Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-05-08 / 102. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. májas 8. képviselőiket. Sürgette ezután a szónok a megfelelő gazdasági és szociális törvényeket, a helyes költségve­tési politikát. Hangsulyozta, hogy a magyar gazda istálójában alig találhatók fel azok a bibliai kö­vér tehenek, amelyeket a kis ja­vulás láttán sokan ott fel akarnak fedezni. De ha volnának is, ak­kor sem hisz agrárvonatkozásban e kövér tehenek halhatatlansá­gában. Sürgette Magyarország egyen­jogúságát, mert nemzetközi vo­natkozásban sem fogadhatunk el diktatúrát. Nem tűrhetjük el a be- , avatkozást a legsajáto sabb magyar kérdésbe, a trónkérdésbe sem. Még a szabadkiráiyváiaszt'k szempontjából is micsoda szabad­választás lenne az, ahol egy nemzetközi je!ö ő rendszer a'ap- ján eleve kirekes<tenék a válasz­tásból a volt király fiát? Nem­zeti függetlenségünk semmiféle vonatkozásban nem lehet kom­penzációs cikke külpolitikai vagy külkereskedelmi kapcsolatainknak. Beszéde végén melegen emlé­kezett meg Miklas elnök látoga­tásáról. Huszár Mihály sárvári képviselő lelkeshangu be­szédében hangoztatta, hogy a ke­reszténypárt, amely jogutóda a néppártnak, s mint ilyen ietéteményese ebben az or­szágban a keresztény nemzeti po­litikának. Ez a párí koncért soha nem dolgozott és szirénhan­gokra nem hallgatott a közel­múltban sem, a diktatúra kísér­letezőivel nem volt hajlandó pak- tálni. Megál!api!oita, hogy a nem­zeti élet héroszait a; aszkétika és dogmatika, vagyis az áldoza­tos élei és a rendszerbe foglalt tudás együtt teremtik meg. Ma­gyarországon 19!8 óta ilyen hé­rosz nem volt, s mivel náiunk heroszi képességek nélkül akar­tak diktatúrát csinálni, a ke esz- ténypáit szembenállóit ezzel a törekvéssel. Meizler Károly dr. lendületes beszédében szembe- szállott a minisztere nőknek azzal a kijelentésével, hogy nincs szük­ség világnézeti küzdelemre, mert Magyarországon 1919 őszén már győzött a keresztény világnézet. Ha tényleg győzö’t volna, akkor ma a nép nyomora nem volna ily nagy és nem folyna a ma látható nagy világnézeti küzde­lem. Igenis, Magyarországon szükség van keresztény világné­zeti politikára és ezt a politikát keresztény eti­kává', szociális programmal a kereszténypárt képviseli. A költségvetést bírálva megál­lapította, hogy abban nem a ke­resztény politika, hanem a libe­rális kapitalizmus nyomait láljuk. A szociális politikából csak csöp- pöket láiunk. A zsidókérdéssel foglalkozva hangoztatta, hogy ma Magyarországon a zsidókérdés tulajdonképen a kapitalizmus kér­dése és az antiszemita hullám a kapitalista rendszer elleni gyűlö­let. A magyar társadalmi osztá­lyok elszegényedtek, ugyanakkor a zsidóság megerősödött. Ha a zsidóság a napszámos réteghez tartoznék, nem volna zsidókérdés. De azt látjuk, hogy a bankok és kar elek nagy része az ő kezük­ben van. A zsidóságnak saját ér­deke, hogy ne feszítse a hurt a végtelenségig. A földkérdéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a telepítés nem oldja meg a problé­mát, mert nagyobbarányu telepí­tés pénzügyileg megoldhatatlan. A kérdés tehetséges megoldása az, hogy adjuk kisemberek ke zébe a bérleteket. — Beszéde vé­gén a kereszténypárt megerősí­tésére hívta fel a figyelmet. A lelkes lefolyású gyűlést Gyömörey Sándor zárla be, aki a vá(a8zlók támogatását kérte a párt programmjának megvalósitá sához. A gyűlés a Himnusz ei- éneklésével záru't. Vidéki gyűlések. Délután a vidéken tartott nagy sikerű gyűléseket a keresztény­párt. Söjtörön mintegy ezer főnyi hallgató gyülekezeti a kastély ud varán, ahol a környék inteliigen ciaja is megjelent. Tarányi Fe­Newyork, május 7. A német léghajózást súlyos katasztrófa érte. A Zeppelin-rendszerű Hin denburg óriásléghajó, amely húsz alkalommal minden baj nélkül tettette meg az óceáni utat, hu­szonegyedik utján lezuhant és elpusztult. A Hindenburg, amelynek há­romemeletes fedélzetén 61 főnyi személyzet és 39 utas foglalt he­lyet, 12 órás késéssel érkezett a szél miatt Amerikába. Newyork felett több kört írt le, majd teg­nap este negyed 8 órakor Lackburst légi kikötő fölé érke­zett. Az erős szélben a léghajó a kikötő árbóchoz üíődötf. A ha jón robbanás keletkezett és a ha­talmas alkotmány pillanatok alatt lezuhant. A földön újabb két rob- binás történt és ennek következ­tében rövidesen csak roncsok maradtak a Hindenburgbői. A mentési munka katonai csapatok részvételével mi reggelig tartott. Egyes hírek szerint 33, más hí­rek szerint 48 halottja van a sze­A kisszigeti kiállítást, amely a négyhónapos szövő-fonó tanfo­lyam eredménye, Áldozócsütörtö­kön nyitotta meg ünnepélyes ke­retek között a vármegye főis pánja. A kiállítás iránt a hűvös, szeles idő ellenére is nagy ér­deklődés nyilvánult meg és több mint kétezer ember gyűlt össze a kicsi faluba. Zalaegerszegről is sokan utaztak ki a délutáni vo­nattal. Megérkeztek a kiállításra : vitéz Teleki Béla gróf főispán, Bödy Zoltán alispán, Benkő Sán­dor országos háziipari felügyelő, Major Gyula c. kanonok, Farkas Sándor novai esperes, számas környékbeli pap, Skublics Ödön dr. főszolgabíró, vitéz Taraásy István dr. polgármester, Fára Jó­zsef dr. vármegyei főlevélíáros, s a környékbeli intelligencia nagy számban. renc dr. nyitotta meg a gyűlést, majd Gyömörey Sándor beszélt főleg a szélsőségekről és a zsidó­kérdésről, Flandorffer Ignác p2- dig a gazdasági helyzetről. A szép gyűlést Szabó Dezső plébá­nos zárta be. Utána tea volt Fesíeíics Sándor grófnál. Zalalövőn szépszámú közönség jelenetében a községháza udvarán tartottak gyűlést, amelyet Készéi Imre plébános nyílóit meg. Utána Köves litván dr. ügyvéd és Hu szár Mihály képviselő mondottak nagyha ásu beszédeket. A gyűlést Csoknyai Ernő esperes zárta be lelkes hangúdban. Szépükén az iskola udvarán nagy ;ömeg jelent meg a gyűlé­sen. Az egész környékből sokan jöttek el. Szabó József plébános megnyi ó beszéde után Meiiler Károly dr. képviselő és Jakabffy Antal nagyhatású beszédben fog­lalkoztak az időszerű kérdésekkel. rencsétlenségnek. Brust és Leh mann kapitányok égési sebeket szenvedtek. Roosevelt elnök rész­véttáviratot küldő t Hitler kancel­lárnak. Friedrichshafenben már épül egv még hatalmasabb léghajó. Berlin, május 7. A Hindenburg léghajót eddig! utjain még soha nem érte baleset, mert az üzem- biztonság a legnagyobb volt. Épen ezért Berlinben olyan hírek terjedjek el, hogy tulajdonképen merénylet okozta a szerencsétlen­séget. A hírek szerint rálőttek a léghajóra és ebből keletkezett a robbanás. A léghajón a szokottnál nagyobb személyzet volt, mert sok újon­cot próbállak ki ezen az utón. A léghajón 50 utasnak volt hely a személyzeten kívül. A kaiasztrófa miatt a németek nem szakítják meg a léghajózást, hanem tovább folytatják a lóg- hajóépiíéseket. Az új hatalmas léghajó már legközelebb elkészül. Az autón érkező főispánt és alispánt az iskolánál felállított díszkapunál a csömödéri zenekar zenéje fogadta, majd Balogh Endre novai főszolgabíró, Vizsy Károly ortaházai körjegyző és vitéz Biró György országgyűlési képviselő üdvözölték. A főispán meleghangú beszédben méltatta a háziipari munka jelentőségét. Az iskola udvarán, a pákái da­lárda éneke után Márkus Károly igazgaiótanitó köszöntötte a főis­pán», aki beszédében megígérte, hogy a leghathaiósabban támo­gasd a háziipari munkát, mert az a cé ja, hogy a kisszigeti példát más községek is kövessék. Be­széde végén meleg szavakkal adta át a tanfolyam lelkének, Márkus igazgatónak a kormány elismerő oklevelét. Ezután Szántó József novai kánionanitó, a járási tanitói kör elnöke üdvözölte melegen a kartársak nevében Márkus igaz­gatót a megérdemelt kitümeíés al­kalmából. A kíáhhásí teremben Pusztai Erzsébet mondott beszédet. Az előkelőségek az üdvözlések után Fehér Gé a dr. háziipari fel­ügyelő, Liliik Béla népművelési titkár es Márkus igazgató kaiau- zo ása mellett megtekintették az iskolában a pompás kiállítást. A négy hónap aiatt a tanfolyam 12 hallgatója hatalmas anyagot hal­mozót! fel, amelynek szövése, var­rása mind az ő munkájuk. Szebb­nél szebb, kenderből, lenből és pamutból készült háziszőtteseket láttunk : asztalterítőké', asztalfutó­kat, törülközőket, tartós munkás­ruhákat, zsákokat, vásznakat és számos népművészeti szőttest. A hallgatók számos szegény gyer­meket láttak el ruhákkal. A másik teremben a vármegye veietöi a szövő munkát tekintet­ték meg, majd Márkus igazgató lakásába mentek, ahol az igazgató magyaros vendégszeretetben ré­szesítene őket. A főispán és al­ispán fél 6 órakor utaztak el, majd fél hétkor a többi vendég is elhagyta a községet. A háziipari tanfolyam eredményé­ről csak a legnagyobb elismerés­sel nyilatkozhatunk. Márkus Ká­roly igazgató, valamint Pusztai Erzsébet és Telefai Erzsébet ok­tatónők nagy munkát végeztek, az általános szervezésben pedig Fehér Géza dr, és Liliik Béla fejtettek ki buzgóságot. Reméljük, hogy az első szép eredmény után sorozatos tanfolyamok lesznek a zalai szegény községekben. Folyik még a harc Barcelonában. Barcelona, május 7. Az anarchis­ták és a vöröskormányzat harca változatlanul folyik. Az utcai har­cok igen hevesek. Tegnap 500 halottat és 1.500 sebebesültet szedtek öasze. A nemzetiek Bil­bao környékén folytatják támadá­sukat. Elfoglaltak egy magaslatot, amely egyik kulcsa városnak. Valladolidot hevesen bombázták. ÜZLETÜNKET az Arany Bárány épületbe helyeztük át. © dánfaiopUEa fotó szaküzlete Zalaegerszeg. Lezuhant és elpusztult a Hindenburg óriás léghajó. Hétezer ember a kisszigeti kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom