Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-08-01 / 172. szám

XX. évfolyam 172. izim 1937. augusztus I. Vasárnap. Ara 8 fillér Felelős szerkesztőrHerboly Ferenc. Szerkeszt. , •zéchenyi-tér es 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Kolping szellemét is halálra Ítélték a német horogke- részesek. Eddig ugyanis a kato­likus egyesületek közül egyedül a legényegyesületek működhettek szabadon Németországban s a katolikus világ azt hihette, hogy a horogkeresztesek, ha már más­okból nem, legalább azért tűrik meg a legényegyesületeket, mert ezek a német föld termései és működéseiknek sokat, de nagyon sokat köszönhet a német nép, a német birodalom. Akik ezt hitték, azok most alaposan csalódtak. Mert a HL Birodalom pogány fajimádatában elérkezett oda, hogy saját fajának egyik legnagyobb s iegdicsőbb történelmi alakját, illetően annak szellemét Ítélje ha­lálra. Kiadták már a jelszót a ka­tolikus legényegyesü'etek műkö­désének megszüntetésére! Kolping Adolf fajnémet mun­kás volt, uíóbb pap s abban az időben, amikor a kommunizmus eszméje ugyancsak Németország­ban Marx fellépésévei kelt nap fényre, ez a munkáspap az egész világon diadalmasan elterjedt íe- gényegyleti széliemet álüiotía a rombolás ördögi gondolatának ellenébe. Kolping egy századdal 1 előzte meg a mai bolsevista elle­nes német törekvéseket s tulaj­donképen úgy illenék, hogy ün­nepelje a III. Birodalom ezt a szentek közé való német embert 8 építse ki szociális müvét. Ehe­lyett azonban halálra Ítéli saját fajának nagy müvét, amelynek oroszlánrésze van abban, hogy sikerült a botsevizmus veszélye ellen a német birodalmat meg- védeímezni. Eddig, úgy látszik, nagy szük­sége volt a III. Birodalomnak a Kolping családra, Kolping szelle­mére. Azért nem is mertek a ho­rogkeresztesek a legényegyesüle­tekhez nyúlni. De most már — úgy gondolják, — kirúghatják ezt a hatalmas pillért a birodalom alól, mert helye keli a pogány fajimádatnak. Azt a sok százezer német munkásifjut, akik szigo­rúan keresztény és nemzeti ala­pon munkálkodtak hazájuk érde­kében, akiknek erős lelkén, mint hatalmas páncélfaíon megtört a vörösördög ereje, kizárják egy- évszázados erődjéből és belekény- BzeriUk abba a táborba, amely­nek isteni erőt tulajdonitak, de amelynek erejét, még nem pró­bálták ki . . . Jó, hogy Kolping teste már a földben, lelke az égben van s jó, hogy müve az egész földkereksé­gen él és virágzik. Halálra ítél­hetik, de az Ítéletet végre nem hajthatják, az eszmét meg nem Ölhetik, az eszme föltárnád s él­ni fog örökké, legfölebb Krisztus szavai nyernek bizonyságot, hogy senki sem próféta a saját hazá­éba n. De ezzel sem azt bizonyí­totta, hogy a próféta igazságait és örökbeállitott eszméit is meg­ölhetik a fajhazafiak. Amit nem tehetettt meg Belze­bub marxi vörös köntösében, nem tehetik azt meg tanítványai sem nemzeti jelszavak alatt. — Nekünk, magyaroknak pedig, akik büszkén mondhatjuk, hogy földünkön ki­tűnő talajra találtak Kolping esz­méi, még nagyobb erővel kell Iá mogaínunk a legényegyleteket, hogy nemes hivatásukat úgy tel - jesúhessék, amint azt Kolping szelleme kívánja. Kolping eszméi­nek d;adala tapasztalható szerte a csonkahazában s különösen vármegyénkben, ahol több legény­Egyes fővárosi lapok tudósítást közölnek az új választójogi tör­vényjavaslat nyers tervezetéről. A közlések szerint a képviselők nagyobb részét országos és me­gyei lajstromok alapján választ­ják, 96 képviselőt pedig kerüle­tenként. A kerületeket ennek megfelelően összevonják. Zalában igy alakulna az összevonás: 1. alsólendvai, zalabaksai, zalaeger­szegi, 2. balatonfüredi, tapolcai, 3. keszthelyi, zalaszentgróti, 4. kiskomáromi, pacsai, 5. nagyka­A „Logos“ spanyol láviraií iro da részletesen ismerteti a basz­kok vallási helyzetét. A baszk szeparatizmus mindent e'követett, hogy katolikus orientációjának színét megmentse. Megerősödtek ezek a kísérletek akkor, amidőn a szeparatizmus a szélső marxiz­mussal kötött szoros szö/eíséget. A polgárháború kitörése óla a baszk papság két részre oszlott, Az egyik elenyészőcsekéíy szám­mal, de a vörös propaganda ere­jétől felnagyítva, szeparatista volt és ezek szabadságot élveztek. A nemzeti érzésű papság nagynehc- zen misézhetett ugyan, de a vö­rös ágensek megfigyeltek min­denkit, akik a misében résztvet- tek és azt szimpátia büntetésként könyvelték el. Nem egy alkalom­mal törtek rá a templomra mili- cisták cigarettával a szájukban, sapkával a fejükön, istenkáromló orditozással leráncigáltáb a pa­pot az oltárról. Mindig „fegyve­rek“ után kutattak s ezenközben borzalmas szenteéggyalázásokat követtek el. Bilbao felszabadítása előtt néhány nappal.például a Nu- estra Senora de Begona templomot egyesület működik valóban dicsé­retes eredménnyel. Legutóbb Len­tiben alakult meg a katolikus le­gényegyesület s mondhatjuk, a megalakulás küzóhajra történt. Működéséhez a legszebb remé­nyeket fűzi az egész vidék. Az bizonyos, hogy ahol legény­egyesületek működnek, ott foko­zatosan gyengülnek a marxi ala­pon álló szakszervezetek s egyre gyengébben pislákol a marxizmus vörös mécsese. A keresztény nem­zeti társadalomnak elsőrendű kö­telessége a legényegyesületek tá­mogatása, hogy azok a keresz­tény és nemzeti eszme bevehetet­len váraivá épülhessenek ki. nizsai, letenyei. Illetékes helyen kijelentették, hogy a közlemények időelőtti kombinációk. Ez valószínű is, mert például a Zaláról közölt összevonások ebben a formában részben az eddiginél is nagyobb aránytalanságokat teremtenének. A zalaegerszeg—zalabaksa—alsó­lendvai és a keszthely—zalaszent­gróti kerületek valóságos mam- mutkerületek lennének a többivel szemben. íeljesen meggyaiázíák és szörnyű orgiát ünnepeltek benne. Bilbao- ban a helyzet ennek ellenére sok ka! jobb voh, mini a környező falvakban. A santanderi vi'ági papok közül, 517-ből, már csak 70 van életben. Biibaoban 26 vi iági papot gyilkoltak meg. Áitalá ban először az öreg papokat fog­ták el, súlyosan bántalmazták őket, majd magas váltságdíjért eresztették csak ssabadon. Vélet­lennek köszönheti életbenmaradá- sát Aguirre baszk köztársasági elnök tanítója, egy káplán is. Volt tanítványa nem menlette meg, halálra Ítélték. A tömeges kivégzésnél csak a karja sebe­sült meg, de halottnak tetette ma gát a nagy tömeg holttest között, így menekült meg. Szörnyű sors jutott osztályrészül egy fiatal pap­nak. Ezt fölszólították, hogy ad­jon utolsó vigaszt egy fogházban néhány halálra itéitnek. A vesztő­helyen azonban őt is odaállították a kivégzendők közé. Az első go­lyó azonban szemevilágát oltotta ki. A család kérelmét, hogy Fran­ciaországból hozassanak szem­specialistát, elutasitották. Fajok és vallások az új Olasz Birodalomban. Az Ölasz Birodalom lakossá­gának faji és vallási hovatarto- zandóságáró! Líbiára vonatkozó­an az 1931-ee, Ethiopiáról az 1936-os adatok állanak rendelke­zésre. Eszerint Libia lakossága 704 123, Abesszíniáé 7,600.000, Líbiában a mohamedánok abszo­lút túlsúlyban vannak 624.990 hívükkel 24 015 zsidó és 5517 kopt él még itt. Olasz-keietafri- kában a helyzet más. De még igy is Abesszíniában 4,231 075 a muzulmánok és 3,008 570 a kop­tok száma. Líbiában tehál 95-4 százalék mohamedán é‘, Olasz- keieíafrikában pedig 55 5 száza­lék. Ami a fajokat illeti, a ber­berarabok Líbiában abszolút több­ségben vannak: 585.664 (89 4 százalék). Keletafrikában a gallák egy kissé túlhaladják az amharák számát. 2,500 000 ga la, 2,000.000 amhara és 1,270 000 szomáli la­kik itt. Éhez csatlakozik még az aránylag kevésszámú sidamo, tigrá és néger, valamint igen sok keverékfajía. Jellemző adat a szovjet- orosz „lakáskultúrára“. A Babinszki Rabocsi című szovjet lap egyik legutóbbi száma Írja „Öt év a mocsárban“ címmel a következőket: „Bakuban a Kraszno Presznenszkaja utcában van két munkás tömeglakás me­lyekben ezer embert helyeztek el. A barakokat félig kiszáritott mo­csár helyén építették fet, ahol az esővíz minden alkalommal össze­gyűlt és állva maradt. Az egész terület a különböző veszedelmes szunyogfajtáknak tanyája s a helyzetet még súlyosbítja a szom­szédban álló úgynevezett zöldség­központ, — amely förtelmes bűzt terjeszt maga körül.“ A jelek sze­rint azonban ennek a díszes la­kóhelynek lakói sem sokkal kü­lönbek, mint a környezetük, mer4 mint a fentnevezett lap a továb biakban írja: „zsiványok, akik ide beköltöztek, mindent tönkre­tesznek s állandóan molesztálják asszonyainkat és a gyermekeket. És ezek a viszonyok — hangsú­lyozza végül a lap — öt év óta változatlanul fenállnak. Ismételten felkerestük panaszunkkal a városi szovjetet és a rendőrséget is, azonban teljesen eredménytelenül“. A Babinszki Rabocsi beszámo - mólója mindenesetre jellemző adat a szovjetvezetőség által annyiszor hangoztatott bolsevista lakáskultú­rára. Ugyanakkor, amikor amoszk« vai földalatti vasutat a legpa- zarabb pompával állították ki, s minden egyes állomást másszinű Cáfolják a választójogi tervezetet. A vallási helyzet a baszkok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom