Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-11 / 57. szám
xx. iafoinm 57. Mám. Ara 8 fillér I9S7. március II. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Hcrboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal Széchenyi-tér 4. ' : Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1'50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A szakszervezetek. A keresztény és nemzeti alapon álló tábornak eszeágáb.s sem jut az, hogy elvitassa a munkásoknak és áiíatában az alkalmazottaknak azt a jogát, hogy jogos érdé keiknek védelmére szakmájuk szerint egyesületekbe, szakszervezetekbe tömörüljenek. Ezek a szervezetek azután mindent ei is követhetnek a munkásság szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítására, helyzetük javítására. Csakhogy ezeknek a szakszervezeteknek múltja és jelene mást mutatnak ! A kereszíény és nemzeti alapon álló szakegyesüietek kivételével melegágyai voltak a nemzetköziségnek és ístentelenségnek: ezek termelték ki magukból a kommunizmus vezéreit, ezek zúdították az országra az 1918. évi összeomlást, nyomában a kommunizmus veszedelmét és Trianonnak minden átkát, fájdalmát. Ezekből a maixista szakszervezetekből kerültek ki a vörös népbiztosok százai és a politikai megbízottak ezrei és ezek a szakszervezetek ülnek ma is a szegény munkásság nyakán, hogy könyörtelenül behajtsák keserves keresetükből, — ami kényéire is kevés! — a heti szakszervezeti járulékot, nyakukba varrják a Népszavát! A halálos áldozatokat követeit pécsi sztrájkkal kapcsolatosan felfigyelt az ország keresztény társadalma és megállapitotta, hogy a sztrájk nem csupán a súlyos viszonyok között élő szegény bányászok bérharca volt a nagyobb darab kenyérért, hanem a szociáldemokraták hatalmi manővere, utolsó erőfeszítése, hogy a szegény munkásság bőrének árán ország- yilágnak megmutassák : ki a legény a gáton! Hát ez a kísérlet nagyon szomorúan végződött úgy a szociáldemokratákra, mint a szegény bányászok részére. Szomorúan a felbujtott munkástömegekre, mert soraikból több halálos áldozatot követelt; de szomorúan végződött a szociáldemokratákra nézve is, mert végeredményben kudarcba fúiadi minden erőlködésük. Ennek a sztrájknak tanulságait épen eléggé megvitatták a parlamentben. Azt hisszük, minden józan gondolkodó és a munkásság sorsát igazán szivén viselő magyar ember érzi és belátja, hogy elérkezett végre az ideje annak, hogy • kormány egyszer és mindenkorra véget vessen a szakszervezeti terrornak és biztosítsa végre a munka szabadságát is. Mert erről az utóbbiról is kell beszélni! Sajnos, nem egy helyen kellett és kell tapasztalnia a ke- resztényszociálista, vagy más, nem vörös szakszemzetbeli munkásnak, ha nagynehezen bejutott valamelyik nagyobb munkahelyre, hegy állandóan üldözésnek voltak és vannak kitéve a szociáldemokrata bizalmiak részéről. É-, ha valamelyik kenyerét, munkáját fiiive meghunyászkodott éa nem mert bátran szembeszállni velők, hamarosan ki is marták munkahelyéről. Leheletlen állapot az is, hogy a keresztény és nemzeti alapon álló Magyarországon akadjanak ma is gyárak, vágy más munkaalkalmak, ahol kereszíény szervezett munkást nem vesznek föl, mert az — megbontja a békét! Elvárja a keresztény közvélemény a kormányzattól, hogy erős kézzel megrendszabátyozza a szak- szervezetek életét. Kitiltani onnan minden napi politikát, társadalom- éa osztáiyellenes izgatást 1 És elsősorban tiltsa ki onnan a sokszor idegen fajú, nem magyar és nem keresztény munkásvezéreket, akiknek csupán annyi közük van a • munkássághoz, hogy behajtsák a különböző tagsági és egyéb heti dijakat. Hasonlóképen ki kell venni a szakszervezetek kezéből minden munkaközvetité8Í, mert általuk csak az ő szempontjukból „megbízható“ elvtársak jutnak munkához,. a többiek nem. A munkaközvetítést utalják a városi és állami hatóságok hatáskörébe. A kereszténység alapvető parancsa és a nemzeti gondolat sürgetően követeli ezeket a reformokat. hogy a Magyar Távirati Iroda utján adja közre, hogy a fúrások Szentadorján községben történtek. A községegyesités szükséges, s a név legyen Szentadorján. Kovács Sebestény Miklós a Szenthad- rián nevet ajánlotta. A kisgyülés Pehm József preláíus javaslata alapján a Szentadorján név mellett foglalt állást. Ugyancsak hosszan vitáztak Petőhenye és Ördöghenye egyesítése kérdésénél a név körül. Többek hozzászólása u án Petőhenye elnevezést mondták ki. Újabb vita kerekedett a felsőőrsi körjegyzőség székhelyének Alsóörsre helyezése ügyénél. Pehm József preláíus nem tartja helyesnek, hogy visszafejlesszük a?okaí, a községeket, amelyeknek múltjuk van. Hozzászólott a kérdéshez Szeliánszky Nándor árvaszéki elnök és még többen. Végre kimondták, hogy érdemben nem határoznak, hanem majd a Balatonpart közigazgatási rendezése során tesz javaslatot az alispán. A továbbiak során elutasították Singer Zoltán dr. zalaegerszegi lakos felebbezését a viriliß névjegyzék ellen. Szabó Károly felszólalása alapján Borbéiy Károly és Borbély Antal teskándi (űzfcá- rosultaknab 100—100 pengő segélyt szavaztak meg, tekintettel sok gyermekükre és nehéz helyzetükre. Pölöskefő, Börzönce és Kacorlak községek határozatát Hangya üzletrészek jegyzése tárgyában elutasították a községek magas pótadőja miatt. Takács Jenő felszólalására jóváhagyták Sümeg határozatát, amellyel a főjegyzőnek 275 pengő jutalmat szavaztak meg. Díszei község Kovács Vilmos monostorapáti szatócs és bortermelő 1927—28. évi borfogyasztási adóját 71 pengőben állapította meg. Felebbezés folytán a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága megvonta a termelői kedvezményt Kovácstól, mivel termését nem jelentette be és az adót 1500 pengőben állapította meg. Ezt a Közigazgatási Bíróság is jóváhagyta. A községi képviselőtestület most a 71 pengőn felüli részt elengedte, mivel az 1.500 pengő megfizetése Kovács anyagi romlását okozná. A kisgyülés a község határozatát jóváhagyta. Salomvár község 66 hold erdő megvételét határozta el a Dukász- féle parcellázásból, s már meglevő erdejére rendkívüli kitermelési engedélyt kért, hogy a vételárat fedezhesse. A kisgyülés jóváhagyta a vételt abban az esetben, ha a kitermelési engedélyt a község megkapja és abból fedezni tudja a vásárlási. Az útjelző táblák és a pángermán törekvések. Hévizszentadrás község elhaÉrdekes kfizsógi Ggyek a kisgyülés előtt. Pehm József preláius üdvözlése. Felszólalások az új községnsvekrőlf a pángermán agifáoiéról, a szspetneki választásról. A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. Pehm József prelátus üdvözlése. A Hiszekegy elmondása után a főispán a következőket mondotta : — Azt hiszem, hogy a kisgyülés minden tagji egyetért velem akkor, amikor mély tisztelettel üdvözlöm kisgyűlésünk illusztris tagját, Pehm József zalaegerszegi apátplébános urat, abból az alkalomból, hogy a pápa Őszentsége prelátussá nevezte ki. Pehm József preláíus úr két évtizede fejt ki Zalaegerszegen leikészi tevékenységet s mindenki előtt ismeretes, hogy vallás és erkölcsi téren milyen eredményeket ért el s ismeretesek azok az alkotások is, amelyek nevéhez fűződnek. Tudja azt is mindenki, hogy a katolikus hitélet fejlesztése melleit serényen munkálkodik társadalmi téren is és erirányú munkája elsősorban is szociális, emberbaráti célokat szolgál. Hivatkozott ezután arra, hogy Pehm József prelátus a legnehezebb időkben, 1918 ban és 1919- ben, milyen bátran szállott szembe az istentelen, nemzetellenes törekvésekkel, mennyit küzdött a a hit és erkölcs uralmának biztosítása érdekében s bátor magatartásáért börtönbe is került. Az ő működésének leghivatottabb bírálója egyházi felsőbbsége, ahonnan most magas kitüntetést nyert. Bizonyos, hogy kitüntetése új erőt ad neki további munkájában, amelyhez Isten áldását kéri. A kisgyülés egyhangú helyesléssel fogadta a főispán üdvözlő szavait, amelyekre Pehm József preláíus válaszolt. Hálás köszönetét mondott a főispán és kisgyülés szives üdvözletéért. A főispán ur — mondotta, — felsorolt bizonyos | munkákat, amiket ő végzést; meg t kell azonban jegyeznie korrekció- | képen, hogy ő ezeket a amunká- j kát csak úgy tudta elvégezni, hogy megér'ő támogatói akadtak, elsősorban az alispán, akiknek köszönheti, hogy eredményeket ért el. Ezután rátértek a napirend tárgyaira. Zalaegerszeg városnak a városi ügyviteli szabályrendelet és a polgármester helyettesítése tárgyában hozott határozatát jóvá hagyták. Zalaegerszeg képviselőtestülete a városi nyugdíjasok vasúti arcképes igazolványainak megújításával kapcsolatos dijakat nem vállalta. Ez a nyugdíjasok megfölebbezték, de fölebbezésöket a kisgyülés elutasította. Nagykanizsának határozatai jóváhagyást nyertek. Nagyobb vitát váltott ki Szentadorján és Lispe községek egyesítésének és az új helységnév megállapításának kérdőre. A vármegyei főlevéltáros javaslata az, hogy, tekintettel a hires gázórátokra, maradjon meg a Lispe név is, azonban, eredete szerint „Lipcse“ formában és igy az új helységnév Lipcseszentadorján legyen. Ezzel szemben Pehm József prelátus azt mondta, nagy kár, hogy ez a kérdés még a gázfúrás előtt nem került szóba. Hivatkozott Szentadorján ösere- detiségére s azért magyar nemzeti szempontból a Szentadorján nevet találja legalkalmasabbnak. 1 Kérni kellene a belügyminisztert,
