Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-13 / 131. szám
4. Zalamegyei Újság 1937. június 13. legzetesebb a baj előrehaladásé* ban a szélesen maradó, kormosra festödő, nem központján fekvő bél, illetőleg a középső bélcsa- lorna. A betegség csak oltványszölő- ben 1—8 évig pusztít. Okozója egy gomba, a betegség következménye a fiatal tőkék kipusztulása. Lehet, hogy az időjárás vagy a talaj megváltozása, az új alanyok, éretlen vadvesszők tették az utóbbi időben a lappangó gombát virulenssé. Hozzájárulhatott, hogy a vad-telepeket nem igen újították. Az ilyen vessző Az egyik budapesti napilap körkérdést intézett a nagy fővárosi középiskolák igazgatóihoz, milyen pályát választ az érettségiző ifjúság zöme. Az eredmény a magyar élet gyógyulása szempontjából elszomorító : a legtöbb maturáns ma is jogász, vagy lateiner akar lenni. Az úgynevezett szabad gazdasági pályákat általában bojkottálja az ifjúság, alig akad egy két ifjú az egyes középiskolákból, aki szabad pályán kívánna elhelyezkedni. Más szóval: a magyar közép- osztály gyermekei a gyakorlatban továbbra is átengedik a kenyeret és gazdagodási lehetőséget jelentő szabad pályákat az élelmesebb, sokat szidott zsidóságnak. . . Még pedig önként! Majd továbbra is jelennek meg megdöbbentő statisztikák a zsidóság hatalmas térfoglalásáról, de amikor tettekről, az élet zsírosabb stratégiai pontjainak megszállásáról van szó, akkor továbbra is — elmegyünk jogásznak, vagy hivatalnoknak . . . Mi ennek a megfutamodásnak az oka? Az egyik azt mondj3, a keresztény fiatalembernek nincsen tőkéje, mint a zsidónak. Ez igaz. A másik azt mondja, hogy a zsidó fiatalember vérében négyezer éves beidegzések lappanga- nak gazdasági verseny meg vívására. Ez is igaz. A harmadik azt állítja, hogy a keresztény szabadpályán lévőnek rengeteg erkölcsi gátlása van, vallási és nemzeti is, amelyen a zsidó versenytárs hamarabb tul- teszi magát. A negyedik azt hangoztatja, hogy a szabadpályák idegromboló bizonytalanságánál jobb a kis nyomorult fix is. . . Minden érvben van igazság, de a lényeg mégis csak abban van, hogy érettségizőinkben kevés a vállalkozó szeltem, a harckészség, a mozgékonyság. Egy állóvizü társadalomnak állotíviz gyermekei Nagyon érdekes és megszívlelendő, hogy a budapesti középiskolai igazgatók egy része a mai iskolarendszert okozza, a lanem érik be tökéletesen és a betegség ellen fogékony. Inficiált oltóággal is terjedhet a betegség. A betegség fertőzés útján terjed, tehát terjeszthető a metszőollóval, illetőleg az oltókéssel is. Segíteni lehet a beteg fiatal tőkék óvatos kiemelése és elégetése által. A nyolc évnél öregebb tőkék a betegségnek ellentállanak. Szükséges a tőkék helyének fertőtlenítése, a vermek kiégetése által. Az ollókat fertőtleníteni kell. Az Ampelológiai Intézet már foglalkozik a baj eredetének és gyógyításának kutatásával. teiner pályákra való özönlésért. Az egyik nagytekintélyű szerzetes iskola igazgatója egyenesen ki is mondja: gyakorlati középiskolákat is kell létesíteni! Más szóval: nem latint kell bifláztatni azzal a gyakorlati észjárású gyerekkel, akit tehetsége a gépészmérnökségre, vagy a gazdálkodásra jelöl ki, hanem Ovidius nyaggatása helyett inkább eljövendő pályájának kérdéseivel kellene már eleve, középiskolában megismertetni. Ez az igazgató feltétlenül szükségesnek tartja annak kimondását, hogy a gazdasági fakultásra latin végzettség nélkül is fel lehessen venni hallgatókat. Ugyanezt hangoztatja a másik neves szerzetes iskola igazgatója is. Ő újtipusu leányközépiskoláknak és olyan fiúiskoláknak felállítását szorgalmazza, melyek gyakorlati pályákra készítenék elő és már a középiskolában a gyakorlati pályák felé irányítanák a keresztény ifjúságot. Bölcs szavak! Mindenesetre jellemző, hogy az egységesített latin rendszerű középiskola első évében hangzottak el és épen a független szerzetesek ajkáról... Kétségtelen, hogy a mai középiskola, melynek egyik fő tantárgya a latin, igen jó logikanevelő és jellemképző intézmény, de azt igazán nem lehet elmondani róla, hogy a gyakorlati pályák iránt való kedvet és érzéket felkeltené az ifjúságban. Minél előbb kísérletet kellene tehát tenni a gyakorlati középiskolák felállítására. Székesfehérvárott fog megnyílni rövidesen egy ilyen gyakorlati irányú közésiskola, a mezőgazdasági középiskola, melynek felállítása Darányi miniszterelnök bölcseségét és faj- szereíetét dicséri. Kíváncsian várjuk az új leányközépiskolai tipus megvitatását. Állítólag főkép háztartási, gazdasági, szociális és társadalomtudományi kérdésekkel foglalkoznék. Amikor azt látjuk, hogy a gimnáziumi érettségivel rendelkező leányoknak legfeljebb 15—20 százaléka megy az egyetemre, akkor valóban szükségesnek mutatkozik valami egészséges reform, valami . . . Különben nem is merjük kiírni a „reform“ szót. A tanárság is, a diákság is annyi reformot megért már, hogy újabb reformtól érthetően ludbőrözik a hátuk. A középiskola már amúgy is kísérleti nyúl lett, érthető tehát, hogy tanár, diák, szülő egyformán irtózik újabb kísérletektől. Ha illetékesek foglalkoznak is valami egészséges tervvel, ami a mostani, pusztán az egyetemre előkészítő és általános műveltséget adó leányközépiskolát közelebb akarja vinni az élethez, előbb alaposan vitassák meg azt, próbálják ki egy intézetben és csak akkor vezessék be, ha tökéletesen bevált. Ugyanezt várjuk az esetleges gyakorlati kézépiskolák bevezetésénél is. Inkább később, mint elhamarkodva. A hivatalokba és a „fix“ felé rohanó magyar értelmiség egyoldalúsága azonban intézményes megoldást követel a középiskolai fronton is. Mert, ha a keresztény magyar ifjúságot nem tudjuk a gyakorlati, szabad pályák felé terelni, akkor megérdemeljük alárendelt helyzetünket tulajdon hazánkban. — Lugkövet ivott a kisgyermek. Presits Ferencné tapolcai lakos mosni segített beteg édesanyjának és oda magával vitte másfél éves kisfiát s a gondozá sában levő nagyobb menhelyi gyermeket. Mig dolgozott, a gyermekek körülötte játszadoztak és a kisebbik ivott egy ott levő csészéből. Abban azonban viz helyett lugkőoldat volt a mosáshoz készítve súlyosan sérült kisgyermeket anyja vitte a kórházba. HÍREK I Róm. kát. és új görög Páduai A. Prot. Tóbiás Izr. 3. Tham. Napkelte 4 óra 02 perc. Nyug- iBiaHHi szik 19 óra 57 perckor Idő ; Délnyugati-nyugati szét, több helyen záporeső és zivatar, egy-két helyen jégeső, a hőség tovább mérséklődik. — Ottó király keresztfia. A szombathelyi domonkos plébánia templomban pénteken délután keresztelte meg Grősz József püspök Vidos József Máv szombathelyi munkás 17-ik gyermekét, akinek keresztapaságát Sigray Antal gróf közbenjárására Öüó király vállalta s aki a kereszíség szentségében az Ottó nevet kapta. Az újszülöttet gróf Erdödy Ferencné Hunyady Teréz grófnő tartotta a keresztvíz alá. A keresztelési ünnepélyen a templom szorongásig megtelt. Erdődy Ferenc grófot, Oltó király képviselőjét, a Szentkorona Szövetség mindkét tagozata tagjainak élén P. Sütő Albert plébános fogadta és Vaikó Istvánná köszöntötte hódoló szavakkal. Ugyancsak ünnepélyesen fogadták a püspököt is, aki a kereszteíés után szép beszédet intézett az egybegyűltekhez és a Vidos családhoz, amelynek tagjai — a szü'őkön kívül 12 élő gyermek — meghatóban haiigatíák végig a beszédet. Az ünnepélyes szertartás végeztével a megjelentek nevében üdvözlő táviratot intéztek Ottó királyhoz. Erdödy Ferenc gróf és felesége, valamint a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége nagyobb pénzösszeggel és emléktárggyal ajándékozták meg a Vidos családot. — Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök rövid tartózkodásra vidékre utazott. — Esperes* cimmel tüntette ki Grösz József püspök Leiovits Gyula volt pinkamindszenti, Er- kinger István volt felsőszemenyei és Borsódy János volt nemesbődi plébánosokat. — Halálozás. Bauer Ödön kőszegi káplán 35 éves korában meghalt. Bauer Ödön néhány nap e őtt Orbánéban súlyosan megbetegedett, ennek kapcsán kétoldali tüdőgyuladás léped fel és okozta tragikus halálát. Az elhunyt érdemes, fiatal papja volt az egyházmegyének s halála mély részvétet keltett különösen Kőszegen, ahol közbecsülésnek örvendett. Temetése vasárnap lesz. — Spur István gazdasági főtanácsos, a Balaton volt kormány- biztosa Budapesten 81 éves korában meghalt. Az elhunyt a háború utáni időkben értékes munkásságot fejtett ki a Balaton érdekében s a fürdőkultura na- gyobbarányu fejlesztésének megindítása nevéhez fűződik. — Összeírják a mérnököket. A hivatalos lap mai száma közli az iparügyi miniszter rendeletét, amelyben a mérnöki cim viselésére jogosítottak kötelező adatszolgáltatását rendeli el. Az adatszolgáltatás a mérnöki nyugdíjintézet előkészítéséhez szükséges statisztikai adatgyűjtést szolgálja. Üzletáthelyezés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy f. hó 1 vei virág- és élelmiszerüzletemet Kossuth Lajos utcából a Széchenyi térre (a megyeházzal szemben) helyeztem át. Midőn ezt a n. é. közönség szíves tudomására hozom, kérem továbbra is nagybecsű támogatását és vagyok teljes tisztelettel SZEKÉR JÁNOS Mindenki jogásznak készül, a középosztály irtózik a gyakorlati pályáktól. Panaszkodnak a középiskolai igazgatók
