Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-06 / 4. szám
1937. jannár 6. Zalamegyei Újság 3. Ma tömegesen kérték a városházán a szemétfuvaeeaáai dijak eienyedéséf. Valaki fefüliette a háziubjdoiiösoköi. í'M&riír' * .* ■! ‘ . ' BALI FRJ4RCKI1IG meSlér^, gallér, tipkissndí, LEGSZEBB KIVtT£Li3EKS Pk is wn cégnél, Zalaegerszeg, Telefen 179 szám. A város közönségét nem lepte meg a szeméifuyarozás új rendje. Annak idején, amikor a képviselőtestület tárgya'ta az ügyel, mindenki tudomást szerzett arról és tudomásul vette a közönség azt is, hogy a szabályrendelet belügyminiszteri jóváhagyást nyert s az 1937. január 1 ével érvénybe is lép. Épen ezért telt el minden zavar nélkül az első szemé'.fuva- rozási nap. Sőt, amint meg is irtuk, egyes utcákból, amelyekre nem vonatkozik a szabályrendelet, többen fölkeresték a polgármestert, hogy részesítse őket is abban a kedvezményben, amelyben a szabályrendelet révén a többi ui cák lakói részesülnek. Annál nagyobb meglepetéssel hallottuk ma, hogy seregestől keresték föl Fülöp László dr. városi 120 év múltjából ív. A révésznél. A víztől visszajőve! benéztünk egy kis házba, a grófi diévász lakásába. Itt ebédet csináltak, hogy alkalmam legyen a legtökéletesebben elkészített balatoni halnak, nevezetesen a balatoni fogasnak megízlelésére. Finom lakománkat a keszthelyi pincéből kü dőlt borok tetőzték be, Délután megnéztük az erdészeti iskolát és a zeneiskolát. Tiszte leiemre a grófi ösztöndíjasok nagy zenekara, ámenben egy-két erdészhaligató is volt, néhány kitűnő darabot játszott. Honnan ered a to- borzó neve ? Amíán Liebald tanárral meglátogattam a<t a tobotzó tisztet, akivel a gróf asztalánál laiálkoz tam. Arra akartam megkérni, hogy kedvemért adassa eő em hereivel a toborzó láncot; azon ban szerencsétlenségemre a katonák már elmentek más városba. Igen sajnáltam, hogy elmulasztottam az alkalmat, hogy azt a nemzeti táncot a maga tökéletességében láthassam. A táncosok díszes ruhában vannak, hogy a fiatalság érdeklődését felkeltsék és rábírják őket arra, hogy katonának menjenek. A tánc lassú és kimért lépésekkel kezdődik, de amint halad, minden ütemnél élénkebbé válik. A táncolok tapsolnak, veregetik csizmájukat, vagy összeülik bokájukat, amig végre a parasztok maguk is tűz bejönnek. (Csak parasztoktól iát tam ezt a táncol) De azt mond ják, hogy a katonák a hatás kedvéért túloznak is, szinte őrjön- genek és abban nem hagyják, míg sarkantyújuk darabokra nem tanácsost a háztulajdonosok s tőle a dijak elengedését kérték. Valaki ugyanis azt a hirí terjesztette a váró ban, hogy a szabály rendeletben előirt kö'.elezeitség alól föimentást kaphatnak azok, akik azt kérik és a fölmentést Füiöp tanácsos adja meg. Hogy ez a kitalálás kilő! eredt, nem tudjuk. Az egész csak egyszerű felülteíés. Ismételten figyelmeztetjük a közönséget, hogy a szabályrendelet mindent pontosan előír és, hogy a há/iszemetet értékesíteni bárkinek is jogában áll, de a szabályrendeleten most változtatni nem lehet, vagyis a fölmentésnek helye nincs. A dijakat egyébként a múlt novemberben állapították meg, amiről a közönség síin én tudomást szerezhetett. Mit látott Bright Zalában? törik és ők a fáradtságtól össze nem roskadnak. Vacsoránál a gróf, akinek minden vágya az volt, hogy vendégszeretetében minél tovább részesítsen és állandóan érdekes dől gokkal foglalkoztasson, megkérdezte, mi a másnapi tervem. Amikor azt a kívánságomat nyi! vámoltam, hogy meg szeretném nézni azt a gazdaságát, amelyben bivalycsordáját tartja, abban állapodunk meg, hogy a prefektus btfogatja négy lovát és a számvevő, aki minden! el tud magyarázni, elkísér Keresztárra. Ki fizet ? Csakugyan másnap reggel 7 órakor elindultunk és hamarosan ott vol unk a kompnál, amellyel át kellett keinünk a tavon. Négy igen jó hajót találtunk it, amelyek állandóan jönnek mennek. V.teldijat a révész csak parasztoktól és kereskedőktől szedhet. A rangbéli, azaz nemes ember nem szó itható fel, hogy fizessen, még szekere és lova után sem ; a katonai személyek természetesen nem fizetnek. Az átkelés majdnem egy óráig tarlóit. Az ui másik felét egy olyan nyiladékban tettük meg, amelyet az állandóan já:ó komp vágott vagy helyesebben szólva tarlóit nyitva a nádasban. Valóságos csatorna vol1. Á jeges halász. Több halászt láttunk, amint lélek vésztőjükkel utat törtek maguknak a nádon keresztül varsáik irányában. Vékony nádfalakból sajátságos útvesztőt tudnak készíteni, amelyben a kisebb hal eltéved és fáradtság nélkül zsákmányul esik. Kúpalaku kosarakat is raknak ki, amilyenekkel a mi folyóinkban is találkozunk. Az igazi halászat télen zajlik le. A jégbe olyankor nagy háromszögalakban egymás uián lyukat vágnak. A háromszög egyik sarkán lebocsáj’ják a nagy huzó hálót, a lyukak révén végigviszik a háromszög alapján, majd a két végét a c ácsába húzzák és ezen módon gyakran nagy mennyiségű halat fognak. A halászati jog a föld tulajdonosáé, de némi díj ellenében minden paraszt szerezhet engedélyt és olcsó pénzen megtoldhatja asztalát. Egy falu 1815-ben. A gróf birtokán parira szálltunk. Először nagy réten hajtattunk át, majd egy falun keresztül, amely jellegzetes Magyarorőzág ezen vidékén. A vályogházakat nem rendes zsupptetővel fedik, hanem egyszerűen szalmával takarják le s a szalmát dorongokkal rögzítik. A házak és udvarok kerítése nádból készül. A harang meg ga- iambducszerüen cölöpre tett házikóban van. Azuián gyönyörű vidéken mentünk keresztül. Jobbról balról szőlő, tele virágzó gyümölcsfával. Távolról láttuk a tavat és a íut&ó parton azokat a hegyeket, amelyeknek egyikén és másikán már jártam. Ez a szőlő gróf Hunyadyé. Az áítala ültetett sok élősövénykeriiás angol megítélés szerint az egész vidéket kedvesebbé teszi. A parasztok a stőlő kitakarásával foglalkoztak. Mit eszik a bivaly ? Körülbelül egy óra alatt elértük Keresztúri, a Festetics család ősi tartózkodási heiyét, amely- egészen a tó partján áil. A bivalyokat, amelyeknek kedvéért jöttem, erre a birtokra a jelenlegi gróf nagyatyja telepítette. A grófnak előbb négy bivalycsordája volt, de csak ezen a birto kon váltak be. Ez a gazdaság nagyon alkalmas mocsaras talaja rniat*. A bivaly ugyanis akkor érzi magát legjobban, amikor nyakig a vizben fetreng s ott gyékényt meg durva füvet szedeget. Szekérrel átússzék a Balatont. A keresztúri csorda jelenleg 45 tehénből, 15 borjúból és néhány bikából áll. A bivalytej tápláló, de könnyű és hasonlít a szamártejhez. A belőle készült sajt nem kellemetlen. Ezek az állatok feltűnő erővel bírnak, de nehéz velük bánni, mert nagyon engedetlenek, ha vizet látnak. Egyszer az itteni csordának két bivalyökre átúszta a Balatont olyan helyen, ahol a viz legalább fél mérföld széles és üres szekeret is húzott maga után. Hévizén pedig . . . A gróf néha nagyon különös célra használja őket. Keszthely mellett van egy melegforrás, amely egy tavat táplál. A tóból csatorna vezet ki. A növényzet fejlődése és az iszaplerakódás oly rohamos, hogy eldugulással fenyeget. Azon esetben a szomszédos nagy rét viz alá kerülne. Sokáig nagy üggyel-bajjal járt ennek a csatornának rendben- tartása. De most nem kell semmi mást tenni, mint belehajtani a bivalyokat. Az állatok hol előre, hol hátrafelé mozognak benne és kitépdesnek és letaposnak mindent, ami idővel eltöltené a csatornát. A bivalyok fejése egy gulyásra van bízva, aki a gróftól kapott legelő és téli takarmány ellenében minden tehén után évenkint 20 font vajat köteles beszolgáltatni zsir alakjában. Minden egyéb az övé. A bivalyborjú húsát dicsérik, sőt marhahús gyanánt a bivalyhúst is árulják, de nem sokat ér. A lidérc. Keresztúrnál a Balaton partját alkotó talaj teljesen alluviális és sokban hasonlít a szénhez, t. i. a részleges szenesedésü barna szénhez. A lidércfény itt gyakori jelenség. Találtam mágneses vashomokot is, amelyből még több akad a tó egyéb helyein. Az egész környéket lángokban láttuk. Estefelé visszatértem Kesztmm wm&mmm- — ...———————------- -----------------—.........— ......... .... ............... 3 Ha a farsangon jól akar mutatni, báliruhát a Korzó Divatáruházban kell venni. Taftob, sxaiineit, siaiák, mániásak és mindennemű bili ujdsniígaSs olcsá árban, ------------------------ -------- nagy választékban kaphatók. ------————-— ---------Ko rzó Divatáry há s íArany iáránv épületi.
