Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-23 / 66. szám
XX. évfolyam 65. szám. Ám 8 fillér* *" -«»iLrttfJHffiStílf .'Süt ,r1(í.r-*»' giíi A ....*2t,ü , -,f» ,r-u •• ,r.- . ■ 19 37 március 23. Kedd Felelős szerkesztő: IHBBBBi Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. mma Németország felmondja a konkordátumot. Berlin, március 22 A horogkeresztes irányzat sorozatos megsértés u'án most már formailag sem ta:lja fenn a Vadkánnal bö lőtt kon^ordátumoi, amely hivatva leit voina a néraet katolikusok jogait biztosítani. A Völkischer Beobachter, a nemzeti szocialista párt hivatalos lapja feltűnő vezércikkében bejelemi, hogy a német birodalom „magasabb szempontokra való tekintette!* kénytelen lesz a Va ikánnal kötött konkordátumot hatályon kívül helyezni. A Up ürügyül azt hozza fel, hogy az egyház oldaláról „nem ianusito’tak kellő méltányosságot“ Holer koimánya iránt, s a főpapok a híveket és a külföldet a német kormányz t ellen hangolták. igy tájékoztattak minket. A spineket illetően az indítvány indokolatlan Azért, mert a harmadik birodalom a kék fehér szint zsidó nemzeti szinrek jelölte meg, még n m lehe* sui mondani, hogy ez a szin zsidó szin. Végtére a hil- lerizmus nem Írhatja elő magyar egyesületnek, hogy mii tekintsen zsidó színnek. Ugyanezzel az indokolással más intézményeknek is meg kellene változtatni spinűket. A kék fehéret látjuk ugyanis Zalaegerszeg megyei város zászlaján és s?ámos katolikus egyesület jelvényeiben, amelyek Szűz Mária színeiként választották ezeket a színeket. A város közönsége minden, esetre érdeklődéssel várja, milyen álláspontot foglal ei a közgyűlés az indítvány tekintetében. Kogutowicz egyetemi tanán* a dunánántuli német A csendő«*já«*őr ki vezénylése miatt majdnem elmaradt Sümeg márciusi ünnepe. kisebbség ügyéről. A sümegi polgárság márciusi ünnepe alkalmával kínos inc dens játszódott le. Mikor a közönség az ünnepség színhelyén, a Korona szállóban gyülekezett, megjelent ott egy szuronyos csendőrjárőr is felsőbb parancsra és a terem bejáratánál helyezkedett el. Benedek Aisdár dr. ügyvéd és Majtényi Károly gimnáziumi tanár, az ünnepség szónokai kijelentették, hogy ilyen körülmények között nem hajlandók a szabadság ün népén beszédet mondani, s eltávoztak az ünnepség helyéről. A Move Zalaegerszegi Sport Egyletnek március 24-ikére kitűzött közgyűléséhez ajánlott levélben feltűnő indítványt nyújtott be Heimtczi István dr. választmányi tag. Az indítványban, amelyet már a múlt évbsn is benyújtott, de akkor elkésett vale, előadja, hogy 1935. szeptemberében Zalaegerszegen járt Marton Béla, a NÉP főtitkára. A főtitkár az előtte járt Move küldöttségnek kijelentette : elvárja a zalaegerszegi Movetól is a Nemzeti Egység Pártjának támogatását. Az indítványtevő szerint Marton, aki a Move országos elnöke, ezzel megsértette a Move fajvédelmi célkitűzéseit, mert olyan poliíikai párt támogatására hívta fel a helyi Movei, amelyben szerepet vihetnek és visznek olyanok is, akik vérségüknél fogva idegenek a magyarságnak. Indítványozza azért, hogy a Move rendezzen eredeti rendeltetéséhez hiven fajvédelmi előadásokat. Az indítvány második ponljáFélórai várakozás után megérkezel Kiss József dr. szolgabiró, aki megkérdezte, hogy mit sérelmeznek az ünnepség szónokai? Benedek d'. kijelentette, hegy a hazafias ünnepre meghívták a csendőrség minden tagját, de szuronyos járőr megjelenése ellenkezik március szellemével annál iskább, meri a többi márciusi ünnepségen nem jelent meg esendői járőr. A főszolgabíró és a szol- gabiró intézkedésére később a csendőrjárőr eltávozott és akkor megtartották az ünnepélyt. ban megállapítja, hogy az alapszabályok szerint a Moveba csak keresztény vallásban született egyének vehetők fel. Ezt az alapszabályt megkerülték, meri olyan©kat is felvettek, akik zsidó hitben születtek és csak ké3Őbb tértek át keresztény vallásra. Indítványozza, hogy ezeket töröljék a tagok sorából, továbbá módosítsák az alapszabályt úgy, hogy nem lehet a Move tagja, akiben zsidó vér van. A harmadik pontban indítványozza, hogy a helyi Move színeit változtassák át kék-sárgára, sárga-zöldre, vagy zöld-feketére, mert a jelenlegi kék-fehér szin tulajdonképen a zsidóság színe. Az indítvány, amelyet az indítványozó sokszorosított és sok Move tagnak megküldött, érthető feltűnést keltett. Az indítványozó különben értesülésünk szerint tévedésben van, mert jelenleg a Movenak nincs oiyan tagja, aki zsidó hitben született voina. Legalább is egyes vezetőségi tagok ! A szegedi Egyetem Barátok Egyesületének rendezésében a napokban Kogutewicz Károly dr. egyelemi Tanár Szegeden előadást tartott a Dunántúl német kisebbségi kérdéseiről, ami minket is érdekel. Az előadó mindenekelőtt részletesen foglalkozott a német tudományos irodalomnak a dunántúli németségre vonatkozó höz- kményeivel. Megállapította, hogy még a legkomolyabb tudományos . munkában is túlfűtött pángermán felfogások érvényesülnek. Mig az egyik író azzal vádol bennünket, hogy a nyugatmagyarországi területeket hihetetlen gazdasági és kulturális elmaradottságban „vette át“ tőlünk a németség és évszázados mulasztásokét kdeit pótolnia 15 év alatt, addig a másik Dunántúl minden területét, ahol csak egyetlen sváb földmivest felfedezni vél, német kulturtalajnak tekinti. Kogu’owicz professzor sorra cáfolta meg a német irodalom irányzatom ferdítéseit, majd foglalkozott a német problémának a magyar irodalombéi kibontakozó képével. Megállapította, hogy egyes magyar Íróknak idegen forrásból átvett az a vádja, hegy a magyar statisztika hamis, sokkal több a német Dunántúl, mint amennyit hivatalosan kimutatunk, teljesen téves, Aminthogy téves az a felfogás is, hogy pl. a tolnamegyei sváb azonos volna minden tekintetben őseinek Németországban élő ivadékaival. A magyar táj, a magyar környezet 200 esztendő alatt tökéletesen átalakította a magyar- országi svábokat; már 1848-ban kaszát, kapát ragadnak az osztrákokkal szemben, akár csak a íeghazsfiasabb magyar. A legritkább esetek kőié tartozik, hogy az egy faluban, vagy egymással szomszédfalvakban élő magyar és német nép között ellentétek, súlyosabb természetű viszályok támadtak volna. Ruházatában, szokásaiban, a sváb sok magyaros vonást vett fel, bár jobban őrzi meg népies viseletét, konzervatívabb, makacsabb, takarékosabb és fukarabb, általában ridegebb természetű. A kétségtelenül fennálló faji különbségek gazdaságilag a sváb- ság javára billentik a mérleget. Ereket a tételeket érdekes példákkal igazolta, melyek közül a legérdekesebb az volt, amelynek során bebizonyította, hogy menynyire magyar ősi kullurtaiaj éppen a tolna—baranyai sváb terület. Röyiden kitért az elszakított országrészek németségének mai helyzetére és azután végső következtetéseit foglalta össze rendkívül tömören. E szerint a hivatalos statisztika Dunántúl 340 ezer németet mutat ki és csaknem harmadfél millió magyart. Ha igazuk voina a németeknek vagy az aggódó magyaroknak, hogy Dunántúl sok olyan német van, aki magyarnak vallotta magét, akkor is a leg- vérmesebb német számítások szerint 440.000 ezeknek a száma és még mindig 2 milló 300 ezer magyar marad. Arról tehát beszélni sem lehet, hogy a magyarság Dunáníui veszélyben van és hogy az egész területen szétszórt németség komolyabb szerephez juthatna. Nekünk a hivatalos néraet álláspontot kell a legteljesebb mértékben kiaknáznunk. A németség ugyanis erélyesen tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy pángermán agitátorokat küldene a magyar főidre. Amennyiben tehát itt egyéni törekvések mutatkoznának, azok3t a legnagyobb szigorral kell megakadályoznunk. Viszont a szorgalmas és sok kiváló tulajdonsággal megáldott német földmives társadalmat kötelességünk minden tekintetben istápolnunk, azok nemcsak hogy teljesen egyenjogú polgártársaink legyenek — amint hogy tényleg azok is, — hanem nyelvi és kulturális tekintetben a legteljesebb szabadságokkal látandók el. A leghatározottabban kell azonban megédeni a magyar állam szuverénitását s nem tűrhető a német nemzeti önérzet olyan elfajulása, amely kettős polgárjogokat biztosit a hazai németségnek. Zalaegerszeg város szinei zsidó színek? Feltűnő indítvány kerül a Move közgyűlése elé Marton Béla szerepéről, a „nem keresztény vallásban született tagokról“ és az egyesület isineíi^L
