Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-29 / 222. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 29, akar élni. Hiszen Isten régi álmát akarja megvalósítani, hogy a lélek egyesüljön vele. A búza, a leg­nemesebb adománya Iitennek, a kenyér, amit föláldozunk, ebből készül; de, hogy Isten nem csak a minimálisát akarta megadni, ami lélünk fenntartásához szük­séges, hanem, hogy vigadhassunk is, adta a bort, s a kenyér és bor színe alá rejtőzik Krisztus. Föl­emel tehát bennünket szent testé­nek vételével magához, hogy lel­künk egyesüljön Ővele; Krisztus pedig ie akar jönni, hogy velünk, hogy bennünk lehessen. A pompás bölcseleti és teoló­giai fejtegetések és bizonyítások mély hatást gyakoroltak a hallga- lóságra. Pehm József apátplébá­nos meleg hangon mondott kö­szönetét úgy Székely László dr. tanárnak, mint a többi előadók­nak, akik tudásuk legjavával igyekeztek a katolikus hit igazsá­gait alaposan megismertetni a hívekkel és, hogy mennyire sike­rült a kitűzött célt elérni, annak bizonyságát látta abban, hogy minden előadáson szép számú hallgatóság jelent meg. Köszöne­tét mondott a hallgatóságnak is az előadások buzgó látogatásáért. Kívánta, hogy a hallottakat tart­sák meg szívókban, elméjükben s olyan müveknek olvasgatását ajánlotta, amelyekből az előadá­sokon hallottak alapján megerő­sítést nyerhetnek hitükben. Bődy Zoltán alispán, a zala­egerszegi róm. kath. egyházköz­ség világi elnöke az egyházköz­ség nevében köszönte meg Pehm József apálpiábánosnak, hogy a hittudományi hét ismételt meg­rendezésével újabb alkalmat nyújtott a hitélet fejlesztésére. Kérte, hogy a jövőben is folytas­sák a hittudományi hetet. Ezt az apáíplébános meg is Ígérte. Ezzel az ötödik hittudományi hét befejeződött. Abból a nagy érdeklődésből, amit a város ka- tolikussága a most zárult hittudo­mányi hét iránt is tanúsított s azokból a valóban magas szín­vonalú előadásokból, amelyek olyan sok lelki gyönyörűséget szereitek a híveknek, számítani lehet arra, hogy a következő hittudományi lét hallgatóságának befogadására már szűknek bizo­nyul a Kuiíurház nagyterme. Rövid táviratok. Az angol király jóváhagyta a Palesztinát ostromállapot elrende­lését. Palesztinában súlyos har­cok voltak, egy arab vezért kivé­geztek. — A cseh külpolitika megváltoztatását kívánja a legna­gyobb kormánypárt, az agrárpárt. Főleg a szovjet barátság meg­szüntetéséi kívánják. — Olasz­ország hajlandó résztvenni a locarnoi értekezlet előkészítésében. — Svédországban Hanson szociáldemokrata alakított új kor­mányt, amelynek legtöbb minisz­tere szociáldemokrata, három pe­dig agrárpáríi. — Eckhardt Ti­bor a vasárnapi nagycenki gyűlé­sen hangoztatta, hogy a közeljö­vő nagy politikai harcokat hozhat, de a diktatúra nem támadhat fel újból. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legré­gibb cégénél: K O P S T E IN bútoráruházak, Nagykanizsa. Egy tapolcai borkereskedő 160 ezer pengőt nyert az osztály- sorsjátékon. Kiadós szerencse érte Berger Vilmos gazdag tapolcai borkeres­kedőt. Tíz év óta játszotta az 52 849 számú fél sorsjeggyel az osztálysorsjátékon és sorsjegyét az elmúlt pénteken a 400 ezer pengős jutalommal húzták ki, vagyis Berger fél sorsjegye után 160 ezer pengőt kap. Épen bejött a hoszunap pén­teken estefelé, s Berger a zsina­gógában tartózkodott, amikor a hírt megvitték neki. Előbb hitet­lenkedett, mikor szerencséjéről értesüli, de azután egy budapesti távirat megerősítette a hirt. Ber­ger nem is indult fel a nagy nyeremény hallatára, hanem nyu­godtan visszament a zsinagógába. Később elmondotta a gratulálók- nak, hogy annak a kis pénznek sok helye van, egyébként pedig tiz év alatt sok pénzt költött a nyereményre (körülbelül 1.300 pengőt). Közölte még, hogy a nyereményből megajándékozza a sorsjegyét kihúzó vak leányt. Va­sárnap azután elutazott Buda­pestre a 160 ezer pengőért. Hatalmas közönség jelenlétében avatták fel a zalaboldogfai hősi emlékművet. Zalaboldogfa hősi halottainak emlékművét vasárnap leplezték le hatalmas közönség jelenlété­ben, megkapóan szép ünnepség keretében. A hősi emlék Pataky Andor szobrászművész és Siposs Dezső kőfaragómester együttes alkotása. Az emlék katonát ábrá zol, amint fegyverét ütésre emeli, s egyike a környék legszebb hősi emlékeinek. A vasárnapi ünnepségen meg­jelentek : Tarányi Ferenc dr. felső­házi tag, Pehm József apátplébá­nos, Brand Sándor dr. vámegyei főjegyző, Udvardy Jenő dr, kor­mányfőtanácsos, tisztifőügyész, vitéz Farkas Sándor vitézi szék­kapitány, Székely Jenő alezredes, vitéz Tamásy István dr. h. pol­gármester, Farkas Tibor dr., Thassy Kristóf dr., Cserfán Fe­renc földbirtokosok, Kósz Vince alsóbagodi plébános, Jakabffy Antal vezetésével a zalaegerszegi frontharcosok küldöttsége, Bálint Mihály andráshidai igazgatótanitó, Alasztics Gyula körjegyző, a kü­lönböző intézmények képviselői, a leventék, tűzoltók. Az egész környékből össze­gyűlt hatatalmas hivősereg szá­mára délelőtt 10 órakor Pehm József apátpiébános mondott tá­bori szentmisét a szobor előtt, majd mélyen szántó beszédben szólt a hősök áldozatának jelen­téségéről, a hadirokkantakról, özvegyekről és árvákról, valamint az igazi hazafiakról. A szentbeszéd után megkezdő­dött a szoboravatás. A zalaeger­szegi leventezenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, majd Thassy Kristóf dr. mondott szép meg­nyitó beszédet. Beszéde végén a szoborról lehullott a lepel, s a zenekar a Himnuszt játszotta. Most Pehm József apáíplébános áldotta meg az emlékművet, azu­tán Tarányi Ferenc dr. nyug. fő­ispán, felsőházi tag mondotta el hatalmas ünnepi beszédét. Meg­emlékezett a vármegye fiainak háborús vitézségéről, háborús bajtársi melegséggel méltatta a hősök áldozatát és az ifjúság elé állította a hősök példáját. Szavalat következett ezután, majd Alasztics Gyula körjegyző vette át az emlékművet megin­dult szavakkal. Ezt követte a koszorúk elhelyezése. Koszorút helyeztek el az összes hatóságok és intézmények nevében. A vár­megye koszorúját Brand Sándor dr. főjegyző helyezte el megkapó beszéd keretében. Befejezésül a levente zenekar a Szózatot ját­szotta, majd a kivonult alakula­tok diszmenetben vonultak el az emlékmű előtt. Az ünnepség után a zenekar térzenét adott. Délben az iskolában társasebéd volt. Itt Brand Sándor dr. vár­megyei főjegyző, Thassy Kristóf dr. földbirtokos, Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész és Farkas Tibor dr. földbirtokos és Magdics Nán­dor igazgatótanitó fáradoztak igen sokat. Lelkes, önzetlen mun­kájukkal kiérdemelték a közönség megbecsülését. Templombúcsu Keszthelyen. Kis Szent Teréz keszthelyi templombúcsújának ünnepségeit október 1-4. rendezik. Az ünne­pélyek sorrendje : Október 1-én, csütörtökön, d. u. 5 órakor szentégkitételes litá­nia, Rózsafüzér és kilenced. Október 2-án, első pénteken reggel 7 órakor szentségkitételes nagymise, délután fél 5-kor Ró­Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozés BÁNFAI optika éf fotó szakűzletébenv Pécs, Zalaegerszeg. BÉLA zsafüzér, 5-kor szentbeszéd, ki­lenced befejezése. Október 3-án, templombúcsú napján reggel 7-kor szentséges mise. 9 órakor szent beszéd. Utána ünnepélyes nagymisét ce­lebrál : Rohály Ferenc dr. görög katolikus lelkész, görög katolikus rítus szerint. Ez is tanuságtétel arról, hogy az Anyaszentegyház különböző szertartásai szerint élő hívek, milyen bensőséges tiszte­lettel veszik körül az »egész vi­lág kedves gyermekét“ (XI. Pius pápa szavai). A szentmisét az orgona jótevőkért ajánlják fel. D. u. fél 5-kor Rózsafüzér ájta- tosság. Szent beszéd, litánia, ereklyetisztelet. Akik e napon a templomot meglátogatják, gyón­nak áldoznak, a pápa szándékára imádkoznak, teljes búcsút nyer­hetnek. Október 4-én, vasárnap reggel 7-kor nagy mise. 9 Kor főpapi misét mond : Kroller Miksa zala- vári bencés apát. Evangélium u;án szent beszéd. D. u. 2 kor a zarándokok búcsúztatása. Vs5 kor Rózsafüzér. 5-kor szentbeszéd és hiánia. Az ünnepnapok alatt erekiyeiiszteiet. Őszi gazdagondok. Az a gazda, aki a szabályokat a nyár folyamán betartotta és a kasza után az ekét járatta, a tar­lóját azonnal felszántana, az meg­őrzött a talajban annyi nedvessé­get, hogy most a nagy szárazság idejében is játszi könnyedséggel végzi vetését. Sajnos, sokan van­nak, kik ezt elmuiaszlorták és most, ha szántani próbálnak, a talaj vagy nem veszi be az ekét, vagy olyan hantosán fog szántani, hogy abba csak igen nagy mun­kával tudja a gabonát elvetni és még akkor is rossz munkát vég­zett. Okoljunk az idei száraz őszön, mert ehhez hasonló meg­lepessek mindig érhetik a gazdát. A tarlót, amint a gabona arról lekerült, azonnal szántsuk fel seké­lyen. Pár hét múlva, mikor a ta­laj beérett, az elpergetett gabona és gyommag kikelt, úgy közép- méiyen szántsuk alá, forgassuk meg a talajunkat. Ha ezeket be- taitjuk, akkor nem kell tartani nagyon a száraz ősztől és jó magágyat adhatunk az elvetendő gabonának. A talajelőkészitésen kívül nagy gondot okoz még a vetőmag kérdése is. Vetésre csakis kifo­gástalan, tiszta, egészséges neme­sített vetőmagot használjunk. Igen jól beváltak vidékünkön is a Bánkuti, Hatvani, Zalaszentgróti stb. buzafajták. Igen jó eredmény­nyel termelhetjük a rozsból a Rügeni fajtát is. Bármilyen fajtát is termelünk, bárhonnan is sze­reztük azt be, soha se feledkez­zünk meg a búzáknak vetés előtti csávázá8áról. Végezhetjük a ned­ves és száraz csávázási módot. Mielőtt ebben döntenénk, vizs­gáljuk meg alaposan a vetőmagot. Ha azt tapasztaljuk, hogy a vető­magba olyan puffadt szemek is vannak, melyeket felszakitva, azok- ' ból fekete üszögpor hull ki, akkor csakis nedves csávázást végezhe­tünk. Ha azonban ezt nem látjuk, a mag tiszta, egészségesnek lát­szik, úgy abban az esetben a gyorsabb és könnyebb eljárást a száraz pácolást végezhetjük. A nedves csávázásra a legalkal­masabb és legtökéletesebb mód, mikor a csávázóoldatot egy fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom