Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-28 / 70. szám
4. 1937. március 28. Zalamegyei Újság —i.ii.i nririnr—it~im~h~ Érdemes-e Zalaegerszeget megnézni? nántúl birtokát biztosítja és a Dráva—Száva közét fontos erő ditményekkel csatolja a magyar koronához, hanem a Duna—Tisza közének felszabadítását is befejezi. Mohács az 1687. évi hadjárat és a II. mohácsi csata 250. évfordulóját jelentős ünnepségek keretében üli meg és méltán is ünnepelhet ebben az esztendőben, mert nemcsak a győzelem fűző dik Mohács városához, hanem egy sikeres hadjárat befejezése is, amely azután később újabb nagyobb eredmények kiindulópontjává vált. Országos jelentőséget biztosit az augusztus 12.-i győzelemnek az is, hogy Mohács vá ros jelenleg az a hely a nagy felszabadító hadjárat egyes álló másai közül, amely jelenleg is a csonka haza határain belül van, mig annak többi állomásai, Szalánkemény, Pétervárad, Zenta, Temesvár jelenleg idegen uralom alatt sínylődnek. * Dr. vitéz Horváth Kázmér. Jelentkezzenek a volt lengyel légionisták! Kismoky Károly, Sieíminsky János, Varga Gyula, Poputh Árpád és Marzinek Jenő dr. felkéri azokat, akik a világháboiú alatt a lengyel légiókban vagy 1919— 21 években a sírzelcow podha íanskiban, Iliéivé Galocsik, Bj- buta, Weis*, Szopkó, Oleksák vezetése aíaií íengyelföidön önkéntes szolgálatot teljesítettek és eddig még nem adtak jeli magukról, adják le címeikéi : Miklósai Ferdinand Leóhoz, Budapest, X Szabőkv utca 58. — Azok a volt íegionisták, akik címet válto gatlak, vagy azok, akiknek hozzátartozója a légióknál hősi halált hű\, ugyanide írjanak. — í905 november tizennegyedikén, 1910 július 15-én és 1913 szeptember 8 án tartott lengyel nemzed manifeszfaciókon magyar küldöttségek jelentek meg. Ezeket néhai gróf Pininski Viktorné, dr. Kovács Karap F.rnő, néhai dr. Nagy György képviselők, néhai báró Nváry Albert, a Magyar- Lengyel Egyesületnek 23 éven át volt elnöke, vezették é* Miklósi Ferdinánd Leó szervezte. Dr Kovács Karap Ernő felkéri azokat, akik e küldöttségek valamelyiké ben résztvettek, s eddig még nem adták meg címeiket — küldjék be hozzá jelentkezésüket (Budapest, Damjanich ulca 30), hogy az ezévi találkozó összehívható legyen. Milliomos szegény. Burke Ede öreg ir kivándorló teljes elhagyatottságban halt meg a sidneyi kórház szegényosztályán. Kopott felöltőjének zsebeiben mindössze 14 pengő 25 fillért találtak. Mindenki "földhözragadt szegény embernek ismerte és miután nem volt egyetlen hozzátartozója sem, aki eltemetéséről gondoskodott volna, a hatóságok a szegények temetőjében földel- tették el. Később szegényes hónaposszobájában szállásadónője 1,125 000 pengőről szóló betétkönyveket és értékpapírokat talált, aminek hírére azonnal 1200 rokon jelentkezett az örökségért. Március 13-án megalakult a vármegyei vendégforgalmi bízott ság, amelynek munkálkodásától várjuk a göcseji idegenforgalom föllendülését. Az alakuló értekezleten elhangzottakból, valamint a már korábban közölt statisztikai kimutatásból megállapíthattuk, hogy a Göcsejvidék idegenforgal mának emelése érdekében eddig végzett munka nem volt eredménytelen és számíthatunk arra, hogy most, a nagyobb megszer* vezettséggel és felkészültséggel induló munka meghozza a kívánt eredményt. A megbeszélések folyamán szóba került Zalaegerszeg is s eközben az egyik felszólaló — nem rosszindulatból ugyan, de — azt mondotta: „Egerszegre nem kiváncsiak az idegenek.“ Ezzel a megjegyzéssel akkor nem kívántunk foglalkozni, de most, amikor a munka már megindul, kötelességünk erre kitérni és né hány megjegyzést tenni a nem rosszindulatú kijelentésre. Göcsej megismerése és idegen- forgalmának megindulása tulajdonképen az első Göcseji Héttel kezdődött. Ezt megelőzően indult el az országos propaganda Zalaegerszegről és, ha Zalaegerszeg nem is kapott nyaraló vendégeket, ha tulajdonképen csak arra szolgál is, hogy, mint „Göcsej kapuja“, rajta keresztül bonyolódjék le Göcsej idegenforgalma, mégis fölkeltette az idegenek érdeklődését és, ha nem is teljes mértékben, de mégis csak kielé gitette azt. Nem vári annyit a várostól senki sem, mint a régi nagy városoktól, de, hogy dicséretet kapott, még pedig eleget, azt senki sem tagadhatja. A „virágos“ jelzőt nem csak túlzottnak nem találta senki sem, de, ha mi nem adtuk volna ezt a jelzőt Egerszegnek, mindenesetre megadták volna az idegenek, aki két meglepett az, amit itt láttak. Igen sokan megígérték, hogy, ha alkalom kínálkozik, máskor is ellátogatnak Zalaegerszegre, mert olyan várost, amelynek két kilométeres virágos útvonala van, alig találnak a csonka országban. Az úgynevezett Rózsaliget is párját ritkítja. Az a kép pedig, amely az állomásnál tárul az ember szemei elé, felejthetetlen. A város- rendezés még folyamatban van. A rendezés pedig szépülést je lent. Megismételjük azt, amit már nem egyszer elmondottunk: a poros, sáros göcseji faluból az országnak egyik íegcsinosabb vidéki városa lett A szépre pedig mindig kiváncsiak az emberek. Ha tehát maga Zalaegerszeg még eddig nem is kapott nyaraló vendégeket, az mégis bizonyos, hogy, aki Zalaegerszegen át igyekszik valamelyik göcseji községbe, vesz magának annyi időt és fáradtságot, hogy a várost megnézze, itt egy kicsit időzzék s vásároljon is valamit. És, ha egyszer megnézte, megnézi másodszor is, mert érdemesnek találja erre. Nem lehet tehát még csak tréfából sem mondani, hogy Egerszegre senki sem kiváncsi. Igaz, sok kell még ahoz, hogy Zalaegerszeg nagyobb vonzóerőt gyakoroljon az idegenekre. Vízvezeték, csatornázás, gőzfürdő még nincs, szállodai viszonyaink sem kielégítők, sőt!... Az átutazók, az egy-két napra iderán- dulók azonban ezeket a hiányokat nem érzik annyira, hogy azért azt mondanák, nem érdemes meg nézni Zalaegerszeget. De addig is, amig ezek a hiányok pótolhatók lesznek, tovább kell reklámozni a várost. Különösen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a balatoni fürdőkön ott legyen a hangzatos reklám. A balatoni nyaralók javarészben megenged- theik maguknak azt, hogy megtekintsék a megyeszékhelyt már csak azért is, mert székhely ; ha pedig látnak szép fölvételeket, olvasnak is néhány sort a város- i ról, bizony rászánják magukat arra, hogy akár egyenként, akár csoportosan ellátogassanak ide. Nem akarnak azok mást, mint itt egy kicsit körülnézni, sétálni, étkezni, valami göcseji vonatkozású csecsebecsét vásárolni, amit meg is tehetnek és így nem érzik a hiányokat sem, amiket föntebb említettünk. S ha eltávoznak, nem mondják azt, hogy hiába tették meg az utat. Nem mondta még senki sem. Azok pedig, akik valamelyik göcseji faluban nyaral nak, szívesen emlékeznek meg Zalaegerszegről, Göcsejnek virágos kapujáról. Ne nézzük Zalaegerszeget azzal a szemmel, amellyel mindennap látjuk. Nézzük az idegenek szemével és akkor még elvétve sem mondhatjuk azt, hogy : Egerszegre nem kiváncsiak az idegenek. Nem bizony. hf. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNKÖNYYTAR Lord Rothermere-u 5. Újdonságok. Berendné: Vippári a csavargó asszony. Dénes: Ő és ők. Nyirő: Havasok könyve. Pearson: Az opálszemü asz- szony. Komor: A varástó. . Macaulay: A két Daisy. ? Norris: Szépasszony lánya. Az angles fegyverkezés. Turner őrnagy, a Daily Telegraph légügyi szakértője Írja, hogy az angol hadirepülőgépgyártás csúcspontját 1937 nyarán éri el, midőn havonként 420, azaz a munkanaponként 17 elsőosztályu repülőgép készül az angol légi haderő számára és ettől fogva a termelés állandóan évi 5000 gép lesz A legújabb amerikai hivatalos statisztika szerint a világ 56 országa folyó évben 5 milliárd pengőt költ hadirepülőgépek gyártására és 3.750,000.000 pengőt a repülőgépek és légi haderők fen- tartására. Az egész világon jelenleg 62.350 repülőgép van, ezeknek több mint kétharmada hadicélokra vagy katonai kiképzésre készült, az idén épülő 28.500 új gépnek alig egyötöde lesz polgári rendeltetésű. 750.000 pengős hegedUk. Heifetz Jasoha, a hires hegedűművész skóciai körútja során Aberdeenbe érkezve rémülten vette észre, hogy nyomtalanul eltűnt két pompás hegedűje. Egy valódi Stradivarius és egy Guar- nerius, amelyek értéke meghaladja a 750.000 pengőt. A kétségbeesett művész titkára végigtávira- tozta az útközben érintett összes állomásokat és Dundeeből azt a választ kapta, hogy az állomáson felejtett tárgyak gyűjtőhelyére került két ócska hegedű tokkal együtt, értékük ideiglenes becslés szerint 12 pengő 50 fillér. Kitűnt, hogy ez volt az a két mester- hegedű, amelyeket Heifetz hordárja átszállás közben más málhadarabokkal cserélt össze. A hegedűket a legközelebbi vonattal a művész után küldték. Soha nem látott mennyiség * ben és szín választékban férfi szövetek TÓTH SZABÓNÁL.
