikóban aiább hagyott. Nos, én leszek annyira kíméletlen, hogy ezt a vigaszt azonnal el is rablom. Kardenas és az ő bará­tai esküdt ellenségei az Egyház­nak. Ezt lépésről-íépésre tapasz­talja az ember. Miután a mexikói városparancsnok megígérte ne­künk, hogy mindent megnézhe­tünk, egyszer csak rajtacsiptük, hogy autónk soffőrjének hamis uiat mutatott. Az, hogy néhány katolikus is­kolát még is mulattak, annak oka Folyik a károk A vasárnapról hétfőre virradó­ra Délzalában pusztító ítéletidő borzalmas arányai csak most kez­denek kibontakozni a fokozatosan beérkező részátadásokból. Teljes képet azonban csak később lehet kapni, mivel a károk összeírását most végzik a közigazgatási ha­tóságok és az államépitészeíi hi­vatal mérnökei, s néhány napba telik, amíg a kárfelvétellel elké­szülnek. Abban a legöregebb emberek is megegyeznek, hogy emberem­lékezet óta nem pusztított ilyen felhőszakadás a letenyei és alsó- lendvai járásban, mini vasárnap éjszaka. A két járásban a leesett csapadék meghaladta a 100 mil­limétert. Á vihar és a felhőszaka’ radhat. Előbb, vagy utóbb, de biztosan bekövetkezik az. Sztálin utolsó vergődésében halálba kergeti legmeghittebb em­bereit, köz'ük Kun Bélát is, akinek pedig otyan nagy szerepet szánt, aki mindig biztatta őt azzal, hogy Magyarors/.ag mégis csak bolse- vizA;ódik. De beláthatta Sztálin is, hogy erre kilátás nincs, feles­legesnek találta tehát Kun Bélát is és „gajdeszbe“ küldte, ahová Kun Béla is olyan sok derék magyart küldött. Isten és Haza ellen ne emel­jen senki fegyvert. Istentagadás es hazaárulás a 'egundokabb bűn h annak büntetése is a legsú­lyosabb. kizárólag az, hogy a gyermekek ezreinek nincsen iskola, ahova járhatnának. Annak edenére, nogy Kötelező az iskoíábajárás, min­denhol óriási a hiány az iskolák­ban. A külföldi katolikusokat állandóan a katolikus klérusra nézve sértő erkölcstelen és aljas képekkel traktálják. Ami a temp­lomok újra megnyitását illeti, az a benyomásom, hogy még talán száz évig is eltart, amig ezeket a politikai vandálokat iegyőzni sikerűi. Láttunk egy templomot, amely valamikor világcsodának számított s amely évek óta telje­sen kopár. Ez is egyike azoknak, amelyeket „megnyitottak“, de per­sze csak szert, hogy a látványos­ságra kiváncsi idegenektől pénzt hozzon be. összeírása dás központja a jelek szerint Bánokszenlgyörtől délre, Zajk és Kistolmács vidékén volt, s innét zuduit alá a rettenetes erejű ár a megduzzadt patakokból és a hegy­hátakról Letenyére és a Mura egész vidékére. Letenyén a viz a vihar tető­pontján két és fél méter magas­ságban hömpölygőit az utakon. A kis Béc patak folyammá da­gadt és az Andrássy kastély kö­zelében levő vasbetonodat csak azért nem rongálta meg, mert a ' híd aránylag alacsonyan fekszik és a viz keresztül tudott folyni a hídon. A víztömeg neki rontott Andrássy gróf fűrésztelepének és a telep faépületét, amely téglatá­maszokon nyugodott, kártyavár­ként döntötte össze és teljesen elvitte. A telepen levő farönkö két a hömpölygő ár levitte Lete nye alsó részébe. A viz hatalmas élő fákat is kicsavart és szintén lesodorta a község alsó részébe. A fűrésztelep közelében levő ma- lomépületet nem tudta már az ár megrogálni, mert régi, erős kőépület, de a malomban 40 centiméter magasságban folyt a viz és eliszapolt mindent. A ma­lomban tartózkodó emberek a padlásra menekültek. A község alsó részében a viztömeg sorra elöntötte a lakásokat és sok he­lyen a lakók az ablakon keresz­tül menekültek ki. Az áradás óla­kat, kisebb faházakat sodort el, a piszkos vizben apró állatok tömegei vergődtek. Molnári község aránylag ki­sebb kárral menekült a felhősza­kadásból de a község mellett le­vő völgyben elhúzódó patak vize négy méterrel magasabb volt a rendes vízállásnál. Ez az óriási viztömeg több helyen keresztül foly az utón és megrongálta azt. Egy nyolcméteres hidat, amelyet erős vasalás tartott, a vizár tel­jesen elsodorta a tartó oszlopok­kal együtt. Még a hid darabjait is nehéz lenne megtalálni. Tótszerdahelynél, Molnárinál, L e t e n y é nél, Felsőszemenyénél mindenütt szalmakazlakat, ólakat sodort el a viz és vitte a Murába, amelynek vize a csapadéktól má­ra hatalmasan megdagadt. A szentmargitfalvai községi hidat elvitte az ár. Csehi és Szentmar- gitfalva között a vihar az ország­úton érle a Stern örökösök két- lovas kocsiját. A viz a kocsit fel­borította, a két lovat elsodorta. A kocsis csak nehezen tudott megmenekülni. Csehiben sok ólat sodort el az ár és rengeteg kárt okozott a gabona és szalmakaz­lakban, valamint az apró állatok­ban. Lelenye és Nagykanizsa kö­zött igen sok helyen rongálta meg a víz az utakat. A felhőszakadás erősen meg- duzzasztotta a Kerka, Cserta, Vá- licka és Berek patakokat, amelyek több helyen kiöntötték. Az alsó- lendvai járásból is sok kárt je­lentenek, legtöbbet Rédics vidé­kéről, ahol sok apró állat pusz­tult el és sok ólat elsodort a viz. A keszthelyi járásban kisebb mértékben dühöngött a vihar, de azért itt is viz alá kerültek a rétek. A zalaegerszegi járásban, mint már megírtuk, Bak községben volt legtöbb kár. Taubinger Ottó bérlő lakását az első hirekkel szemben nem a mezei patak vize öntötte el, hanem a hegyoldalból lezúduló viztömeg. A pince meg­telt, a szobákban pedig magasan folyt a viz. A lakás erősen meg­rongálódott. A birtokhoz tartozó Fehér és Hanna majorok búza­Változatlanul tart a mexikói egyházüldözés. Újabb adatok a Délzalában pusztitó ítéletidőről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom