Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-04-09 / 78. szám

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ::''■ Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban BBaattMagra*

Előfizetési árak; egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Jelentős beruházásokat

tartalmaz az új költségvetés.

Fabinyi pénziigyntinisslei* költségvetési

beszéde.

Budapest, április 8. A képviselőház nagy érdeklődés melleit tartetta meg szünet utáni első ülését. Fabinyi pénzügyminiszter előbb jelentést lett a közmunkák fedezetének előteremtéséről és a sokgyermekes közalkalmazottak támogatásáról, majd eimoíidetia nagy érdeklődéssel várt beszédét az 1937/38. évi állami költségvetésről. Beszéde elején megállapította, hegy világszerte javuló konjunktúra észlelhető, s nálunk is mutatkoznak a fellendülés jelei, azért a költségvetést bizakodó szellemben állította össze. Megállapította azonban, hogy a javulás minden Ffépréfegre még nem hatott ki, azért fokozott szociális gondoskodásra van szükség. A költségvetésben az észszerű taks rékosság mellett figyelemmel volt a nemzeti fejlősés követelményeire. Igyekezeti a nemzett vitális szükségleteit bővebben dotálni. A kiadások tétele 553 millió pengővel emelkedeit. A személyi kiadásoknál 2Va millió pengő az emelkedés, ezt a sokgyermekes tisztvi* selőcsaládok családi pótlékának «melésére fordisják. Közölte, hogy a telepítési akció során 2140 családnak 10 ezer hold földet juttattak, s 1430 családnak ugyanennyi bérletet biztosítottak. Buruházásra a műit évi 32 millió pengővel szemben 4472 millió pengőt fordít a költségvetés, továbbá költségvetésen kívül 46 miiliót ruháznak be. Az Alföld öntözésére 5 milliót, bekötő utak építésére 3 miiiiót, főutak építésére 10 miiliót fordítanak a MÁV kocsiparkjának kiegészítésére és egyéb vasúti célokra 26 8 milliót. A főváros 11 milliót, a vidéki törvényhatóságok 3 1 milliót fordítanak beruházásokra, azonkívül 186 millió pengőt használnak fei a megyék útépítésekre.

A költségvetésben a gazdasági fellendülés miatt a bevételek 63 millió pengővel emelkednek. A kösierheirat mérsékelni igyekszik s 1938 januárjától felére száüií- ják le a házadó 20 százalékos pótlékát. A múlt év éta 210 ezer személy egyszobás házának adóját törölték. Bejelentette a miniszter, hogy előkészítés alatt áll a szesztörvény. A hadikölcsőnkáro- sultak támogatására ICO ezer pengőt vettek fel. Folytatják az iskoiaépiíési akciót, a nemzeti spertcsarnok építésének évi törlesztésiére 300 ezer pengőt vettek fel. Állami és nem állami iskoláknál 300 tanítónak biztosítanak új állást. Folyamatban van az értelmiségi ifjúság elhelyezésére irányuló akció. A nyugdíjasok kettős jövedelmét igyekszik megszüntetni.

A pénzügyminiszter beszéde után a Házat bizonytalan időre elnapolták s ez alatt a bizottságok letárgyalják a költségvetési.

meg a helyzetet és egy nagv vidéki lap a következő pontos cimet adta az átférnek: „Villámlások inkább, mint mennydörgés.“ Olyan villámlások, amelyek meleg időben a készülő vihar előjelei.

Ezután utal az osztrák-német egyezmény megkötése után történt eseményekre, azokat taglalja, majd igy folytatja az „Egy dunavőlgyi“ fejtegetéseit:

— A Dunavölgyében Németország vezet. . . Ennek jelét lehet látni a budapesti „meghiúsult pucciban“, amelyről ön engem kérdez.

Hát valóban készültek valami csinyre,

amit a magyar kormány meghiúsított? Azt szeretném válaszolni:

“Még nemi“

Vájjon külföldi „tényezők“ részéről történt e jellegzetes beavatkozó;? Hajlandó volnék erre azt mondani: „Nem épen!“ Különben az. hiszem, nem kívánatos, hogy túlságosan nyugtalanítsuk azt a közvéleményt, amely izgalmában már túlozta az incidens komolyságát, míg a budapesti kormány- férfiak (lásd Darányi nyilatkozatát a képviseiőház előli) végül is bölcsen úgy Ítélték meg a történteket, hogy fátyolt borítottak rá, miközben kijelentették, hogy a helyzet urai. Mégis csak van valami a dologban:

tűz nélkül még sincs füst!

— Tény, hegy a nemzeti szocializmus Darányi irányában nem tanúsít olyan figyelmet, mint Gömbössel szemben. Közép- és Keleteurópában mindazokat, akik a nemzeti szocializmusra esküsznek, a germán rnozgatóerő bátorítja és különösen Magyarországon, egyrészt ez a mozgaíóerő, másrészt a kormánynak viszonylagos állandósága magyarázza, hogy a „nyilaskeresztesek“ és más „zöldingesek“ akarnak előretörni. Tény, hogy a birodalmon kívül élő németek, „szudeták“,

„svábok“ vagy „szászok“ most szigorúan germán nézőponton állnak és ez nagy veszélyt jelent különösen azokban az országokban, amelyeknek kormányai a német kisebbségeket oktalanul előnyben részesítették azért, hogy a magyar kisebbségeknek kellemetlenkedjenek.

— A III. Birodalom vezetőinek

sikerült az a mesteri fogás, hogy a diktaíúrás, iirannikus, intranzi- gens és totalitásos Némeiországp amely elnyomja az egyéniséget és megtiltja a szabad bírálatot, ma úgy szerepel, mint a jó öreg Európa kereszíeshadjáraíának elismert vezére a bolsevizmuísal szemben a civilizáció védelmére.

— Ezért Önök, Nyugatiak nagymértékben felelősek, mert nem tudták sem megérteni, sem megcsinálni Középeurópában azt, amit kellett volna meg

tenni.

És hogyha — bárcsak ne adná Isten! — a helyzet abban az irányban alakul, amííől egyre inkább tartok,

írnok még többet fognak tőle szenvedni, mint mii

Most félbeszakítottam az én „dunavölgyimet“, — írja de Vienne és ezt mondottam:

— Hát ön egyáltalában nem veszi számításba Schuschnigg kancellárnak Budapesten tett látogatását. Darányi és Kánya urakkal folytatott megbeszéléseiről közölt kommünikébő! kitűnik, hogy Ausztria és Magyarország, amelyek a legjobb viszonyban vannak, rendületlenül ragaszkodnak a római jegyzőkönyvekben foglaltakhoz.

— Elismerem — feleli a „du- navölgyi“, hogy ez a kommüniké a látóhatáron már egy kis fényt enged sejteni.

—- Ez az egyetlen biztosan járható út.

De Ifienne érdekes cikke a Tempsben a magyar kérdésről.

Balatongyörök visszafejlesztéséhez.

Meizler Károly dr. nyilatkozata.

A magyar újságolvasó nem is 1 •ejti, mennyit foglalkoztak a nemzetközi politika nagy világlapjai azokkal az eseményekkel, amelyek nemrégiben annyira érdekelték a magyar politikai közvéleményt is.

A külföldön megjelent cikkek közül kétségtelenül a legérdekesebb, mondhatni a legtérgyilagesabb Franciaország volt budapesti követértek, Louis de Vienne nek igen terjedelmes cikke, amely

a páris „Le Temps“ első oldalán, feltűnő helyen jelent meg.

De Vienne hosszú esztendőkön át tarló ittléte során valóban megkedvelte a magyarokat és hogy milyen kedves emlékeket őrzött meg Budapestről és Magyarországról, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy azóta is évenként többször ellátogat hosz- szabb-rövidebb időre a Dunavöl- gyének fővárosába, Budapestre. De Vienne igen elmés formát használ véleményének tolmácsolására és a legtöbbször

„Egy dunavőlgyi“ szájába adja saját mondanivalóit.

Legutóbbi cikke, amely „Depressziós zóna“ cimet viseli, igy kezdődik:

— Vájjon mit kell gondolni — mondotta nekem Egy dunavőlgyi — arról 8z elég homályos affértól, ami mostanában történt Budapesten? Úgy tűnik fel nekem, | hogy a Temps már elég jól Ítélte j

Megírtuk, hogy Balatongyörök legutóbb 10.000 pengős államsegélyt kért új községháza építésére. A belügyminisztérium ezzel kapcsolatban értesítette a községet, hogy a györöki jegyzőséget megszünteti és kisközségként a gyenesdiási körjegyzőségbe olvasztja be.

Erre vonatkozóan Meizler Károly dr. országgyűlési képviselő a követkézé nyilatkozatot tette:

— Á balatoni fejlődés szempontjából fájdalmas dolog ez a visszafejlesztés. A községből nyert tárgyilagos adatok azonban azt mutatják, hogy a belügyminisztérium eljárása távolról sem indokolatlan. Ugyanis Balatongyörök valóban léiekszámban is, mező- gazdasági művelés alá eső terület szempontjából sem képes egyedül jegyzőséget tartani. Marton miniszteri tanácsos úrral ismételten beszélve erről, ő megnyugtatott, hogy e visszafejlesztéssel a község terhei enyhülni fognak. A nagyközséggé alakulás óta Balatongyörök lakóssága kevesebb lett. A község lakósai körülbelül 100 ezer pengő váltótartozással vannak megterhelve. A községnek magának is vannak adósságai. — Hévizszentandrás adóbevételei sok-