Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-06-15 / 132. szám

Zalamegyei Újság Uraim I Budapest sem nyújt többet az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ ZALAEGERSZEG. Katonai lázadások Orosz­országban. London, jurtius 14. Az angol sajtó rigai és warsói forrásokból részletes jelentéseket közöl az oroszországi eseményekről. A ftan* cia lapokkal egyetéríően meg­állapítják, hogy Oroszországban teljes a zűrzavar. A szovjetet köz­vetlen válság fenyegeti és Stalin diktatúrájának napjai meg vannak számlálva. Az ország számos ré szében lázadások törtek ki és különösen suiyos a helyzet négy nagy vidéki város környékén. Ukrajnában három ezred fellázadt. Minszkben szétrombolták a titkos- rendőrség épületét és 20 titkos­rendőrt meggyilkoltak. Fehér Oroszországból is felkelésről érke­zik jelentés. Az Ural vidékén, Peíropaviovszkban súlyos össze­ütközések voltak. Szovjetoroszor- szág tragédiája megkezdődött. Litvinov feleségét, akit legutóbb az Uraiba száműztek, letartóztat­ták. Jagoda társainak bünpere rö­videsen megkezdődik. Vorosilov még tartja állását és a hadsereg­hez intézett kiáltványában Stalin meilé állva kárhoztatja Tuha- csevszki és társainak árulását. Franciaországban és Csehor­szágban nagy az aggodalom, mert a szovjet hadsereg meg­gyengülése miatt a szovjettel kö­tőn szerződésük értéküket vesz­tették. A gazdasági egyesület keszthelyi közgyűlése. 2. vetkezetek adóztatásánál pedig a legméltányosabban járnak el. Farkas Tibor megjegyzi, hogy a borfogyasztási adó kérdé­sében a belügyminiszter részéről több megértés tapasztalható, mint a pénzügyminiszter részéről. Vi­téz Teleki Béla gróf főispán be­jelentése szerint abban az eset­ben, ha a községek részéről olyan határozatot hoznak, hogy a bor­fogyasztási adó összege megha­ladja a múlt évben befolyt adó mennyiségét, akkor a miniszter hozzájárul az átalányozáshoz. Farkas Tibor ismételt fel­szólalásában érthetetlennek talál­ja, hogy a borfogyasztási adó kér­désében elhangzott ígére­tek ellenére sem történt még eddig semmi, sőt a kilátások is rosszabbak, mint eddig voltak. Ezután hosszas vita fejlődött ki, melynek eredményeképen ki­mondották, hogy a jövő ülésen részletesen foglalkoznak a kérdés­sel. Az utügyekről Csécsi Nagy László mérnök tett jelentést, amellyel kapcsolatosan Gyömörey Sándor és Farkas Tibor ajánlot­tak bizonyos dolgokat az állam- épitészeti hivatal figyelmébe. A tanügyi jelentés során Medve István dr. kir. tanfelügyelő beje­lentette a megyei tanítóság kebe­lében történt változásokat, amelye­ket már közöltünk. A bödeházai közs. kiskola részére a miniszter 80o P tatarorási államsegélyt adományozott. Farkas Tibor dr. azt kívánta, hogy a gimnázium alsó osztályai­ba is vegyenek fel korlátolt szám­ban bejáró leány magántanulókat. Gyömörey Sándor Sümeg részérs kérte ugyanezt, mert ott a pol­gári leányiskolát beszüntették s most a szü őknek a szomszéd községekben kell iskoláztatnak azokat a leányaikat, akikkel pol­gárit akarnak végeztetni. A bizottság úgy határozott, hogy a kérdést a főispán és az alispán tárgyalják meg a főigaz­gatóval s ha igy nem érhető el eredmény, a kérelmet a miniszter elé terjesztik. A gazdasági felügyelő ésg a kir. ügyészség vezetője jelentését hoz­zászólás nélkül tudomásul vették. Ä Közművelődési Egyesület közgyűlése. A zalaegerszegi Közművelődési Egyesület vasárnap délelőtt tar­totta közgyűlését. Telman Sándor dr. elnök megnyitójában közölte, hogy az egyesület a jövőben fo­kozott munkát akar kifejteni, ezért tisztikarát és választmányát át­szervezi. Somogyi István dr. a titkári jelentést, Bálint Béla pe­dig a zárószámadást és költség- vetést ismertette. A tisztújitás során elnökké Telman Sándor dr. közjegyzőt, al- elnökké Jancsó Benedek dr. kór­házigazgatót, titkárrá Somogyi István dr. árvaszéki ülnököt, jegyzőkké Szigethy Árpádot és Winkler Ferenc dr.-t, ügyésszé Zsidó Sándor dr.-t, ellenőrré Bencze Imre dr.-t, pénztárossá Szilágyi Mihályt választották, majd 16 tagú választmányt vá­lasztottak. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt Készt • helyen a gazdasági akadémia dísztermében Tarányi Ferenc dr. ny. főispán, felsőházi tag, egye­sületi elnök vezetése mellett rendes közgyűlést tartót», amelyen a vármegye kis- és nagybirtoko­sai szép számban vettek részt. Megjelent az akadémia tanári ka­ra is Stolp Ödön igazgatóval | élén. A főispán és alispán kép- > viseletében Huszár Pál dr. fő­szolgabíró jelent meg. Tarányi Ferenc dr. elnök ke- gyeletes szavakkal parentálta el gróf Batthyány Pálné, Szentkirályi Gyu’a, Kelemen Alfréd egyesü­leti tagokai, majd üdvözölte a jelenlévőket. Örömének adott kifeje­zést, hogy a kisgazdák nagy számmal jelentek meg és köszö­netét mondott az akadémiának, hogy módot adott gyakorlati ta­pasztalatokkal is kiegészíteni a közgyűlést. Stolp Ödön igazgató válaszában kifejezte, hogy ő és a tanári kar mindig szívesen állnak az egyesületnek rendelkezésére. Majd Asboth K. titkár számolt be a múlt évi működésről, bemutatta a költségvetést, zárszámadást és mérleget, felolvasta az OMGE és GEO leiratait. A tárgyalások folyamán főleg a külföldre irányuló ióvásárlások kérdése idézett elő nagyobb vitát; majd a tejárak és az azoknak megállapítását képező zsirfokok meghatározása, valamint a fa­csemete és erdősítés ügyében fel - iraiot határozott el az egyesület. Farkas Tibor dr. felszólalásra ha­tározatba ment, hogy a tej zsir- fokának megállapítása hivatalos | utón történjék. Tárgyalta a gyűlés a munkbé- rek kérdését is, berkek fásításá­nak kérdését a biztosítást és a hizlalási biztosítás módozatait, végül felhatalmazást adtak az el­nöknek és titkárnak, hogy az egyesületi székház ügyében tár­gyalásokat kezdhessenek. Viszont az elnök felkérte az egyesületnek megyebizottsági tagjait, hogy a megyegyülésen a székház ügyét ugyancsak tegyék szóvá. Ezután a gyűlés résztvevői autó­kon az akadémia gazdaságába mentek, ahol Puskás Károly ta­nár gazdaságvezető és Solti István adjunktus mutatták be az akadé­mia gazdaságát, az állatállományt, azok termelését, hasznosítását, az egész major berendezését. Innen a világhírű növénynemesitő kí­sérleti állomásra mentek, ahol Biskay Tóth Bertalan segédtanár tartott nagyszabású magyarázatot 1937. június 15. bemutatásokkal kapcsolatosan a zöldmező gazdálkodásról és a legújabban fellendüli fűmag ne­mesítésről, gyepesítésről. Bemu­tatta az egyes gyepnövényeket és beszélt a fajta értékesítésről is. Bemutatott külföldi magvakkal folytatóit kísérleteket is. A kisgazda tagok, akik erről eddig még keveset hallottak, nagy érdeklődéssel hallgatták a szak­szerű magyarázaokat, majd a kisgazdák a halászcsárdában kö­zös ebédre jöttek össze. Dr. K-c. Gyermekelőadás. Kápráztatóan szinpompás, ele­ven élet, amilyen csak Tündéror­szágban divatos 8 amit igazában csak ártatlan gyermekek tudnak megjátszani, — varázsoiódott va­sárnap este a Kuiturház színpad­jára. A Karácsonyfa Egyesület a zalaegerszegi szegény gyermekek karácsonyi felsegélyezésére gyer­mekelőadást rendezett, gyermeke­ket szerepeltetett, hogy az ő já­tékos fáradozásuk is növelje azt az összeget, amelyen szegény tár­saiknak karácsonyi örömöket sze­reznek. A szép előadást Izsák Kláriká­nak kedves beköszöntője nyitotta meg, majd utána Milos Baba ke­let! táncot lej'ett nagy ügyesség­gel. E? követte Csite Károlynak „Udvari bál fündérországban“ ci- mü mesejátéka, ameiynek tárgya nem is lehetett más, mint az, hogy a királyfi a „senki leányát“, az egyszerű parasztlányí választ­ja hiíveséüL A szereplők ügyes, könnyed játéka igen tetszett. Czo- bor Laci (király), Pászíhóy Ildikó (királyné), Indra Zsuzsi (királyfi), Szirmai Zsuzsi (Juliska), Zsidó Domi (Miska bácsi), Tenczer Évi (Zsuzsi néni), Radó Jancsi (ajión- anó), Zsidó Sanyiira (udvarmester) Németh Pista (kisbiró) és a többi kis csöppség is többször kaca­gásra s nyílt színi tapsra hangol­tak a közönséget. A sikerült szá­mok után Izsák Magdiira kifogás­talan zongoiajáiékával szórakoz­tatta a közönséget. A „Pilleor­szág“ Bohdaneczhy A dr. két jelenetes dalosjátéka is fényesen sikerűit. A libegő kis pillék csil­logó szárnyaikkal pompás lát­ványt nyújtottak, de megjelentek a zümmögő darazsák is. A fősze­repben Hunyadi Kató (pilleki- ráiynő), Székely Zoli (darázski­rály), Zsidó Sanyi (Matyi), Far­kas Jóísí (Pali), Izsák Katika (Konkonfitty) tűntek ki, de a többiek is találók voltak s hoz­zájárultak a szép sikerhez. A kis darab után Tenczer Évike ügyes zongorajátéka és Milos Baba toborzója következett sok tapstól kisérve. Major Laci és Németh Pista fess huszárok vol­tak. A zongorakiséretet a táncokhoz és énekekhez Molnár Erzsébet szolgáltatta. A fényes jelmezeket özv. Gőbel Árpádné és Majoros Kornélné tervezték és készítették. Az „udvari bál“-t Szabó Edit és Vörös Bab3, a Pilleországot Gőbel Kató rendezte. A színpadi rende­zést Connerth Gottfried végezte. A jó rendezés és betanítás bizto­sította a szép sikert. Eladó egy 90x150 cm nagy­ságú ki-, benyíló ablakráma. Megtekinthető Kinizsi-u. 9, sz­álait. Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása Bánfai látszerész és fényképész szakQzletében Zalaegerszeg9 Arany Bárány épület Telefon t 178.

Next

/
Oldalképek
Tartalom