Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-01-17 / 13. szám

1937. január 17. Zalamegyei Újság 7. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Mi a teendő a gyümölcsösben télen? Irta : Ambrus János. III. A gyümölcsfa koronájának ápo lása és ritkítása közben a fán elég sok sebet ejtünk. A fa ugyan a rajta ejtett sebeket teljes erejé vei behegeszteni igyekszik, a se­bek behegesztése azonban a fa erejét elég nagy mértékben igénybe veszi. Ép ezért a gondos faápo lónak arra kell törekednie, hogy minél kevesebb metszéssel vé­gezze el a ritkitási és tisztogatási munkákat. A fametszések is mind simára eszközöltessenek mert a metszés alkalmával keletkezett ráncolt felületű sebek nehezen, vagy egyáltalán nem hegednek és az ilyen esetben hamarosan korhadást és odvasodást előidéző gombák és vértetvek telepszenek meg, melyek idővel a fa teljes kipusztu ását okozhatják. Különö­sen a nagyobb sebek hegednek nehezen, ha azok leve­gőnek vannak kitéve. A nagyobb sebeket a levegőtől feltétlenül el kell zárni, hogy ott a behegedés akadály nélkül megtörténhessék és a seb a fertőzéstől megóvassék. Nagyobb sebeket tehát, miután azokat éles késsel simára meg- meíszettük, oltóviasszal vagy fő­zött kátránnyal bekenjük. Főzött kátrányt általában olyan sebek bekenésére használjunk, ahol a fertőtlenítés is fontos, tehát a betegségtől és fertőzésektől kelet­kezett sebeknél, mely esetben azonban csak a fás részt kell bekenni, a héj alatti részt azonban nem, mert a fa növekedő szöve­tére a kátrány káros annyiban, hogy a seb behegedése lassúbb. A kátrányt használat előtt fel kell főznünk és csak úgy szabad azt sebek bekenésére használnunk. Ősszel a levélhullás után nagy számban összeszáradt, összesodort levélcsomó szokott a fákon ma­radni Ezek az u. n. hernyó fész­kek. Ezekben az összesodort le­velekben telelnek át a kis hernyók, hogy tavasszal e fészekoől a fán szétszórva, a fa leveleit lerághas­sák, amivel nagy károkat okoz­nak. A hernyófészkeket a fél fo­lyamán, de legkésőbb rügyfaka- dás előtt le kell szednünk és elé­getnünk. Hernyószedéskor ügyeljünk a gyűrűs pille petéire és gyapjas pille tojás csomóira is. Az előbbiek az éves vesszők hegyén gyűrű alakban lelhetők fel, mig az utóbbiak a vastagabb ágakon taplószerü csomókban találhatók. A gyűrűs pille petéivel fertőzött részeket ollóval a fa koronájából kivágjuk, mig a gyapjas pille to­jáscsomóit alája tartott edénybe lekaparjuk és elégetjük. Gyümölcsöseinkben az ősszel lehullott lombot takarítsuk össze és ne hagyjuk a fa alatt, mert a lehullott lomb a gombabetegsé­gek csiráit is tartalmazhatja, me­lyek a jövő évi fertőzésnek lehet­nek kiinduló pontjai, jj most vegyen, meHt különösen érdlemes 1 Január* 19-tól 21-ig Fenyvesi Áruházban. ♦ Az összes raktáron marad; téli cikkek : hócipők, kötött kabátok, korcsolya- és bokacipők, vadászcipők, ha risnyák, kesztyűk potom pénzért kerülnek eladásra. De vegye meg azt is, amire csak később lesz szüksége, a tavaszi és nyári árukat is, meri ezeket is : kombinékat, selyemnadrágokat, férfi selyemingeket, kalapokat, ingeket, amelyek tavalyról visszamaradtak, bámulatos olcsón árusítjuk. És, amit minden hölgynek tudnia kell; a raktáron maradt szövet és selyemruháinkat: téli és tavaszi ruháinkat egyaránt minden elfogadható árért eladjuk. ♦ e z z e meg kirakati árainkat és jöjjön be hozzánk mielőbb. Tudnivalók a vetőmagvak beszerzéséről. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ezúton is értesíti a zabvetőmagot és esetleg más ve­tőmagot igénylő gazdákat a kö vetkezőkről: A m. kir. Növény védelmi Hiva­tal értesítése szerint az állami növénynemesiíő telepekről kike­rülő anyag elszaporodásából 1937. év tavaszán az alábbi nemesített vetőmagvak kerülnek eladásra : Mezőhegyesről (vasút : Mező­hegyes) Sz. (Székács) tavaszi hat­soros arpa, Székács zab, Sz. Putyi kukorica és Sz. olaj'en. Kompoliról (vasút: Káikápoha) F. (Fíeismann) lófogu kukorica és Sz. olajlen, F. gyöngy- és hosz- srúbab. Bábolnáról (vasúi: Bábolna— Nagyigmánd) Sz. Puyi kukorica, Székács zab és Sz. olajlen. A vetőmagot a köbévé! és a nemesiéi felár beérkezte után szállítják. A vetőmagvak alapárát a szállító uradalmak utánvételezik. A vetőmagvak alapára q kiutaz árpa, zab és a lófogu kukorica vetőmagnál az I. oszt. magnak a szállítás napját megelőző naptári héten érvényben levő budjpesti tőzsdei középára, a Puiyi kuko­rica velőmagnál az említett tőzs­dei ár, hozzáadva 1 pengőt. Felár az árpánál és zabnál 4 pengő, a kukoricánál 6 pengő. Az olajlen teljes ára (alapár plus felár) 36 40 P, a gyöngybab 34 P, a hoaszubab41 P. A hos;- szu és gyöngybab, az olajlen vetőmag igénylésénél q kint 10 P felárelőleg küldendő be. Az árak mindenkor ab feladóállomás q kint értendők. Uj jutazsákok ára db- kínt 1 40 P. A bábolnai állami növényneme- sitö telepen javított takarmány­répamagvak első évi szaporításai­ból 1937, év táv szán eladásra kerülnek : sárga eckendorfi, sárga olajbogyó, vörös mammu'h, zöld- fejű takarmánycukor fajták. Az igénylés feltételei ugyan­azok, mint a fenti nemesifeíí ve­tőmagvaknál. A vermag alapára a tavasz folyamán kiriakuló kg- magasaob ár, amely később lesz megállapítandó. Felár előlegként az igénylésnél 1 q kint 10 P küldendő be. Frakk és szmoking szövetet, frakk inget, nyakkendőt és gallért, szebbnéi»szeb& csikói nadrág szövetet meglepő olcsó ápísn szerezheti be a Verseny Áruházban Bárány épület. Zivatar Kemenespusztán — új irány és hang a magyar filmgyártásban. Bemutatja az Edison szomba­ton féi 7 és fél 9 órakor. (Vasárnap 3 órakor a helyár 20—70 fillér.) A nem íu! változatos utakon járó magyar filmek között hatá­som, új és érdekes témát visz vászonra György István filmje és igazán megérdemli azt a meleg fogadtatás*, amelyet kapott. A mese voitaképen alig több egy novellánál és György István épen azért azért végzett kitűnő munkát, mert elejétől végig meg­tudta tölteni belső tartalommal a filmdrámát. Néhány francia ren­dező halad ezen az utón s ha épen rokonságot akarunk ke­resni, úgy a „Zivatar Kemenes- pusztán“ feltét énül a francia ka- j mara drámák életszerűségét akarja nyújtani. . Egyetlen zökkenő nélkül gör­dül a mese, sehol nincs felesle ge* kitérés, — természetes és vaióságszerü minden jelenet. A szereposztás jó. Eöry Kató első filmszerepében érdekes és meggyőző — s filmirca is kifo­gástalan. Kiss Ferenc csupa su­gárzó derű és túláradó férfihumor — az alakítása több, mint ki­tűnő Vértes Lijost végre talán felfedezik a filmrendező urak — nem okvetlenül szükséges cperetí- bonvivánokkal játszatni a film fő szerepeket. Szakács Zoltán is ki- fogás'aian, mint minden eddigi filmjében és tetszett Komár Julia is. Gőzön Gvuia, Bárki Lili, Z. Molnár László és Pethes Sándor nyújtanak még egy egy etethü alakítást. A „Zivatar Kemenes­pusztán“ legfőbb érdeme, hogy kulisszák heyeü a legszebb ma­gvar tájak dominálnak a remekül foíografáit jelenetekben. Azonkívül : Magyar világhiradó. (Horthy M klóa kormányzó Olaszországig in ) Meghívó. A Pakod és Vidéke Tejszö­vetkezet 1937. évi január hó 24. napján délelőtt 11 órakor tartja a saját csarnokhelyiségében T.rendes közgyűlését Határozatképtelenség esetén 1937. évi január hó 31. napján délelőtt 11 órakor ugyanott fogja meg­tartani és a közgyűlés a megje­lentek számára való tekintet nél­kül határozni fog a tárgysorozat felett. Tárgysorozat ? 1. Az igazgatóság és a felü­gyelőbizottság jelentése a múlt évi zárszámadások eredményéről. 2. A zárszámadások megvizs­gálása és a felmentvény megadása. 3. Egy igazgatósági tag és pénz­tárnak választása. 4. Egyéb indítványok. Elnökség. Pakod, 1937. január 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom