Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-07 / 76. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. k XX. évfolyam 76. szám. Apa 8 fillér 1937. április 7. Szerda. i^arr- '•^Tnwwfíni Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. _____. Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nagy közönség tüntetett a bolsevizmus ellen a Xékkereszt zalaegerszegi zászlóbontó gyűlésén. Vasárnap délután tarlóba rneg Zalaegerszegen bolsevizmus elleni gyűlését a kékkeresztes mozgalom, amelynek célkitűzéseit lapunkban már ismertettük. Az újszerű mozgalom bemutatkozását nagy érdeklődés előzte meg a megyeszékhelyen, s ennek megfelelően a Kul'urház nagytermét egészen megtöltötte a társadalom minden rétegéből kikerült közönség. Óit láiíuk a liailga óság soraiban vitéz Teleki Béla gróf főispánt, Bődy Zoltán alispánt, a megyei tisztikar számos tagját, Várkony Rezső pénzügyiga?gatót, Udvardy Jenő dr. kormányfőta- náesos, ügyvédi kamarai felnököt, Péíerffy Béla tanügyi főtanácsos!, Czobor Mátyás nyug. polgármestert és a zalaegerszegi közéletnek még számos vezetőjét. Nagyobb számban jeleni meg a fiatalság is. A hallgatóság soraiban visszhangra talált a kékkeresztes mozgalomnak a programmja, amely nem csupán a boisevizmus tagadása, de erőteljes táisadalmi és gazdasági reform hirdetés is. Petim József prelátus nyitotta mejf a gyűlést a Himnusz eléneklése után. Utalt arra, hogy amikor világszerte vörösük az égbolt, akkor szükséges, hogy a keresztény nemzeti világnézetet vallók felemeljék óvó szavukat a nemzet, a vallás, az erkölcs, a kuitura és az emberi méltósággal szemben folyó üzelmekkel szemben. Nem m niha egyénileg félnének a kommunizmus veszélyé tő!, de féltik az emberiséget, hogy a vörös üzelmek ieszege nyitik a nemzet gondolatától, megfosztják a vallási és erkölcsi erőtől, eltapossák a kultúra eredményeit, sárba tapossák az emberi méltóságot. Az a mozgalom, amely ezeket az eszméket szolgálja, nem pusztán védekező akar lenni, de épitö is. Ragaszkodik ahoz, hogy a magyar társadalom komoly reformokkal tegye iehetővé, hogy talajukat veszítsék azok a panaszok, amelyek az elesetteket a kommunizmus karjaiba kergethetnék. Bejelentette, hogy a Kékkereszt fővárosi központja részéröl Szigeti Endre és Tóth József dr. hírlapírók adnak tájékoztatást a aolsevizmus elleni küzdelemről, s előadást tart Károlyi György gróf s, aki nem tartozik szorosan a kékkeresztes mogaiomhoz, de felkérésre véleményt kiván adni a zalaiak felfogásáról. Szigeti Endre szólalt fel először a tetszéssel fogadott megnyitó után. Hangoztatta, hogy mozgalmukban nem felsőházi tagok, nem képviselők szerepeinek, csak egyszerű dolgozó emberek, akik azonban mélységesen szociális gondolko- zásuak és érzik, hogy a társadalmi elesettség termékeny talajt teremt a bolsevizmusnak és ezt mint lelkiismeretes emberek nem nézhetik tétlenül. Ez a dolgozó fiatalság látja, hogy a nyugalom biztosítására nem elég a fegyver; annál sokkal erősebb a léiek, a hit, a meggyőződés ereje. Elhatározták, hogy küzdenek és inkább a barrikádokon halnak meg, de nem tűrik, hogy egy idegen, zsidó bolsevizmus még- egyszer hatalmába keríthesse az országot. Mozgalmuk terjedésének titka, hogy nem egyszerűen prédikálnak, hanem új világot hir detnek és akarnak, amely alkalmas arra, hogy több kenyeret és erősebb magyarságot teremtsen ezen a földön. Mély filozófiai gyökere mozgalmunknak — mondotta —, hogy tagadjuk az anyag- elvüséget, amely létre hozta a liberális államot és megteremtette a marxizmust. Mindkettő egy gyökérből fakadt, s ellenük csak i a lélek erejével lehet küzdeni. \ Behatóan foglalkozott a liberális ! és mraxista állami berendezkedés hibáival, majd szembeállította a liberális állammal a Kékkereszt célkitűzését: a hivatásrendi államot és az erkölcsi kiválasztás gondolatát. A rendi államban csak az erkölcsileg épek érvényesülhetnek, mig a liberális államban az ügyesek, a fürgék, a hitványak, a kapzsiak juthattak előre és letiporták a gyengét. Sokat beszélnek ma politikai diktatúráról, de nem beszélnek a tényleg meglevő liberális kapitalista diktatúráról. E diktatúra ellen szabadságharcot hirdet a mozgalom, mert e szabadságharc megvívása nélkül , a tömegeket belekényszeritik a i kommunisták táborába azok, akik ennek a kommunizmusnak titkos és aljas szövetségesei. Csak a rendi állam tud lesújtani azokra a liberális hatalmakra, amelyek : titkos szövetségben vannak a szociáldemokráciával és a kommunizmussal. Utalt a szónok arra, hogy a zsidó sajtó mozgalmukat gyakran úgy tünteti fel, mintha az szemben áilana az Egyházzal. Ez hazugság, mert a Kékkereszt mozgalma a kétezeréves krisztusi eszmékkel és az egyházzal nincs ellentétben. Idézte erre vonatkozóan a Vatikán félhivatalos lapjának egyik cikkét. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar középosztály elöregedik, elgyengül. Fiatal tagjaiban sincs meg sokszor az erő, a lelkesedés ahoz, hogy megvívja a harcot az élet porondján és a kereszténység számára hódítsa vissza a gazdasági pozíciókat. Erős, új középosztályra van szükség, s ezt a föld népéből és az iparos osztályból kell kiegészíteni. Eddig a középosztály kiszolgálója volt egy idegen kapitalizmusnak és egy leikétől idegen feudaliz musnak. Az új középosztálynak hivatása, hogy megteremtse az együttműködést a magyar földművessel, iparossal, munkással. Nem tűrhetjük, hogy a magyar munkásságot zsidók képviseljék. A tisztességes, új Magyarországot a magyar középosztálybeli fiatalság a magyar munkásokkal együtt akarja kiharcolni. Beszédét azzal végezte, hogy a Kékkereszt hívei sok üldözést szenvednek, de nem adják fel- a harcot és győzni fognak, mert jelszavuk: inkább meghalni, mint becstelenségben élni. Károlyi György gróf előadása. Meleg taps fogadta a lendületes beszédet, azután Károlyi György gróf tartott ötnegyedórás pompás előadást a bolsevizmus elleni küzdelem módozatairól.Bevezetésül közölte, hogy nem a Kékkereszt hivatalos álláspontját fejti ki, hanem vizsgálódásainak eredményeit viszi a hallgatóság elé. Azután pontról-pontra, kimerítően foglalkozott az állam és a társadalom feladataival, részletesen tárgyalva a zsidókérdést is. A közönség igen nagy tetszéssel fogadta az érdekes előadást, amelynek legérdekesebb részleteit következő számainkban közölni fogjuk. Tóth József dr. volt az utolsó előadó, aki arról tartott előadást, hogy a gazdasági életet meg kell fosztani politikai hatalmától, ha azt akarjuk, hogy a jóakaratu kormányférfiak mégis valósíthassák azokat a reformokat, amelyeket Ígérnek. Külföldi és hazai példák sorozatával világította meg, hogy a liberális gazdasági élet, a titkos gazdasági erők mennyire megkötik a politikuok kezét. Ez erkölcstelen, tehát a végtelenségig így nem maradhat. Olyan új világnak kell jönnie, amikor a közélet vezetői cselekedni is tudnak úgy, ahogyan azt a köz érdeke előírja. Pehm József prelátus záróbeszédében abban foglalta össze az elhangzottakat, hogy a bolsevista ellenes mozgalom harcban áll azokkal, akik ontják a vért, de azért nem akar közösködni azokkal, akik imádják a vért. A hallgatóság feladata, hogy vigye bele az életbe a hallottakat és vigye tovább a harcot az egyházért, a hazáért, az erkölcsért, a kultúráért és az emberi méltóságért. A jól sikerült gyűlést a Szózat eléneklése fejezte be. Rövidesen megkezdik a zalaegerszegi kórház kibővítési munkálatait. Hz e!meosztál|t kitelepítik a volt szanatóriumba. — A pénzügyi palota föltétlenül megépül. Szombaton délután a belügyminisztériumban nagy értekezlet voií Johenn Béla államütkár vezetésével a zalaegerszegi kórház ügyében. Az értekezleten résztvet- tek: vitéz Teleki Béla gróf főispán, Bődy Zoltán alispán, vitéz Tamásy István dr. polgármester, Kontra László dr. m. kir. tiszti- főorvos, Jancőó Benedek dr. kórházigazgató-főorvos és a minisztérium szakreferensei. Hosszas tárgyalás után kimondották, hogy a zalaegerszegi közkórház fejlesztése elkerülhetetlenül szükséges és a szükséges munkálatokat hamarosan meg is kezdik. Még ezen a nyáron fölépítik a járványkór- házaí mintegy 50 ezer pengő költséggel s ezután kerül sor ősszei a kórház kibővítésére és modernizálására. Erek a munkák körül- betöl 300 ezer pengőbe kerülnek a áthúzódnak a jövő év tavaszára is. E munkálatok megKezdásével az eímeosztályt kilelepiiik a volt szanatóriumba, amelyet a székes- főváros most gyermsknyaraltatásra
