Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-29 / 144. szám
XX. évfolyam 144. szám. «átmSMBMBHBHHBMBBSUiHBBHBai Ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .... —: Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megpendít a kasza a zalai mezőkön is. Péter és Pál ünnepe már gabonakereszteket talál a földeken. Aki látott már más országokban is aratást, csak az tudja igazán megítélni, menynyire szentnek és magasztosnak tartja a mi népünk azt a munkát, ami egész évi verejtékes, tenyeret kérgesitő fáradozásának beteljesedése. Valami különlegesen egyéni ize és szertartásszerü külseje van még annak is, ahogyan a magyar megmarkolja a kasza nyelét, belesuhintja a fényes pengét az aranyló szár erdőbe és amikor töretlen derékkal egyre vágja a rendet és sorjába dől a keze nyomán a kalász. Olyan ez a szünetlen hajladozás, mintha szakadatlan hálaadás volna. Hajszálnyira egya magyar arató munkája még akkor is, ha tízesével állanak egymás mögött töredezett sorban. Sokan kutatták már ezt a titkot, de nem találták meg a nyitját, mert csak a külsőséget, a testi adottságot, a szerszámot, az éghajlatot és a learatandó gabonát vizsgálták. Pedig a lélek a fon- j tos 1 Nekünk csodálatos adományunk van, amit még messze napkeletről, a sok folyóval öntözött buja földü őshazából hoztunk, ahol vadban bő erdő, halban gazdag viz és gabonát termő ró- naság volt, de már évezredek elmosódó távlatából is azt hirdeti a történelem, hogy mi mindig magunk voltunk, nekünk sohasem volt hatalmas rokonunk, erős barátunk és hűséges sorstársunk, aki csak a mi érdekünkért hajlandó lett volna áldozatra is. Ameddig az Írott szó, az apáról fiúra szálló hagyomány tanúsítja, nekünk örökké védeni kellett a magunkét, sőt évszázadokig a más célja eléréséért véreztünk. Ez a nyitja a marokszedő leány nó- tázásának és a kasza mosolygásának, mert az örök harc olyanná gyúrta, hogy ne mutassa gyengeségét vagy bágyadtságát, nehogy szánakozzanak rajta. Kaszából kardot, ekevasból har- cibárdot csinálni gyerekjáték. Aki ilyen szemmel nézi a magyar aratási, annak nem kell titkot fürkésznie a kasza pengéséből. A magyarok ünnepe az aratás. A legutolsó is érzi, hogy ezzel a nagy nekirugaszkodással egy évre biztosítja a saját maga és családja beteyő falatját és úgy homályosan talán él is benne a tudat is, ami valaha az egész népet együtt tartotta, talán még beszél is róla, hogy milyen világ volt akkor, amikor így aratás alatt hirtelen meg kellett fordítani a kaszát és úgy kellett megvédeni az asszonyt, a gyermeket és az egész magyar életet. Az aratást követi a cséplés, azután az új termés értékesítése. Bárcsak simítaná ki a terméseredmény a gazda homlokán a ráncokat, bárcsak hozná meg az idei aratás azt a boldogságot minden magyarnak, amit a soksok szenvedés után olyannyira várunk. Adja meg Isten a mindennapi kenyeret mindenkinek. Szent István király napjának hivatalos nemzeti ünneppé nyivánitása. A magyar katolikus papság konferenciájának záróülésén Cza- pik Gyula prelátus-kanonok a Szent István-napi munkaszünet fontosságát hangoztatta és indítványára elhatározta a konferencia, hogy a lelkipásztorok kérik majd a kormányt, hogy a vasárnapi munkaszünet védelmére a vásárok napját helyeztesse át köznapra, Szent István napját pedig avassa hivatalos nemzeti ünneppé. Leleplezték a budai Várban Julián barát szobrát. Budapest, junius 28. Vasárnap dé őu 11 órakor ünnepélyes keretek között leplezték le Julián barát, szent Domonkos rendi szerzetesnek a magyar őshaza megtalálójának szobrát a Halászbástyán. Aa ünnepélyen megjelentek Aguszta királyi hercegnő, Szily Kálmán dr. államtitkár, titkos tanácsos, a kormány nevében, dorogi Farkas Á .kos dr. tanácsnok a főváros nevében, Krywald Ottó dr. pápai preíátus, Zsembery Gyula az Actio Ca- ttioüka elnöke, a domonkosrendi szerzetesek küldöitsége és még számosán egyházi és katonai, polgári küldöttségek. A pápai Himnusz elhangzása után Szily Kálmán dr. államtitkár állt a lepellel letakart szobor elé, hogy a szobrot átadja a nyilvánosságnak. — Hirdesse ez a szobor — mondotta az államtitkár —Árpád vérének őrök háláját és kegyele[ tét a megtalált, de örökre elveszett Magna Hungária megtalálója iránt. Ezután lehullt a lepel a szó» borról és Szily Kálmán koszorút helyezett rá a kormány nevében. Utána dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok rövid beszéd kíséretében a főváros képviseletében átvette a ezobrot és letette a főváros közönségének koszorúját. Krywald Ottó dr. pápai prelá- tus Julián barát utjának jelentő" gégéről beszélt, majd P. Badaíik Bertalan a szent Domokos rend jelenlegi tartományfőnöke helyezte kí rövid beszéd kíséretében a szent Domonkos rend magyar tartományának koszorúját 700 évvel ezelőtt Ázsiában járt rendtársuk szobrára. A postászenekar hangszerein felcsendült a magyar Himnusi és ezzel végétért a kegyeleíes ünnepség. Három miniszter* jelenlétében avatta fel Darányi Káimánné a balatonfüredi cserkészek Cserkész díszszemle Balatonfüreden. — Az egyházi vegyeskai« sikere. Balatonfüred, jun. 27. (Kiküldött munkatársunktól). Balatonfüreden vasárnap tartották meg a hetek óta nagy gonddal előkészített cserkésznapot, amely egy kissé zalaegerszegi nap is volt. Már előző hétén megérkeztek a zalaegerszegi polgárista cserkészek, szombat este az iparoscserkészek. Vasárnap befutott a filléresgyors és megjöttek az egyházi vegyeskar tagjai. Az énekkar már szombaton délután elindult a Balaton mellé éa szombat este Révfülöpön szerepelt, kedves meghívás folytán. Azaz csak szerepelt volna. Sajnos, komisz, viharos és hűvös volt az idő, s mivel a hangversenyt a Msgyar Csárda berfhelyiségében tervezték, a közönség elmaradt. így a kar tagjai csak néhány vendég előtt énekelték a pompás katonadalo- ka? Fürtös Lajoä karnagy vezetésével. A kis közönség előtt is siuerük volt. A rögtönid hangverseny után sz énekkar még pompásabb rögtönzött mulatságot rendezett. Szólt a nóta, folyt a tánc, s csak az éjfél vetette haza szállásaikra a s órakozókat, akikről Németh segédjegyző és a helyi intelligencia igen kedvesen gondoskodott. A siker és a szórakozás vasárnap folytatódott az egerszegiek számára a nagyszabású füredi cserkésznapon. Tábori mise. A cserkésznap reggel a szombathelyi Cserkesz zenekar zenés ébresztőjével kezdődött. Tiz órakor az árnyékos parkban, a pompás teniszpályákon felállított díszes oltárnál tábori szentmisét mondott Babies Endre balatonfüredi eaperesplébános. A szentmisén több eiökeíőség jelent meg, köztük a Balatonfüreden üdülő Bődy Zoltán aiispáa feleségével. Kivonultak a cserkész- csapatok katolikus tagjai és sokan eljöttek a filléres vonat utasai közül. Evangéliumkor Babies esperes nagyhatású beszédben szóit a cserkészfíukhoz. Szentmise alatt Fürtös Lajos vezényletével az egyházi vegyeskar a Szent Aibán latin misét énekelte, s körben a „Feléd jó Istenem“ kezdetű szép magyar egyházi éneket. A vegyeskar művészien szép éneke nagyon tetszett a szentmise hallgatóinak és utána sokan kifejezési adtak elismerésüknek. A zászlóavatás. A szentmisével egyideüen református istentisztelet volt az Ipoly szálló előtt. Az istentiszteletek után kerüit sor a cserkésznap főeseményére, abaíatonfüredí polgári iskola Balaton cserkész- csapatának záíizíószenfelési ünnepére, amelynél a zászlóanyai tisztet Darányi Káimánné a miniszterelnök felesége töltötte be. A teniszpályán tizenegy óra után feiláltak a zalamegyei és idegen megyebeli cserkészcsapatok, amelyeknek soraiban ott voltak Zalaegerszegről a Csány és Deák csapatok, a siófoki cserkészek, a keszthelyi cserkészek. A csapatok felett Papp Antal, országos cser- készeinök szemlét tartott. Érkezik a zászlóanya. Fél 12 órakor magyarruhás lányok kíséretében megérkezett Darányi Káimánné, a zászlóanya. Vele jöttek: Darányi Kálmán miniszterelnök, Hóman Bálint kultuszminiszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, A minisztereken
