Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-06-19 / 136. szám

1937. június 19. 2. Zalamegyei Újság Érdekes irodalmi harc a földreform körül. A földprobléma megoldása egyik legaktuálisabb kérdése a magyar éleinek 8 ehez képest meglehetősen sokat forog közszá­jon. A parlamentben, szociológiai társaságokban, mindenütt a föid- problémáról beszelnek és ami a legérdekesebb, még azok is a ma­gyar föídmivesszegények ügyében fáradoznak, akiknek egyebekben a faluhoz semmi közű t nincsen. A közhangulat általában a föld­reform melleit van, igy azután annál érdekesebb, hogy a legutób­bi napokban jelentkezett egy hang, amelyik a magyar föld kisbirtokok- ra való felosztását az or­szág szempontjából vészé delmesnek tartja. A földkérdés megoldására ra­dikális eszközökkel igyekvők cso­portja szellemi vezérének Mitől» csy Mátyás kisgazdapárti képvi­selőt lehet tekinteni. Ez a fiatal politikus, aki jelentős tudományos munkásságot feji ki és mint ilyen került a Magyar Gazdaságkutató Intézet előadói székébe, még meg­választása élőit, 1935-ben köny­vet irt a iöidreíorm munkaieívé- iői és ebben a földosztás mellett tört lándzsát. Adatokkal bizonyít­ja, hogy a kisbirtok termelőképes­sége nagyobb mint a nagy­birtoké, tehát a magyar föld problémája megoldá­sának a földreformot tartja. Szerinte a költségvetés keretein belül megoldhat egy, több esz­tendeig tartó fokozatos biriokre- form es ezen az utón sikerülni fog az ország feudális gazda­sági rendjének kisbírtokokra vaió áthangolása. Malolcsy Mátyás elgondolásait a gyakorlati programot illetően magáévá telte Eckhardt Tibor pártja, sőt a Nemzeti Egység tá­borából is számosán. így azután annál érdekesebben hat egy kivá­ló fiatal gazdaságieoretikusnak, Adorján Jánosnak a most megje­lent könyve, amelyben az országra nézve káros­nak és veszedelmesnek tartja a földreformot. Adorján a könyvében pon'os számadatokkal igyekszik bizonyí­tani, hogy a radikális földreform milyen veszedelmeket jelent. Leg­első és legkomoyabb érve az, hogy a földreform, a Matolcsy-féli megoldás csupán az ország nincste­lenéinek egyik felét juttat­ná földhöz, mig a többség még rosszab helyzetbe ke rülne, mint eddig volt. Fontos érve a szerzőnek az is, hogy a radikális földreform ment­hetetlenül méhében rejti az egyke veszedelmét, amely még jobban, továbbmenőleg pusztítana, mint ma. Példákkal igazolja, hogy azokban a megyékben, amelyek­ben a nagybirtok arányszáma na­gyobb, sokkal szaporább a lakos­ság, mint ott, ahol sok a kisbir­tok. Magyarázatot is talál erre a szerző és pedig azt, hogy a nagy­birtokokon már a gyerekek is ke­nyérkeresők, ezzel szemben a kisbirtokokon kenyérevők. Igen jelentős Adorjánnak az az érve, amelyik szerint az ipar sokkal jövedelme­zőbb, mint a földbirtok, tehát azokat a tőkéket, amelyek a birtokreform hoz szükségesek, egyete­mes nemzeti érdekből in­kább iparosításra kell fordítani. Természetesen azt Adorján is e lmeri, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn és árért azt javasolja, hogy szervezzék át a mezőgazdaságot. Ha a termelést intenzivebbé, tökéletesebbé teszik a kisbirtokon, akkor szerinte jobb helyzetbe kerül a magyar törpe- birtokosság és földmunkásig. Persze ezenfelül szükség van bi­zonyos momentán intézkedésekre, amelyek azonnal javítanak a föld népének szociális helyzetén. Ezek­nek az intézkedéseknek a sorába tartozik a földmunkások minimális munkabérének megállapí­tása. Úgy Maioicsy Mátyás, mint Aoorján Jinos igen komolyan alátámasztva állították fel a ma­guk teóriáját, úgy, hogy a kér­déssel a végleges döntés előtt komolyan kell mrjd foglalkozni. V szont azonban a föld népe so ­káig nem várna». Ei kell tehát fogadni azt a megoldást, amelyet a kereöztényszociálista földmun­kások és velük együtt az Egye­süli Kereszténypárt helyesnek, üdvösnek tartanak és propagál­nak. Törvényhozási utón biz­tosítani kell a föld egy részének bérletét a kis emberek számára. Ha a fö drrü/esmegónység a sa­ját bérletén gazdálkodhat, akkor türelemmel vár és akkor lehet gondolkodni azon, hogy a ma­gyar föld problémáját véglegesen hogyan oldják rneg. Uraim 1 Budapest sem nyújt többet az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ ZALAEGERSZEG. Oroszországban folytatódnak a tömeges kivégzések. London, junius 18. Oroszor­szágban tovább tombol Sialin rémuralma. A moszkvai rádió közölte, hogy a vörös igazság­szolgáltatás lesújt a kormány minden ellenségére, akik még a vörös hadseregben működnek. A belügyi és külügyi népbiziosság számos vezetőjét letartóztatták és kivégezték. A munkások előtt fel­olvasták a kivégzettek névsorát. Moszkva utcáin állandóan cirkál­nak a GPU autói és szedik össze a foglyokat. Hír szerint az elmúlt néhány nap alatt az ország terü­letén 4 ezer embert tartóztattak le. Elfogták a helyettes gazdasági népbiztost is, mert tönkre tette a külföldről behozott tenyészállato­kat és igy nem lehet a felére csökkent állatállományt feljavítani. A szovjet autóállományának fele üzemen kívül van, mert nincs elég autógummi. A londoni lapok is hirt adnak Kun Béla kivégzéséről. Tanitógyülés Hévizszentandráson. A pscsa-nagykapornaki esp. kér. tanitói kör Hévizszentandrá­son tartotta évi közgyűlését, Gyű­lés előtt szentmise volt a hévízi kápolnában. A gyűlés Wache Ernő és Káuzli Gyula esperesek egyházi elnökök, Landi Ferenc és vitéz Varsányi József világi elnökök vezetésével folyt le. A majdnem teljes számban megjelent köri tagokon kívül számos érdeklődő tanügyi és tanügybarát vendég is érkezett. Landi Ferenc elnöki megnyitója és jelentése során ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Lukcsics József főtan­felügyelőről és Csötörtök Lajosról, az egyesület volt diszelnökéről. — Horváth Annát 25 éves tanitói jubileuma alkalmából meleg sze­retettel köszöntötték. Tóth Imre Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása ♦ Bánfai látazeréaz és fényképész szakflzlstében Zalaegerszeg^ Arany Bárány épület Tslcfon i 178. „Kereszt az országházán“ című előadásában irányt mutatott a vi­déknek arra, milyen élettel kell készülnie a magyar feltámadásra. — A számvizsgálóbizottság mun­kája után Landi Ferenc „Iskolai életképek“ címen mondta el él­ményeit és útmutatásokat adott a hallgatóságnak. — Nagy Sándor a nevelés és vallás fontosságát fejtegette. Kitért a német vezetők vallási és nevelési felfogására. — „A kettős szentév és a magyar katolikus tanító“ címmel Kiss István vethette a hallgatóság elé azokat a tennivalókat, amelyekkel a kettős szentév sikerét előbbre­vinni kötelességünk. Ez előadás kapcsán Wache Ernő esperes előzetes ismertetést köbölt Zala vármegye és a zaia- vári apátság Szent István jubi­leumáról, amelynek P. Zadravetz István püspök lesz a szónoka. — Káuzli Gyu'a esperes „Aktu­ális kérdésekéről tartott lendü­letes előadásában rámutatott arra a döbbenetesen tarthatatlan hely­zetre, amely tanitói, tanárt a li­berális irányzat idején teljesen megfosztotta a házi fenyítés jo­gától és ezzel törvényesített kis­korúságba sülyeszíette^a nevelőket, kiszolgáltatva őket rosszindulatú tanítványok és szülők kényeked- zének, amely nem egyszer, sőt mindsürübben bíróság elé hur­colja a jószándéku, jóakaró ne­velő tanítót és tanárt. Idézi 1876- tól a vonatkozó törvényeket és a Szentirás idevonatkozó részeit, valamint a saját, több évtizedes tapasztalatát. A nemzet jövőjére veszélyes törvény megváltoztatása érdekében országos mozgalom indul. A gyűlés a Himnusz hangjai­val zárult. G. K. Hírek a nagyvilágból. Bukarestből jelentik: Románia legöregebb embere elmúlt 109 éves. A neve Grigore Juga és egy mármarosmegyei község la­kója. Tizennat gyermeke és 38 unokája van. Egész é etében fő­zelékkel és tejtermékekkel táplál­kozott. Húst keveset fogyasztott, szeszes italt pedig egyáltalában nem, ellenben még ma is renge­teget dohányzik. Szerinte a hoszú élet titka a nyugalom. * Londonból jeJentik: Neville Chamberlain miniszterelnök fe­lesége a birodalmi parlamentek szövetségének Londonban időző kiküldöttei tiszteletere fogadó dél­utánt rendezett, melyen érdeket csevegés keretében ismertette a miniszterelnök és a kincstári kancellár hivatalos lakásának a Downing Street 10 és 11. számú házak történetét és belső beren­dezését. A két palota közös kert­jében kis fürdőmedencét állíttat­tam a madarak számára és fér­jemnek, ki nagy természetbarát, évek óta az a főkedvtelése, hogy reggeli után a medencében fürdő madarakban gyönyörködik, — Chamberlainné. * Sir Philipp Cheiwode tábor­nagy, az indiai angol haderő volt volt főparancsnoka, egy katonai dij kiosztás alkalmával tartott be­szédében ezeket mondotta: „Ta­valy nagyon veszedelmes időket éltünk, de sikerült megakadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom