Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-26 / 46. szám

1937. február 26. Péntek. XX. évfolyam 46. ozém. Apa 8 fillér Felelői izerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4. — ■ 1 = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Három halottja van már a pécsi sortüznek. Egyre súlyosabb a sztrájkoló bányászok helyzete. Pécs, február 25. A pécsi bá­nyászok földalatti éhségsztrájkjá­val kapcsolatban haláiosvégü ősz szettizés történt a bányászok és a csendőrök között. A vágási Tho- men-aknától 300—400 bányász elindult Pécs felé, hogy ott tünteti felvonulási rendezzen. A mecsek- szabolcsi cserdőrség öítagu jár­őre, amikor erről tudomást szer­zett, a bányászok elé indult, hogy a tüntető felvonulást megakadá­lyozza. A mccsekszabolcsi temető mellett találkoztak a tüntetőkkel a csendőrök, akik felszántották a bányászokat, hegy forduljanak vissza. A bányászok az ismételt felszólításnak sem engedelmesked­tek, hanem botokkal és kövekkel tamadóan léptek fel a csendőrök ellen. A járőr riaszté lövéseket adott le s amikor ennek sem lett foganatja, négy lövést adGtt le a tömegre. A sorlüz következtében egy férfi meghalt, 3 férfi és egy nő súlyosan megsebesült. Később az egyik sebesült bányász sérülé­sébe belehalt, igy a halálos áldo­zatok száma kettőre emelkedett. A fegyverhasználat ügyében a nyo­mozás megindult. Az a feltevés, hogy a bányászok egyes bujttga- ték felhívására léptek fel táma­dóan a csendőrök ellen és ez okozta a sajnálatos összetűzést. A sztrájk ügyében egyébként állandóan folynak a tárgyalások g a bányában továbbra is általá­nos üzemszünet van. A pécsi sortüznek már bárom halottja van, mert ma reggel a klinikán Feitzig János bányász is meghalt. Ma délben Pécsre érkeztek Reisinger és Peyer képviselők, hogy közreműködjenek a sztrájk megszüntetésében. Bognár főszol­gabíró kijelentette, hogy a rend fentartása érdékében megtörténtek a szükséges intézkedések. Bár a tegnapi események hatása alatt a hangulat eléggé nyomott, rend- szavarás ma délelőtt nem történt. A bánya területén csendőrjárőrök cirkálnak és a Pécs felé vezető utakat is csendőrök zárták el. A hatóságok elhatározták, hogy szükség esetén erélyes eszközök­kel vetnek véget a földalatti éh­ségsztrájknak. Hír szerint karha­talmat küldenek le a bányába és ez eltávolítja a bányászokat a Thomeu-aknából. Az aknában egyre rosszabb a helyzet. A le vegő romlik és bányalégrobba- aástél is lehet tartani. A vízszi­vattyúk állanak, a viz emelkedik. A bányászok teljes sötétségben vannak és élelmiszerük is elfo­gyott. Az idősebbek már szívesen elhagynák a bányát, de a fiatalok nem engedik őket ki a szabadba. Ma éjszaka két bányász meg­szökött sztrájkoló társai közül a Thomen aknából. Elmondották, hogy nem bírták már a nélkülö­zés«, az éhséget és a sötétséget. Társaik a legnagyobb nyomorban vannak és a megfúlsdás fenyegeti őket. Sötétben ülnek és konokul kitartanak elhatározásuk melleit. Horváth főispán nyilatkozatában Prága, február 25. A Nirodny Liüty feltűnő cikket köröi a osz­trák restauráció kérdéséről. Fel­veti a kérdést, hogy a jelen kö rüimények között nem volna e célszerű, ha Csehország revideál* j ná álláspontját a restauráció kér­Tekintetes Szerkesztőség! A villanyügy szomorú tanul- * ságai indokolják, hogy azok a kérdések, amelyek Zalaegerszeg megyei város adófizetőinek a lét­érdekét érintik, a nagy nyilvános­ság előtt idéztessenek. A villany- katasztrófa gazdátlan. Nincs fele­lőse, mindenki megtagadja, hogy valami köze lett volna hozzá. A? akták állítólag elvesztek, felelős­ségre senkit nem vontak, de mi itt állunk unosáinkkal együtt örök időkre tönkretettem Pedig, akik a villanyügyben te­vékenykedtek, akkor is olyan fö­lényességgel néztek el a szegény benemavatott koponyák felett, mint amilyen fölényességgel kezelik ma is egyesek a pénzügyi paiota épí­tésének a kérdését. Ép ezért őszinte örömmel üd­vözlöm a tekintetes Szerkesztőség akcióját és készségét, amellyel le­hetővé tette, hogy ehez a kérdés­hez a nyilvánosságnak is legyen valami köze. Ideákat kér a szerkesztőség. Szerintem a megoldásnak olyan­nak kel! lenni, hogy az építendő pénzügyi palota valahol Zalaeger­szeg belterületén kapjon elhelye­zést és szegénységünkre tekintet­tel emellett a legolcsóbban. Felvetem tehát a következő megoldást: A város vásárolja meg a n@asBg9sa kijelentette, hogy a munkások nem tauották meg a vezetőikkel kötött megegyezést, amely szerint nem kezdenek addig sztrájkot, amíg a bérkérdésben tárgyalások folynak. Birálta a főispán a szociáldemo­krata párt szerepét. Homonnay Tivadar keresztény­párti képviselő interpellációt jegy zeit be a péc?i események ügyé­ben. Mikecz államtitkár kijelen­tette, hogy a rendet mindenképen fentaríják. Darányi m nisiterelnök a hozzá intézett kérdésre közölte, hogy a pécsi események ügyében még nem ismeri a vizsgálat anya­gát. Ha a vizsgálat befejeződik, tájékoztatni fogja a képviEeiőházat. désáben. Az erőszakos német po­litikával szemben, amely Ausztriát elnyeléssel, Csehországot pedig támadással fenyegeti, helyes volna, ha n cseh politika az osztrák császárság visszaállítása mellé állana. plébániaiak mellett fekvő üzletházat a Mayer József- féle emeletes házzal együtt. Kösse ki magának a város az állammal szemben, hegy a földszinten elhe­lyezhető 10—12 üzlethelyi­ség bére mindaddig a vá­rost illeti, amig a telek ára és kamatja visszafizetve nincs. Ha a visszafizetés már megtör­tént, akkor a bérjövedelmek is il­lessék az államot. Erre a célra az állam segítse hozzá a várost a szükséges, mondjuk 120—130.000 P kölcsönhöz. A városnak eszerint a megol­dás szerint egy fillérjébe sem ke­rül a teíek és a palota az elkép­zelhető leggyönyörűbb helyen és a város központjában épülne fel és sok évszázadra megalapozná a Széchenyí-tér kiépítésének a leg­gyönyörűbb lehetőségét. Meg vagyok róla győződve, hogy, ha a főispán úr és a pol­gármester úr ennek a megoldás­nak a lehetőségét a miniszter elé tárják, különösen, ha a minisztert sikerülne rávenni, hegy 6 maga jöjjön le és nézze meg, győződjék meg róla, hogy milyen gyönyörű és jövedelmező objektumot kapna az állam, valósággal kapnának ezen a megoldáson. Ezzel szükségtelenné válnék a jelenleg még nagyon megfelelő piacnak a lerombolása, költséges áthelyezése, nem is szólva arról, hogy én a magam részéről töké­letesen elhibázott dolognak tar­tom, hogy az amugyis elégtelen belső tereket beépítsük és nem tartom szerencsés gondolatnak a tervezett gyönyörű épületnek ilyen levegőiden, perspektíva nélküli helyre való belegyömöszöléaét sem, nem is szólva arról, hogy egye­nesen komikusnak tariom, hogy Zalaegerszegen, ahol nincsen tér­hiány, indokolatlanul költséges alagút-építkezéseket erőltessenek. Tiszteletté!: dr. Briglevics Károly. Hírek a kehidai szakiskolából. A kehidai m. kir. mezőgazda- sági szakiskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomásnál a tál fo­lyamán rendezett harmadik rét- és legelőgazdasági elsőfokú tanfo­lyam záróvizsgáját most tartották meg. A tanfolyamon 21 kisgazda vett rész^ f&eg Zala vármegye területéről, éa képviselve volt So­mogy és Baranya vármegye is. A tanfolyamon részivett kisgazdák nagy szorgalommal és kitartással hallgatták az előadásokat, hogy az ott szerzett tudásukat haszno­san gyümölcsöztethessék, úgy maguk, mint községük javára az elhanyagolt rétjeink és legelőink feljavítása révén. A vizsgán a földművelésügyi minisztérium képviseletben mint vizsgabiztos Gulácsy Sándor dr. m. kir. mezőgazdasági szakiskolai főigazgató jelent meg, aki teljes elismeréssel adózott az elért szép eredményekért. A vármegyei gaz­dasági felügyelőséget Práff István m. kir. gazdasági felügyelő kép­viselte. A tanfolyam előadói Amb­rus János m. kir. mezőgazdasági szakiskolai igazgató vezetésével a szakiskola fanárai voltak. A szakiskola és szaktanácsadó állomás ifjúsági gazdaköre Csá- ford községben az iskola tanári kara által tartott gyümölcsfaápo­lási és gondozási tanfolyam befe­jezése alkalmával vándorgyűlést tartott, amelyen a közigazgatás, a környék intelligenciája, valamint a gazdatársadalom igen nagy számban jelent meg. A vándorgyűlésen résztvevők száma meghaladta a 300-at. Ka- risztl Ferenc II. éves tanuló a borjunevelásről, Hingyi István a sertéshizlaiásról tartott sikerült előadást. Gyenese Béla II. éves tanuló ügyes szavalatával aratott sikert. A vándorgyűlést ezenkívül énekszámok is (arkiíetták, amelye­ket az iskola ifjúsági énekkara adott elő. Cseh lap az osztrák restauráció mellett. A Főtéren Briglevics Károly dr. a pénzügyi palota megépítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom