Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-04-13 / 81. szám

1937. április 13. Kedd, XX. évfolyam 81. szám. Ara 8 fiilép Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =.- . Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra T50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A szélsőségeket támadták a vasárnapi gyűléseken. Erős fcesef ígér az új belügyminiszter. Budapest, április 12. A vasár­napi ellenzéki gjüéseií eseménye Eckhardt pápai beszéde volt. A kisgazdapari vezére azt fejtegette, hogy a párt hathónapos hallga­tása és a kormánnyá! szemben való türelme nem volt hasznos, mert ezalatt a szélsőséges elemek féktelen agi'ációí fejthettek ki ás desiruáiíak, Belelemeite, hogy a kormánnyal nem fordulnak szem­be, de a legélesebb harcot kez­dik a szélsőségek ellen az or­szág érdekében. Kifogásolta, hogy a kormány nem elég erélyes a nyilasokkal szemben, sőt a nyilas kakukíojások a kormánypárt egy részében vannak lerakva. A kereszténypárt Szolnokon tartott gyűlést. Ernszt Sándor és Friedrich István erélyesebb szó* | ciáb‘8 politikát sürgetlek, Meizlsr i Kámiy dr. pedig intézkedéseket sürgetett a nyitás izgatok ellen. Az eleki kerületben Maferay Lajos sürgetett rahamot a bolsevizmus és a nemzed szocializmus ellen egyaránt. Kiskunhalason Mikecz államtit­kár beszélt a szélsőséges mozgo­lódások ellen. Széli József, az úi belügymi­niszter, a mai eskütétel után el­foglalta hivatalát és nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy a nemzeti, szociális, népi politika szellemében vezeti tárcáján Sem» mifé e áiSameilenes megmozdulást nem tűr, amely a kőznyugalmat vőRzélyeiteiné. Közölte, hogy rö­videsen a Ház elé kerül a titkos választójogi javaslat. A közigazgatási bizottság illése. Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf főispán eínökle e mellett. Az ülés megnyitása után Brand Sándor dr. főjegyző elő­terjesztette az eseményjelentést. A közbiztonsági állapotok már- ciusb n kielégítők voltak. A zala­egerszegi államrendőrség 50, a nagykanizsai 60 esetben telje i- tett bűnügyi nyomozó szolgálatot s kideriíett 45, illetően 43 esetet. A vármegye területén március hónapban 29 tűz eset volt. Ezek kőiül 7-nek oka gondatlanság, 11-é gyujiogatás, 2é mozdony- szikra, 2-é gyermekek játéka. Ugyancsak Brand főjegyző tér- terjesztette elő az állategészség­ügyi jelentést is, amely szerint a lérühkerral fertőzött községek száma 53 ra emelkedett. Az árvaszók jelentését Szele József dr. h. elnök terjesztette elő. A közegészségügyi állapotok Kontra László dr. m. kir. tiszti- főorvos jelentése szerint javultak, az influenza megszűnt, de a ma­láriát 34 esetben állapították meg. Öngyilkosság 8, véletlen szeren­csétlenség 5 esetben történt. V á r k o n y Rezső min. taná­csos, pénzügyigazgató jelentette, hogy a ténylegesen esedékessé vált adóhátralék 4,062.688 P, ami 86 százaléknak felel meg. Jelen­tette még, hogy az egyszeba- konyhás lakások adójának törlése folyamatban van. Sümeg község elöljáróságával a járlatlevelek zá­radékolása ügyét megnyugvásra intézte el. Adóhátralék miatt in­gatlan-árverésekhez csak a végső esetben nyúl. Az utügyekiől Bereczky Vilmos, az államépilészeíi hivatal főnöke leit jelentést. Farkas Tibor dr. helyénvalónak íartaná, ha felhív­nák a miniszter figyelmét arra, hogy a sok esőzés miatt nagyobb mértékben megrongálódnak az utak és igy aligha lesz elég a javításokra felvett összeg. A vi­zek levezetésére is több költség kell. A főispán ez ügyben az alis­pánná! együtt felterjesztést intéz a miniszterhez. Erről egyébként már tárgyalt a minisztériumban. Medve István dr. kir. tanfel­ügyelő jelentésében megemlíti, hogy a miniszter a tihanyi és za- laboldogfai rk. iskolák részére 2—2 ezer pengő építési segélyt engedélyezett. Farkas Tibor dr. fölszólalása nyomán a tanfelügyelő kimutatást ad arról, hogy hány férjes tanítónő működik a megyében s a 8 osz­tályos népiskola bevezetésével mennyivel emelkednék a megyei tanítók létszáma. Szólt a tankönyv­drágaságról is. Figura György gazdasági fel­ügyelő jelentésével kapcsolatosan feliratban hívják föl a kormány figyelmét arra, milyen katasztrófát jelent az abnormális időjárás. Still Ernő dr., a kir. ügyész­ség elnökének jelentése után az ülés befejeződött. H&gyszepQ előadás a pálosokról és beszámoló a ozensztoohovai zarándoklatról. Vasárnap, megérkezett az előre bejelentett három nécei vendég, hogy Zalaegerszeg város katolikus társadalmával megismertessék az egyedüli, magyar alapítású pálos­rend történetét s lelkileg elkala­uzoljanak bennünket a világhírű kegyhelyre, a pálosok anyakoíos- íorába, a lengyelországi Czen- szíochovába. Az előadást este fél 7 órakor tartották meg a Kultúr- háx nagytermében, amelyet a kel­lemetlen idő ellenére is megtöl­tőitek az érdeklődők. Soraikban helyet foglallak: PehmJózsef pá­pai prelátus, Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vm. főjegyző, Tomka János dr. tb. főjegyző, vi?éz Tamásy István dr. polgár­mester, Mikuia Szigfrid dr. h. polgármester, Medve István dr. íanfsiíigyeíő, Faíér Endre dr. h. pénzügyigazgatő, Fára József dr. vm. főlevéltáros és még számo- i-an a katolikus intelligencia so­raiból. igen nagy számban volt képviselve a hölgyközönség is. A Leánykongregáció éneke után Pehm József prelátus üdvö­zölje a vendégeket s egyben kö­szöneté! is mondott eljővetelökért, amelynek célja a pálosok meg­ismertetése. Majd fölkérte Hollósy Endre ny. Máv. fel­ügyelőt előadásának megtartására. Hollósy Endre megköszönte az üdvözlést s an­nak bejelentése után, hogy őí régi emlékek fűzik a megszépült Zalaegerszeghez, megkezdte elő­adását. 150 évvei ezelőtt — mon­dotta — nagy vihar sepert végig az országon, amely a pálosok virágzó fáját gyökerében tépte ki. II. József császárnak gonoszleikű tanácsadói tollat adtak a kezébe 8 eltörölte az egyedüli magyar aíapitásű pálosrendet, amely test­ben- lélekben, jóban rosszban ösz- szeforroii a magyarsággal. A pá- iosrend 5C0 évnél hosszabb ideig volt a magyarságnak nevelője, tanítója, de karddal a kezében védelmezője is. Izzó magyarsága volt az oka eltörlésének. A ma­gyar azonban a 150 év alatt vá­gyakozott utánok, visszatérésüket kívánta, de eredménytelenül. Végre is Zichy Gyula gróf jelen­legi kalocsai érsek, pécsi püspök korában kezébe vette az ügyet s fáradtságot, pénzt nem kiméivé, elhárította visszatérésük elől az akadályokat és a pálosok 1934. május 12. óta ismét itthon vannak, hogy folytassák azt, amiben az erőszak megakasztotta őket. Abba a földbe tehát, ahol 700 évvel ezelőtt bölcsőjük ringott, ismét gyökeret eresztettek. Maguk erejéből azonban nem képesek nagy hivatásuknak eleget lenni, a magyar nemzetnek vallásfeleke­zet! különbség nélkül kötelessége őket támogatni, És, ha támogat­juk, ha megerősítjük Őket, ered­ményesen kapcsolódhatnak abb* a munkába, amellyel szebb, jobb jövőt biztosíthatunk nemzetünk­nek. Ezután ismertette a páíosrend eredetét, történetét. Özséb remete egyesítette a pilisi és mecsekvi- déki remeiékei és 1250 ben tar­tották meg az első káptalant s a rendet remete Szent Pálról ne­vezték el. A pálosok azután el­terjedtek Európának majd minden országában. Hazánkban a- mohá­csi vész előtt 160-nái több rend­házuk volt. Az ezt követő szo­morú időkben, a iörökdúiás és vallási villongások korában sok rendház elpusztult; II. József ide­jében 31 kolostoruk és 5 gimná­ziumuk volt. Kérte ezután a kö­zönségei, támogassák a visszate­lepült magyar pálosokat. Ha be­kopogtatnak hozzánk, ne utasít­suk el őket, A szép előadás után Merényi hittanár azokat az okokat fejtegette, ame­lyek közreműködtek a magyar­lengyel testvériség megalapozá­sán. Lengyelország keresztény élete Magyarországéval egy idő­ben kezdődött. Nyelvi, vérségi kapcsolat nincs ugyan a két nép között, de határaik közösek vol­tak, megismerték egymást, hábo­rút egymás ellen soha nem vi- seiiek. Lengyelország trónján ma­gyar királyok is ültek, szabad­ságharcok idején a menekültek­nek kölcsönösen adtak menedéket s ezzel csak erősödött a két nem­zet között a kapcsolat, amit 1000 éven át nem tudtak széttörni. Amikor hazánknak kétharmadát elvették, akkor szerezte vissza függetlenségét Lengyelország s ma a 35 milliós katolikus Len­gyelország nagyhatalom. Lengyel- ország élete is összeforrott a pá­losok éleiével. Nagy Lajos vitt ki 1382-ben 16 pálosrendit Czen- sztechovába és a sors különös játéka, 1934 ben 16 an jöltek vissza. Az orosz uralom alatt a 45 kolostorból csak 3 maradt meg, s most létesült a negyedik. Szólt aztán a múlt évi czen- sztochovai magyar zarándoklatról s megemlítette, hogy ez év máju­sában is indul zarándoklat, amely­ben való részvéteit ajánlotta a közönség figyelmébe. Azuíán ve­tített képek bemutatásává! számolt be a zarándoklatról. A Vág völ­gyéről, Czensztochováról, Krakkó­ról, Wielicekáról, Varsóról muta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom