Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-01-17 / 13. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. január 17. Angol lapok IV. Károly király tragédiájáról. Budapestről jelentik : A Nem­zeti Összetartás Társaskörében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében tartotta meg előadá­sát Balassa Imié dr., az angol sajtóban IV. Károly király tragikus sorsáról megjelent rokonszenves cikkekről. Az angol sajtó figyel­mét és érdeklődését a legutóbbi hónapokban egy könyv ébresz­tette fel újból. Ez az angol könyv IV. Károly király életének bal­sorsával és azokkal a történelmi problémákkal foglalkozik, amelyek a Habsburg-csaiád sorsától elvá­laszthatatlanok. A könyv nyomán az angol lapok és folyóiratok na gyón rokonszenves hangon Írnak a fiatalon elhalt, nagyszivü és jó- akaratu uralkodóról, akit azeuró- rópai katasztrófa koronás áldoza­tának, nemes martirnak, a legbe­csületesebb és legtisztább ember­nek aposztrofálnak, aki a békét akarta és a legválságosabb idők­ben uralkodott. A lapok helyes­lőiig veszik tudomásul a könyv­nek azon megállapítását is, amely szerint a Dunavölgye nagy euró­pai problémájának egyeden meg­oldása csak a Habsburghá?. res­taurációjában keresendő. Amerika nyugati részén dermesztő hideg uralkodik, keleten a virágok nyitnak. A politika hírei Budapest, január 16. Az Uj Nemzedék jelentése szerint a nemzeti néppárt lemondott a kereszténypárthoz való csatlako­zásról. Makray Lajos úgy nyilat­kozott, hogy az új alakulásban csak két párttagnak lett volna vezető szerepe, ezért álltak el a csatlakozástól. Megjelent az 1937. évi Borászati Zsebnaptár. Szerkesztette: Baross Endre dr. országgy. képviselő. Az 1937. évi Borászati Zseb­naptár karácsony élőit hagyta el a nyomdát és többezer példány­ban jutott e! az érdekeit szőlős gazdák és borkereskedők kezeibe. Az idei Zsebnaptár tovább foly­tatja érdekes és irányadó statisz­tikai adatait, amelyek érdekesen mutatják be úgy az ország, mint a külföld bortermelését és borfo­gyasztását. Ismerteti a Zsebnaptár a kormányzati és érdekképvisele­teket, valamint szakintézmény« • két és különböző testületeket. A boriörvény és ennek végrehajtási utasítását is hozza és igy juttatja el a mindenki számára fontos új törvényt és rendelkezései!. Újból közli a lugasrnüvelés leírá­sát és a különböző közhasznú ta • beilákat is. A tavalyinál jóval vastagabb Zsebnaptár ára mind össze 3 pengő és megrendelhető a Borászati Zsebnaptár kiadóhi­vatalában (Budapest, IX , Üllői-ut 25. szám). —- Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legré­gibb cégénél: K O P S T EIN bútoráruházak, Nagykanizsa Newyork, január 16. Ai Egy« sültállamokban nagy szélsőségek tapasztalhatók a hőmérsékletben. Az ország nyugati vidékén der mesztő hideg uralkodik. A kö­zépső államokban katasztrofális méreteket öltött az árvíz. Az anyagi kár felbecsülhetetlen. Az árterületi lakosság tu’ajokon és csónakokon menekült a százával ösizedölt házakból. Az állam ke­leti részén igen meleg az idő, Newyorkban al hőmérséklet ár­nyékban 20 fok. A város környé­kén a hat hát óta tartó meleg következtében kinyíltak a virágok. Francia képviselők vitaestje a Habsburg-rastauráoiórél. Párisbél jelentik: L’e Bail ra­dikális képviselő és Paul Creyssel tüzkeresztes képviselő vita estét rendeztek a Habsburg-ház restau­rációjáról. L’e Bail szerint Fran­ciaországnak nem érdeke a Habs­burg restauráció előmozdítása, ehelyett inkább a dunai államok gazdasági összefogását kell meg könnyíteni. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a magyar határok kérdése békés megegye­zéssel rendezhető lesz. Paul Creyssel olyan államszö- veítség hívének vallotta magát, amelv Ausztriát, Magyarországot és Csehországot foglalná magá­ban a Habsburgok uralma alatt. Hangoztatta, hogy a trianoni béke nem oldotta meg a nemzetiségi kérdéseket, amint azt a magyar kisebbségek sorsa is bizonyítja és nem teremtette meg a békés együttműködés feltételeit. Vasárnap délután nyitják meg ünnepélyesen az új rédlipályát. Délelőtt 10 órától már használható a pálya. Zalaegerszeg város vezetősége már korábban elhatározta, hogy az új ródiipályán január 17-én sportünnepélyt rendez, amikor a tódüpáiyát megnyitja. Merész el­határozás volt, az bizonyos, mert hát az ügyben végső fokon az időjárás határoz és az időjárás bizony még tegnap sem kecseg­tetett azzal a reménnyel, hogy a ródüpálya vasárnap megnyitható lösz. Az éjjel azonban kedvezőre fordult az idő. Havat kaptunk. Nem sokat ugyan, de amit kap­tunk, az a szakértők véleménye alapján teljesen elegendő arra, hogy a ródüpálya megnyitható s az ünnepély megtartható legyen. Az új rédüpályáréí több aika- lemmat adtunk már ismertetési. A Bődy kilátótól indul s a gyö nyörü kilátást nyújtó hegyoldalon végig 7 sponfordulóval vezet !e az erdészlakig. Hossza másfél ki lométer. Négy perc alatt futja meg a ródli. A pályát szakértők, ezek körött az Országos Síszöveíség kiküldöttje is megvizsgálta s min­denki a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott felőle sport és eszté­tika szempontjából egyaránt. Gondoskodott a város — mint a napokban megírtuk — felvonó ról is, hogy a ródlizóknak ne kelljen az utat fölfelé gyalog meg­tenniük. A ródlipálya vasárnaptól már használható. Délelőtt 10 érától félóránként szánkók állanak a kö­zönség rendelkezésére. Egyik szánkó a Piac térről indul ki s a Wlassics utcán, Kálvária-téren és Temető-utcán át az erdésztakig megy ; a másik a Kálvária-térről indul. Viteldij személyenkint oda- vissza 20 fillér. A szánkókhoz ródlik is köthetők. A pálya napi használali dija felnőtteknek 20, diákoknak, gyer­mekeknek 10 fillér. A felvonó dija szemétyenkint 5 fillér, de négyes jegyeket adnak ki, tehát négyszeri felvonás 20 fillér. A felvonóhoz csatolhaíók a ródlik is, de csak oiysm kötelekkel, ame­lyek az előírásnak megfelelnek s amelyeket az ellenőrző személyek alaposan megvizsgálnak. A köte­lek hosszúsága 6 méter g azok a pályán is kaphatók. A* erdészlakban melegedő és falatozó ál! a közönség rendelke­zésére ; valószínű azonban, hogy | a kilátóban is sikerül falatozót I berendezni. A megnyitó ünnepélyt vasárnap délután 2-kor tartják meg s meg­jelenését kilátásba helyezte Bődy Zoltán alispán is. Meghívást kap­tak a szomszédos városok ható­ságai és sportolói, akik közül már sokan bejelentették érkezé­süket. A megnyitót vitéz Tamásy István dr. polgármester, a lelkes sportbaráí mondja s az ünnepé­lyen szerepel a íeventezenekar is. Elsőnek akkor a polgármester indul a pályán. A hatóság a legmesszebbmenő Legtökéletesebb látást biztosit a Zeiss punktal iiveg! Kapható: ©dánfaioptißa fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. óvóintézkedéseket rendelte el az esetleges rendzavarások megaka­dályozására. Kéri azonban a pol­gármester a közönséget, hogy a pályán és a felvonón alkalmazott ellenőrző közegek u asitásának mindenki föltétlenül engedelmes­kedjék, meri csak igy biztosítható a rend. Reméljük, hogy huszon­négy óra alatt nem változik kel­lemetlenre az idő és igy a pá­lyamegnyitó üinepély mint ked­ves élmény marad a ródlizók em­lékezetében.----­El lenségszeretet. A 20-as honvédeknek nehéz napjaik voltak 1918. január kö­zepén az alsó Piavénái. Az ola­szok ugyanis vissza akarták nyomni a 41. honvéd hadosztályt a kis Piavétói a nagy Piave mögé. Hogy gyalogságuk táma- madását előkészítsék, napokon át — megszakításokkal — földren­gető pergőtüzet zúdítottak a had­osztálynak állásban levő ezredeire, a 20-as és a 31-es honvédekre. Bömböltek az ágyuk, sivitottak a gránátok, az állásokban kattogtak a gépfegyverek, ropogtak a pus­kák és ebbe a rémes danába az Adriai-tengerről bele-'oeledördült egy egy hajóágyu is. Kemény csaták du tak január 12. és 18. között. Legválságosabb nap volt január 16. Az állásokban az oroszlánok bátorságával és hősi­ességével küzdő honvédek segít­ségére egymásután érkeztek a tartalékok A lövészárkokba me­netelő csapatok útja az ezredse- gélyhely mellett vezetett el. A 20-as rohamisták is siettek a küzdelem színhelyére a fiatalo­san üde, hamvasarcú Radu zász­lós vezetése alatt. Már messzebb­ről észrevettem, hogy a csapatban többen lefejtik paroünjukról a halálfejes rohamista-jelvényt, s mi­kor közelembe értek, meg is kér­deztem, miért teszik ezt. — Hát azért kérem — feleltek — hogyha fogságba esünk, meg ne öljön az ellenség. Mert azt mondják, hogy a rohamista fog­lyokat mind agyonlövik az ola­szok. A szakasz parancsnoka roham­sisakjához emelt kézzel üdvözölt és mellettem elhaladva halk han­gon szólt hozzám: „Főtisztelendő úr, imádkozzék értünk!“ — A rohamisták közül meg néhányan búcsúzóul felém nyújtották kezü­ket, barátságosan megrázták és bizony elcsukló hangon kértek: „Főtisztelendő úr, a halálba me­gyünk, ha elesünk, Írja csak meg hozzátartozóinknak haza, a szép Zalába, hol pihen agyonsanyar­gatott lestünk“. Megilletődve néztem a kézi gránátokkal megrakódottan mene­telő rohamisták után, majd befor­dultam az ezredsegélyhelyül szol­gáló olasz házba, ahol a több nap óta dúló csatában megsebe­sült honvédek várták lelki vigasz­talásomat. Az ezred sebesültjein kívül hoztak sok sebesült foglyot is, kik a 2-ik olasz gárda ezred katonái voltak. Érdekesek voltak ezek a sebe­sült olasz foglyok. Tétován néztek maguk körül, félve és reszketve tekintgettek a markos 20-as sza- nitészekre, kik egymásután vitték őket a műtőnek hevenyészett olasz konyhába, az ezredorvos elé. A legjobban egy fiatal 22 év körüli sebesült félt. Nem is csoda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom