Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-11 / 80. szám
1937. április 11. Zalamegyei Újság 3. neváltozásának ünnepét. A Hunyadi Jánosnak tervezett rózsát VII. Károly francia császár kapta meg, aki a török elleni háborúnak főirányitója volt. Tévedésen alapul Rapaich Raymund nak az az adata (A magyarság virágai, 52. o.), hogy Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége is megkapta az aranyrózsát. Kik kaptak aranyrózsát ? Aranyrózsa később a protestantizmus elterjedése után a nők kitüntetése lett. így kapta az elsőt XI. Ince pápától Sobieski János lengyel király felesége Mária Kazimira 1683-ben. V. Fülöp spanyol király felesége Savoyai Mária Lujza, aki még egész fiatalon kapta meg az aranyrózsát azzal, hogy a madridi udvarnál a pápa képviselője legyen. Hasonló célzat vezethette XII. Leó pápát (1823—1829), amikor I. Viktor Emánuel szardíniái király feleségét és XVI. Gergely pápát (1831 — 1846), amikor ugyanennek a királynak leányát, Mária Annát tüntette ki aranyrózsával. Mária Anna lett ugyanis V. Ferdinánd magyar királynak és osztrák császárnak a felesége. A világháború alatt szünetelt az aranyrózsa kiadása. XL Pius IV. pápa eddig két uralkodó nejének küldte meg az aranyrózsát. 1923- ban Viktoria Ena spanyol királynénak, 1925-ben Erzsébet belga királynénak. A lateráni egyezmény és a királyi pár 40 éves házassági jubileuma emlékére Viktor Emánuel feleségének, Helénának 1937. április 5-én küldte meg az erény szimbólumát, az aranyrózsát. A királyné a pápa ajándékát a quirináli kápolna főoltárán helyezte el. Az aranyrózsa. Az aranyrózsa tulajdonképen illatszertartó. Régebben egy ke- helytalpból nőtt ki a rózsafa, amely tele volt nyíló rózsákkal és rózsabimbókkal. A jelenlegi aranyrózsa ezüst vázából emelkedik ki, áll két rózsaágból, amelyen két rózsa, néhány bimbó, levél és tövis van, A száron van a pápa címere és a dátum. A rózsaág 47 cm magas, a vázával együtt 83 cm. A rózsa nem naturalisztikus, hanem a mai kor művészetével stilizált és cizellált gyönyörű ró- zsa. A nagyobbik rózsa szirmai leemelhetők, amely alatt kis illatszertartó van, amelybe a pápa a nagyböjt negyedik vasárnapján (Laetare vasárnap) szentelt olajat és illatozó balzsamot töltött, amelytői a rózsa évtizedekig illatos marad. Egészséges fogak — vakitóan fehérek! A boisevizmus elhárítását előmozdító feladatok. Károlyi György gróf zabeiersxegi előadásánál résxtatei* IV. Feltéve, hogy nézetünket az előbb idézeti nagy magyaroknak szavai nem eléggé támasztották volna alá, idézem Kiaízkin Jákéb, a legismertebb zsidó-nacionalista író szavait fajtestvéreiről: „Az asszimiláció első stádiumaiban ezek kártevői nemcsak a zsidóságnak, amelyből kiválásuk dacára sem távolodtak teljesen el, de kártevői annak az idegen népkö- zösségnek is, amelybe beilleszkedni igyekeznek. A nekik tulajdonképen idegen kultúra forrásait csak megzavarositják, felszínén maradnak akkor is, ha belemélyedni látszanak; leginkább csak rágcsálnak ebben az idegen kultúrában, turkálnak benne, gúnyolódva, *őnfeií bölcselkedéssel és mindent jobban tudni akarással, mindig az igazi lényeg ménéit, fölött, vagy alatt maradva, azzal magukat sohasem azonosítva. Kozmopoliták, hazai rögnélküliek, néni érzik a nemzeti géniusz igazi, belső, titkos érzelmeit, mindenütt otihon vannak és seholsem, mindig radikálisak, a medernek u’tra- modernjei, erkölcsi javaka megtagadók, mindent áliitók és összekeverek, üres, pucér lelkek, szellemi bankrottőrök, intellektuális proletárok örökös nyughalatlan- ságban, akiknek könnyű minden létezőt lerombolni akarni, meri sajátmsguk gyökér nélkül valók... vétkeznek az idegen népek nemzeti léte ellen, meghamisítják ezeknek kultúráját...“ Végül azt írja Klatzkin saját zsidó fajtájáról, hogy „lelkűkből kivesztek a határvonalak ... a népek szent kötelessége őket magukat elhatárolni.“ Felhívom ellenben az igazán asszimilált, nem destruktiv, hanem a magyarság javát szolgáló, konstruktiv magyarországi zsidókat, hogy bár — és ezt hangsúlyozom, — nélkülünk, de saját fajrokonaik között indítsanak el ők szintén Magyarországon egy céltudatos, bátor aniibolsevista mozgalmat! ítéljék el szóban és tettekben is destruktív testvéreiket és versenyezzenek velünk a közös cél érdekében ! Mindezek után felíehefné valaki a kérdést: gyakorol e vájjon 9 milliós magyarságunknak gazdasági és szellemi életére a befő- gadott zsidóság olyan hatást, amely egyáltalán számba vehető ? E- esedeges kérdésekre válaszképen és a zsidóságnak magyarországi hatalmi helyzetét bizonyítandó, néhány szemlélted stall's?- tikai adatot olvasok fel Bosnyák Zoltánnak a télen megjent könyvéből : *o/ e^/or/ FOGKÖ ELLEN „Az egész földkerekségen 15 millió és 900.0CO zsidó él, vagyis a világ összlakosságának csak 079 százaléka. Ezre! szemben Oonkamagysrország összlakosságának 5 1 százalékát teszik ki a zsidók.“ „Szerencséden hazánk a maga 444.000 zsidójával az ösz- szes népek között e tekintetben a negyedik helyen áli Lengyelország, Litvánia és Románia mögött.“ „Míg a világ népeinél átlagban csak minden 1340 emberre jut egy zsidó, addig Csonkama- gyarországon már minden huszadik ember zsidó 1“ „Országos 51 százalékos számarányukhoz mérten Budapesten, hazánk székes- fővárosában, ennek négyszeresét, azaz a budapesti összlakosságnak 20 3 százalékát teszik ki.“ „Mig a budapesti munkások és cselé dek között cssk 1—2 százalék a zsidó, addig a gazdasági tisztviselők között már 26'5 százalék, a 200—!C0Q holdig terjedő bérlők közölt pedig már 56 százalék a zsidó.“ „A budapesti orvosok ö- zötí több mint 40 százalék, az ügyvédek között több mini 55 százalék és az önálló kereskedők között több mint 57 százalék a zsidó.“ „A budapesti házak va- , gyonértékét, ilietve a bérjövedelem nagyságát tartva szem előtt, az egyéni tulajdonban levő házbirtokoknak majdnem 50 százaléka a zsidóság kezén van.* „Budapesten magánkézen levő zsidó tulajdon a liszt- és termény- kereskedők 80 százaléka, a vészen- és röfösüzleiek 83 százaléka, a férfi és nil divstüzldek 84 százaléka, a fs- és deszkakereskedések 87 százaléka, a bőr- feldolgozó üzemek 89 százaléka, a cipökereskedásek 90 százaléka, a kelme és sröveíkereskedések 90 százaléka, a szövötláru üzletek 90 százaléka, a hordókereskedők 90 százaléka, a borjú- és marhake reskedők 90 százaléka, a rövidáru üzletek 92 százaléka, a vegyészeti gyárak 93 százaléka.“ „A legnehezebb sorban élők, a proletariátus közölt, Magyarországon a zsidók csak 27 százalékká'! vannak képviselve, a kis polgárságban már 376 százalékkal 1 Ez azt jelenii, hogy a magyarországi nem zsidó lakósság- ból minden második, a zsidóságból viszont csak minden negyedik proletár I Azt jelenii továbbá, hogy a jobb életszínvonalat biztosító középosztályban négyszer akkora a zsidók arányszáma, mint amennyi 51 százalékos arány számuknál fogva az országban őket megilletné! A statisztika végül azt jelenti, hogy Magyarországon a középosztály minden ötödik tagja zsidó, vagyis, hogy a zsidóságból minden négy edik személy, a magyarságból viszont csak minden tizenötödik «rzárniiható a középosztályba.“ „A zsidóság országos 51 százalékos arányszámának közel kétszerese az önálló iparosok közötti arányszáma; az ipari tisztviselőknél már több, mint a hatszorosa és „a kisfizetésű, nehéz munkájú segédszemélyzet és munkásságnál még országos irányszámukat sem érik el 1 Pl. országos átlagban minden 600 magyar bányászra jut csak egy zsidó, de minden 4 magyar bánya - tisztviselő után az ötödik már zsidói A nemzeti jövedelemmeg- oszlás statisztikája szerint minden zsidóra átlag és fejenként 2506 pengő jut évenként, ezzel szemben a magyarokra átlag és fejenként 427 pengő esik I“ Végül mág csak a zsidóságnak a magyar közvélemény irányítására hivatott sajtóban elfoglalt szerepére kívánok statisztikai adatokkal rávilágítani. „A magyar sajtó évkönyve 1936“ munka alapján 418 szerkesztő, kiadó és belső munkatárs közül 306, azaz 73 százalék zsidó Budapest baloldali politikai napilapjainál! A legnagyobb baloldali budapesti lapválialat szerkesztőségének (tehát Est* konszernnek) 67 tagja közül 62 zsidó, vagyis 92 százalék. Ras- say „Esti Kurir“-jánál 26 munkatárs rközül 20 a zsidó, Bethlen „8 Órai Újság“ jánál 27 munkatárs közül 21 zsidó. Százalékban Mfá egy cs&szévee ö, kicsid' inam vagf.' _ ha már úgy megkívánta. A kávéital nem luxus, táplálék! Amellett igen olcsó ! Egy csésze valódi Fremck kávépótlékkal izesifeff Kneípp maláfakávé; fejjel és cukorral, csak 3 fillérbe kerül. Ennyit mindenki megengedhet f.
