Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-03-10 / 56. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. március 10. renc elállóit szándékától. Legérdekesebb, hogy Dombrádi Ferenc a környéken olyan kije­lentést telt, hogy az eladási ügy­letet az állammal már meg is kö­tötte, tehát befejezett tény a bir­tok eladása. Szakkörökben cso­dálkoznak ezen, mert hiszen a te­lepítési akciónál egyik főelv, hogy addig nem vesznek meg egy bir­tokol, amíg annak paicellánkint valé továbbadása biziositva nincs. Már pedig értesülésünk szerint a gazdák a fent vázolt nehézségek miatt még csak részben jegyezték le a földeket. A gazdasági felügyelőség a kö­vetkező jelentést adta ki a vár­megye februári mezőgazdasági állapotáról. Az időjárás február hóban a mezőgazdaságra nézve nem volt egészen kedvezőtlen, jóllehet a hónap vége felé a gyenge őszi vetések felfagyásától lehetett tar­tani. Az őszi vetések telelése kielé­gítő. A hónap vége felé jelenike^ zeit kissé tavaszias jellegű idő az őszi vetések kis mértékbeni zöi- deiését eredményezte. A jószág telelése és kondíciója e hónapban is a kivánalmaknak megfelelő. A gabonanemüek és állatoknak A politika hirei. Budapest, március 9. A kép­viselőház mai ülésén a mezőgaz­dasági érdekképviseletekről szóló javaslatot tárgyalták. Teleki Mi­hály gróf arról szólt, hogy túl­sók az érdekképviselet. Csök­kenteni keli számukat, hogy a megmaradtak eredményes munkát végezhessenek. A Ház holnapi ülésére 30 in­terpellációt jegyeztek be. A rém hírek ügyében Drózdyn kívül Peyer Károly is interpellál, aki interpellációját igy jegyezte be: t rrmnammmmsam » Sietünk azonban leszögezni, hogy igénylő lenne elég, mert a földre szükségük van a gazdák nak és hozzá is keli juttatni őket. De előbö el kell hárítani a ne hézségeket a nagyobbarányu igény­lés Htjából. A gazdákat közvetle­nül nem érintő követelmény pe­dig az, amit első cikkünkkel is szolgálni akartunk : az állam olyan árat adjon a geszlenyési ingatla­nért, amilyet nem parcelládra szag gatva, hanem mint középbirtok ér meg. Ez az ár pedig aligha lehet 204 ezer pengő. ára február hé folyamán is job­bára megtartotta árszintjét, csu- pán a gabonanemüeknéi lehetett kis mérvű áreesést tapasztalni. A mezőgazdasági munkák az időszakhoz mérten a helyes me­derben végezhetők, de ezek fő­ként a ház körüli teendőkre, ál­latápolásra, erdei munkákra és szőíőbeii forgatásokra korlátozód­tak. A mezőgazdasági munkásság helyzete a hőnap folyamán lénye­gesen nem változott. Az aratási szerződések zavarta­lan megkötése biztosítottnak lat­szik és ez már nagyrészt meg is történt. A közrendet veszélyeztető pucs- csokrél. A szigetvári peliciós eljárást a Közigazgatási Bíróság a felek megegyezése alapján megszün­tette. A megüresedett hajdúnánási kerületben a kisgazdapárt Takács Andort, vagy Zsilinszky Endrét, a kormánypárt Vay László grófot lépteti fel. Nagy választék saját készí­tésű felöltőkben és finom uridivat cikkekben. Tóth-szabónál. Hivatalos másolat a 2185—1937. számú iktatmányrói. 19268 -1936. 0. F. B. szám. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácsától. Hirdetmény. Az Országos Főldbírtokrendező Bíróság Zalaegerszeg városban a Hónig Albertnéíől a társaitól és még több tulajdonostól megváltott házhelyek és házhelycsereterület megváltási árának eredeti és újabb megállapítása tárgyában a kiküldőit bírónak az 1924:VII. t. c. 13 § a és a 11070—1934. M. E. sz. rendelet 10. §-a alap­ján 23946-1935. O. F. B. IV. kb. szám alatt meghozott Ítéletét 1937. évi február hó i7. napján tartott tanácsülésében nyilvános előadás után a Hónig Albertné s társai, dr. Császár Károlyné, Fürst Sándor és Schütz Frigyes megváltást szenvedők, valamint Koltai Sándorné házhelyhez jutott által beadott felebbezésekkel együtt hivatalból felülvizsgálta és meg­hozta a következő végzést: Az Országos Földbirtokrendező Bíróság mielőtt érdemben hatá­rozna, az 1924:VII. f. c. 13. § a 4. bek. alapján póteljárást és pedig helyszíni eljárást rendel eí annak megállapüá&a végett, hogy Hónig Albérlőétől s társaitól megváltott 8 drb. házhelynek az 1. fokú Ítéletben megállapított alapára — küiönös tekintettel a mai forgalmi árakra — tényleg 1 P 50 f éitéknek felel-e meg, továbbá, hogy úgy ezektől, mint a többi birtokosoktól megváltott többt házhelyekért rnár megálla­pított megváltási árak mérséklé­sére a 11070—1934. M. E. sz. rendelet 10. §-ában irt kitételek fennforognak-«. A helyszíni eljá rással, melynek költségeit az Or­szágos Földbirtokrendező Alap viseli, az előadó bírót bízza meg. Keltái Sándorné juttatóidat fel­hívja, hogy a helyszínen a most kiküldött biró előtt a feíebbezé- sében említett iratait is mutassa fel. Indokolás: A rendelkező részben irt pót­eljárást azért kellett elrendelni, mert a város polgármesterének az 1936. május 8-án 4785—1936. sz. alatt pótlólag kiadott jelenté­sében foglaltakra, a szakértők vé­leményeire, az ítélet indokaira s a felebbezésekben előadottakra tekintettel az Országos Földbir­tokrendező Biróság tanácsa az elsőbiró ítélet rendelkezéseit ille­tően ezen póteljárás nélkül ér­demben alaposan nem határozhat. Budapesten, 1937. évi február hé 17. Dr. Mattyasovszky Miklós sk. tanácselnök. — Dr. Kemény Ist­ván sk. előadó. A kiadmány hi­teléül : Aláírás sk. irodaigazgató. P. H. A másolat hiteléül: Kovácsáé v. kiadó. Eladó. Özv. Kellermann Fe­rencné-féle szőllő Egersieghe- gyen. Uj téglahajlék. Érdeklődni lehet a vasúti restiben. 2015-937 sz. A szentmihályfai templomról Bogyay Tamás dr. a Magyar Mér­nök- és Éphési-Egylet Közlönyé­ben érdekes tanulmányt irt, amely küiönlenyomatban is megjelent. A tanulmány bevezető részében a következőket mondja : — A felső Zala völgyet délről kísérő göcseji dombvidék a kö­zépkori magyar p r o v i n c i á- 1 i s építészetnek még ma is számos érdekes és eddig ismeret­len emlékét 'őrzi. Bár Rómer Fló- ris nagy lelkiismeretességgel bön­gészte végig Zala- és Vasmegye szomszédos részeit, ezekbe az út­tól félreeső zegzugos völgyekbe már nem jutott el. így történhe­tett, hogy a Zalaszentmihályfa és Bődé községek közt körülbelül fele utón, délre néző dombolda­lon magányosan álló szentmihály­fai románkori kápolnáról eddig még sehol sem esett szó. — Szenimihályfa községnek Mihály arkangyal tiszteletére szen­telt templomáról a XV. század elején beszélnek az oklevelek. Az azonosság kétséges nem lehet, mert a szomszédos helységeknek, Bődének és az elpusztult Hermán- fának a/, adatok szerint sohasem volt temploma és az építményt, ameiynek védőszentje épugy Síent Mihály arkangyal, ma is szentmi­hályfai kápolna néven ismerik. Ezután következik a templom részletes ismertetése s eközben megjegyzi a szerző, hogy a to­rony északnyugati sarkán, közvet­lenül a modern koszorupárkány alatt eléggé fejlett kosfej, a déli ablak fölött pedig marhafej látszik, amelynek állítólag párja is volt az északi résabíak fölöd. A helyi népmonda azt tartja, hogy a tem­plomot a lörökfutás után egy mé­száros ^emeltette hálából, mivel ezen a helyen bujt el és igy me­nekült meg i ellenségtől. A ká­polna épiíessiési ideje, mivel még nyoma sinc^ a gótikus elmeknek, a sierző szerint a XIII. század közepeiája. Ha meggondoljuk ugyanis, — végzi tanulmányát Bogyay dr., — hogy a törökfutás az itteni nép gondolatvilágában magábaölvasitotta a tatárjárás em­lékét is, a helyi hagyományt sem tarthatjuk teljesen alaptalannak. Szölftoltványok sima- is gyökeres vesszők, a világhírű BOLGÁR AFUZ ALI és egyéb különleges csemegeoltványok garantál­tan fajtisztán legolcsóbban: Badacsonyvidéki Szőlőtelep Kezelősége, Tapolca(Balaton mel.) Rövid táviratok. A spanyol nemzetiek hevesen bombázták a barcelona—valen­ciai utat és elvágták az össze­köttetést. Madrid feladása a na­pokban várható. — A pécsi bá­nyákban a munkások 82 száza­léka munkába állott. — A fo­cista nagytanács határozatokat hozott Olaszország gazdasági ön­ellátása érdekében. — Földren­gés pusztított Amerika délnyu­gati részén. Jelentős károkat oko­zott. Halálesetekről még nem ér­kezett hir. — Sok gyomorbajos ember nagy megkönnyebbülést ér el, ha félórával étkezés előtt három négy evőkanálnyi természetes „Ferenc József“ keserüvizet vesz be. vm Legtökéletesebb látást biztosit a Zeiss punktal üveg! Kapható s bánfai epiiia és fotó szaküzletében. Pécs« Zalaegerszeg. | Valódi angol i tavaszi szövetekben nagy raktár Tóth-szabónál 1 A gazdasági felügyelő jelentése a vár­megye mezőgaz­dasági helyzetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom