Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-06-23 / 139. szám

XX. évfolyam 139. »Am. Äl*8 8 filiöP 1937. június 23. Szerda, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. == Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Mostohagyermekei voltak az államnak hosszú év!i- zedeken át a magénaikaimazoitak. Ki voltak szo'gáuaiva a liberális felfogás-teremtette szabad ver­senynek, amelyben a munkaadó nak szabad volt az alkalmazottai igen sokszor kihasználni, mint mondják, kizsákmányolni. Nem védte meg senki, legfeltbb néha a — szociáldemokrácia szakszer­vezete. Ebben meg nem volt kö­szönet, mert, ha a szakszervezet védelmet is nyújtott, egeiébe igen sokat követeit. Keresztény- szociáíista szakszervezeteink, ame­lyek hivatva lettek volna a ma gánalkalmazottaknak csak úgy, mint a munkásoknak védelmére, nem nyertek elég támogatást s ha egyeB esetekben tudtak is na­gyon szép eredményt produkálni, országos viszonylatban nem köny­velhettek el, legalább is nem olyan nagyokat, hogy megtörhet­ték volna a szociáldemokrácia uralmát. Kétségtelen, hogy az államha­talomnak egyszer már szembe kell szállnia azzal a nemzetkö­ziséggel, amely Magyarországon is annyiszor bebizonyiioíta, hogy nem más, mint a szovjet szállás- csinálója és az egész világon ugyanezt teszi, Az a szomorú, hogy számtalan kisemberünk, aki lelkileg nagyon is messze áll a szociáldemokrata tanoktól, ott vergődik a karmaikban, mert a létalapja függ ettől s addig nem lehet eredményesen felvenni a küzdelmet, mig a szakszervezetek működését fölöslegessé nem tesz- sztik. Éhez termés?etesen a tör­vényhozásnak és a kormányhata­lomnak intézkedése és erős keze szükséges, hogy bele merjenek nyúlni a tőke hatalmasságainak várába s a Quadragesimo anno tanításának nyomán a tőke egyé­ni alapja mellett, (amelyet eddig a liberalizmus nemcsak hirdetett, de kihasznált) előtérbe helyezzék a (őke szociális jellegét, vagyis gyakorlatba átültetve azt, hogy a magánaikalmazott, a keresztény kisember, munkájáért megkapja a becsületes bért, a családjának a családi bért, kapjon fizetéses szabadságot, állítsanak fel jóléti intézményeket, gondoskodjanak öregségéről és védjék meg a tőke netaláni túlkapásai ellen, akár a munkabér minimálásával, akár a munkaidő makszimálásával, akár a munkahelyek ellenőrzésével és a szükséges egészségügyi köve­telmények megkivánásával. Csak erős kézzel és sok jó­akarattal lehet változtatni az év­tizedes helyzetben. Ezt célozza az a törvényjavaslat, amit a kormány még a képviselőház nyári szünete előtt le akar tárgyaltaim a ma­gánalkalmazottak érdekében. A javaslat azonban nem öleli fel mindazokat, akik a magán alkal­maztatásban állanak, intelligens emberek és nagyon is védelemre szorulnának. Igenek pé dául a nevelők és neve ő ők, ha?iianitók, tanárok, akik hosszú éveken át állanak egyeseknél alkalmazásban és még eddig nem larioznak ki- mondofan azok köze a magán- atkaimaeottak közé, akikről most törvényhozási utón kívánnak gon­Budapest, junius 22. A főkapi­tányság politikai osztályára a napokban bejelentés érkezeti, hogy a vasmunkások körében kommunista szervezkedés folyik. A munkások részére titkos gyű léseid ls szemináriumokat tarta­nak. A politikai osztály detekliv­A magyar dalosegyesületek or­szágos szövetsége vasárnap tar­totta meg évi közgyűlését Bu­dapesten a Zeneművészed Főis­kola he'yiségében. A közgyűlés nyugvópontot telt az éveken át tartó széthúzásra és egyenetlen- kedésre, amely a hazai dalostár* sadalom egységét megontotta. Egyhangú lelkesedéssel elnökké választották Ripka Ferenc ny. fő­London, jun. 22. A buvárhajó- támadás, amely et a spanyol vö­rösök az elmúlt napokban a Leip­zig német cirkáló ellen intéztek, súlyos diplomáciai bonyodalmak­ra vezetett. Eiső következménye az incidensnek, hogy Neurath né­met külügyminiszter iondoni lá­togatása elmarad, pedig ettől a látogatástól várták nemcsak az angol-német közeledést, de az európai helyzet javulását is. Az angol sajtó sajnálattal ir a láto­gatás elmaradásáról. Közük, hogy a berlini angol követ sajnálkozását fejezte ki a német külügyminisz­tériumban a látogatás elmaradása miatt és hangsúlyozta, hogy kívá­natos volna az utazás. A francia lapok azt a véleményüket fejezik ki, hogy az utazás elmaradása elvágta a német angol közlekedés lehetőségét. A spanyolországi incidens má­sik következménye, hogy a spa­nyol semlegesség! bizottságban is ellentétek keletkeztek. Német­doskodni, Pedig, de megérde­melnék a gondoskodást, a védel­met, hiszen sok~esetben mosto­hább a sorsuk, min! a legutolsó cselédé. A magánalkalmazottak jogvé­delménél is olt állunk és kíván­juk, hogy a megalkotandó tör vény ereje minél hathatósabban védelmezze is érdekeiket. jei napokon kérésziül figyelték a szervezkedést és tegnap egy Ker­tész-utcai házban tetten érték a gyülésezőket. 50—60 embert em­bert állítottak elő, akik közül ki­lencet letartóztatásba helyeztek. A nyomozás folyik. polgármestert, a dalosügy régi barátján a tisztikarba pedig ugyan­csak régi, érdemes dalosvezetők kerüllek az új gárda mellé. Az ellenzék teljes lojalitással fogadta e! a reorganizálásra irányuló ja­vaslatokat, amelyek a július 4-re kitűzőit alapszabá'ymódositó rend­kívüli közgyűlésen nyernek vég­leges szentesitést. ország ezúttal nem fordult azon­nal megtorláshoz, hanem a bi­zottságnál a hatalmak együttes fellépését követelte. Ribbentropp hangoztatta, hogy Németország kilép a semlegességi bizottságból, ha nem kap elégtételt, s a német követelést Grandi olasz nagykö­vet is támogatta. Ribbentropp azt kívánta, hogy Anglia, Franciaor­szág, Németország és Olaszország rendezzenek együttes flottatüníe- tést a spanyol vörös kikötőkben, továbbá szólítsák fel a valenciai és burgosi kormányt, hogy adják ki a tengeralattjáróikat a háború be­fejezéséig a semleges hatalmak­nak. Hir szerint Anglia nem elle­nezné ezt a kívánságot, ha Fran­ciaország is hozzájárulná. A fran­cia kormány azonban nem haj- j landó ebbe a megoldásba bele­menni. Anglia egyébként azt sze­retné, ha jegyzékben figyelmeztet­nék a valenciai kormányt, hogy tartózkodjék a támadásoktól. Nagysikerű? Nem akartunk eredetileg kom­mentárt irni a NÉP vasárnapi balul sikerült „nagygyűléséről“, de egynémely túlzásokat nem hagyhatunk szó nélkül. „A céltudatos ellenzéki híresz­telésekkel lebecsült és elsiratott Nemzeti Egység Pártja zalavár- megyeí szervezete vasárnap nagy­sikerű seregszemlét tartóit Zala­egerszegen“ — Írja a helyi Kor­mánypárti lap, m:jd megállapítja,, hogy a délutáni „nagygyűlésen“ 600—700 hallgató jelent meg. — A valóság ezzel szemben az, nogy a rendezés munkáját végző zala­egerszegi NÉP szervezet ezúttal is csődöt mondott, s az umugy- sem népszerű NÉP gondolat mel­lett még megszokott közönségét sem tudta felvonultatni. Maga a NÉP vezetősége is kényelmetle­nül érezte magát, mikor Mikecz államtitkár a gyűlés kezdetén mindössze 150—200 főnyi hall­gatóságon tekinthetett végig, amely csak a gyűlés végéig szaporodott fel 250 főnyire az utána követke­ző nőegyleti előadásra érkezők; soraiból. Hát bizony ez nem volt valami „nagysikerű seregszemle“. Maga sz államtitkár jegyezte meg egyik újságírónak, hogy jobb lelt volna a gyűlést zárt helyen tar­tani, ott legalább nagyobbnak látszott volna a közönség. Valijuk meg, nem is igen ér­demeit nagyobb érdeklődést a gyűlés színvonala. Mikecz állam­titkár ugyan higgadt és békülé- keny hangú, komoly beszédet mondott, de már Drózdy népies- kedő „Adjon Isién jó napot“ megszólítása és olcsó humori- zálása a komoly elem körében nem talált tetszésre, sem a kerü­let képviselőjének gyenge érvvel alátámasztott bírálata a keresz­ténypárti gyűlés szónokairól. Azt mondotta a képviselő, hogy a kereszíénypárli gyűlés szónokai „keveset valósítottak meg minisz­terségük idején abból, amit most tőlünk kérnek számon“. Nagyon hangulatkeltő kijelentés ez. Vájjon más miniszterelnökök több építő munkát végeztek a háború vérzi­vatarában, mint Esterházy Móric gróf rövid háborús miniszterel­nöksége idején ? Vagy Ernszt Sándor talán nem (ette meg kö­telességét rövid minisztersége alatt, amely a gazdasági válság mélypontjára esett. Miért kíván tőlük Árvátfaivi többet, mint amit saját kormányától kiván, amely­ről a következő mondatában azt mondotta, hogy a mai nehéz helyzetben nagyobb lépésekkel nem haladhat. Pedig a mai hely­zet valamivel talán mégis köny- nyebb, mint az 1917 es vagy az 1931-es. Nem láíja a képviselő Kommunista szervezkedést lepleztek le a vasmunkások körében. Béke a dalosszövetségben. Újabb diplomáciai bonyodalmak a német hajó megtáma­dása miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom