Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-17 / 85. szám
Ara 8 fillér XX. évfolyam 85. szám; 1937. április 17. Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 1 BHBHSMBHBBBaEBBBWMMI acsaaiM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. omnium i Mwrn i "iwmii iniiiiiinwi ■ i> iuhbíiiihoiii—iiiii— Az adók vagy az adózók okozták-e a város zár- számadási hiányát? Befejeződött a kétnapos városi isSsgy&ilée. .Zalaegerszeg város képviselő testűidé csütörtökön délután vitéz Tamásy István dr. polgármester elnökletével folytatta közgyűlésé?. Ezúttal már meglehetősen megcsappant az érdeklődés. Az ülés elején egy építkezési ügy kspcsán kimondották, hogy a msst megnyíló t Erzsébet királynéutcába a Koro-telek melleit meg nyitandó keresztutcától a Berzse- nyi-u'cáig előkertnélküli házakat lehet építeni. A kórházi bizottságban megüresedett tagsági helyre Fangler Gyulát választották meg. A korábbi közgyűlésnek az! a határozatát, hogy a Varkört nevezik el Mussoliniról, megváltoztatták, mivel a Várkör elnevezés történelmi eredetű. Ehelyett a Rózsa* ligetet, ahol az országiászió a ! revízióra emlékeztet, nevezték el i Mussolini Ügetnek abból az aika lomból, hogy Mussolini síkra szál- lett a revízió mellett. hogy leírás nélkül nem lelt volna zárszámadási hiány. Szerinte azonban meg kell fordítani a dolgot. Nem kellett volna a múltban olyan adókat kivető’, amelyek nem folyhattak be. Szerinte nem az adó* zók fizetési készségének hiánya okozta a bajokat, hanem a magas adók, az elmúlt idők helytelen gazdálkodása, a költségvetés keretesnek iuüépése, az irreálisan magas adóalapok. Szilágyi Mihály főszámvevő yá- laszképen előadta, hogy azokban az években, amikor a leírások történlek, nem voliak aránytalanul magas adók, mert a képviselőtes- Kitet soha sem ment bele, épen a* adódók érdekében, olyan százalékú póiadóba, amilyet tulaj donképen ki kellett volna vetni. Az 1931. évben úgy. n még S3 százalék volt a pótadó, de a következő években már 77, 58, 50 százalék s 1935 ben 53 százalék volt a pótadó. A zárszámadási hiány. Kimondották, hogy a benzinkutak évi helyfoglalási diját 200 pengőről 300 pengőre emelik fel, mivel a benzin ára is megdrágult, majd Szilágyi Mihály főszámvevő ismertette a belügyminiszter leiratát az 1934. és 1935. évi zárszámadással kapcsolatban. A főszámvevő eiőadta, hogy a képviselőtestület évekkel ezelőtt i 80 ezer pengős köicsön felvételét határozta el különböző beruházások céljaira. A kölcsön felvétele elmaradt, dltnben a beruházások meg j valósultak s azok a rendes költ- j •égvetési bevételekből kerültek j kifizetésre. Viszont más, rendes j kiadások függőben maradtak. Fedezetül a fel nem veti kölcsön éveken át bevételi hátrelékként szerepeit a zárszámadásokban 8 j azt a miniszter most kifogásolta, j Kívánja annak, mint irreális tételnek, törlését. Jelentette a főszám- i vevő, hogy törlés esetén a zár- számadási hiány 74 ezer pengőről 178 ezer pengőre emelkedik. Előadia a íöszámvevő, hogy habár a kölcsönt a város nem kapta meg, tulajdonkénen mégsem volna szabad zárszámadási hiánynak lenni. Nőm volna hiány, ha az adók az évek során át rendesen befolytak volna, csakhogy •z nem történt meg a hat év alatt j 313 ezer pengő adót kellett törölni, ami bevételként volt előirányozva. Példakép felhozta, hogy 1932 ben csak 58 szása'ék volt a pótadó, mégis 131 ezer pengőt kellett leírni. Árvay László dr. elfogadta, Kakas Ágoston azt fejtegette, hogy a város bajait elsősorban a villanyügy idézte elő, meit éveken át elmaradt az a jelentős hozzájárulás, amit a régi villany- telep rendszeresen beszolgáltatott a városi háztartásba, mint nyereséget. Pedig akkor nem 9, hanem csak 6 fiiiér volt az áram* dij. A villanyügy rendezése nélkül mindig lesznek bajok, azért a rendezésre keli törekedni. Vitéz Tamásy István dr. polgármester hangoztatta, hogy programijában első helyen szerepel a villanykérdás rendezése. Hogy eiőbb mégis a pénzügyi palota és a kórház kérdésének megoldására került a sor, annak oka, hogv az idő ma nem elég kedvező a villanyügy rendezésére. Meg kell várni az ^energiatörvény megalkotását, akkor valószínűen mód lesz a kedvező megoldásra. Addig is a kérdést napirenden tartja. A közgyűlés ezután tudomásul vette a miniszter törlési rendelkezését. A nagykanizsai Zrínyi irodalmi kör kérelmére elvben elhatározták, hogy 50 pengőt adnak Gyóni Géza hamvainak hazaszállítására. Kisebb vita voli a vendéglősök és korcsmárosok beadványa felett, amelyben azt kérték, hogy a vágóhídon kívül vághassanak sertéseket. Varga Mihály pártolta a kérdési olyan formában, hogy a vendéglősök és korcsmárosok évente egy sertést vághassanak a ’ vágóhídon saját házi szükségletükre díjmentesen. Több felszólalás után elutasították a kérést, mivel a törvény arra nem ad módot. Nagyobb vita folyt a villamos- üzemi alkalmazottak segélyéről. Az alkalmazottaknak karácsony előtt a villamos bizottság javaslatára a polgármester összesen 855 pengőt folyósítóit azzal, hogy ha a képviselőtestület utólag nem szavazza meg a segélyt, akkor azt, mint fizetési előleget, vissza kell tériteniök. A kérdéshez sok felszólalás hangzott el, végül a közgyűlés segélyként szavazta meg az összeget az alkalmazottak számára. — Özv. Gans Sánderné havi nyugdiját száz pengőben állapítottál* meg, majd több segélyügyet tárgyaltak ie. Megdöbbentő számok a magyar család pusztulásáról. Magyarországon ezídőezerint még nincs pontos kimutatás a családokról, amely kimutatások segítségével bepillanthatnánk a magyar családok viszonyaiba. A rendelkezésre álló számítások alapján mégis alkothatunk magunknak némi képet a magyar családokról. A legutóbbi népszámlálás idején körülbelül 2’2 millió háztartás állott fönn Magyarországon. A töredék családokkal (özvegyek) és egyedülállókkal együtt ez a szám körülbelül 2 6—2’8 millióra rúgott. Ez azonban nem jelenti azt is, hogy valóban ennyi, a szó szoros értelmében vett család volt Magyarországon, meii az elvan családok, amelyekben férfi és feleség együtt élnek, csak T88 millióra tehető. Ezenkívül mintegy 126.000 özvegy férfiről és 476.000 özvegy nőiéi tud a statisztika. Az utóbbi időién, amióta olyan sok szó esett a családi élet romlásáról és a gyermekíeienség vagy az egyke pusztításairól, különösen a fenn álló házasságokkal kapcsolatos gyermekáldásra vonatkozó adatok fontosak. Ezsk szerint az 188 millió család közül több mint 127 ezernek egyáltalában nem volt gyermeke, az egy gyermekes családok száma pedig megközelítette a 425 000-t. A magyar nemzet népesedése szempontjából tehát 45 százalék azoknak a családoknak a száma, amelyek vesz’eségeí jelentenek a magyarságra. A kétgyermekes családok szá- ! ma (394 ezer) körülbelül annyi, I mint a gyermekteleneké, háromnál több gyermeke pedig csak 670 ezer családnak volt, tehát a szaporodás növeléséhez a családoknak csak alig egyharmadrésze járult hozzá. Nagyon feltűnő adata ennek a számításnak az is, hogy a családi köteléken kívül élő lakosság száma közei jár az egymillióhoz. Mindezek a adatok bizony megdöbbentők és komoly meggondolásra késztetnek. Erek a számok azt bizonyítják, hogy a magyar család válságba jutott ás a bej, a betegség, a nemzet életfáját, jövendőjét, fennmaradását fenyegeti és veszélyezteti. Lássuk már végre azokat a megígért szociális intézkedéseket, melye?* gyökeres gyógyulást hozhatnak. Egyháznak, államnak, társadalomnak össze kell fognia ennek a .kérdésnek megoldására. A szombathelyi egyházmegye tanítóságának Agyai. A szombathelyi egyházmegyei tanítóegyesület központi bizottsága Szombathelyen a püspöki iskola nagytermében Finía Sándor elnök vezetése mellett ülést tartott, amelyen megjelent Werner Alajos dr. egyházzenei igazgató és Szendy László dr., az egyház- megyei A. C. igazgatója is. Az ülés megnyitása után az elnök fölkérésére a múlt évi kán- torkunuson résztvett tanítók beszámoltak a kurzus tapasztalatairól és eseményeiről. A bizottság újból köszönetét mondott az egyházi főhatóságnak a tanfolyam megrendezéséért és az előadóknak munkásságukért. Werner Alajos dr. örömmel említette meg, hogy Grősz püspök ezidén is megrendezteti a’ tanfolyamot, amelynek idejét a bizottság június 15—29 közötti időben állapította meg. Szendy László dr. az A. C. szeptember óta végzett munkáját ismertette. Megemlítette, hogy az egyházmegye területén több, mint 50 helyen voli misszió, szaporodtak a szivgárdák és 31 helyen alakult leánykör. Szólt a nyár folyamán teryezeít ieánykör-ve- zető előadásokról ás a jövő évi
