Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-03 / 150. szám
XIX. évfolyam ISO* azám. Ara 8 (fillér Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 1036. Julius 3. Péntek. fzerkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ——--as.- Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, m mmKmmwmmmmssmmMBmmammmmmmmi A mai tanitógyülésen megalakult a Vármegyei Katolikus Karitász. A Zalavármegyei Általános Ta- niló Egyesület zalaegerszegi járásköre ma délelőtt Tersztenyák József baki községi iskolaigazgató, elnök vezetése melleit a városháza nagytermében közgyűlést tartott, amelyen nemcsak a járáskör tagjai jelentek meg teljes számban, hanem számosán a vidéki papság és a szomszédos kö rök tanítói közül. Részivel! a gyűlésen Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Pehm József apálplébános, Czobor Mátyás polgármester, Balás Isiván tb. főszolgabíró, Schmidt Jenő dr. zala 8zenlgróti főszolgabíró, Medve István dr. kir. tanfelügyelő, Bé- kefi József dr. kir. 8. tanfelügyelő. A Magyar Tanitó Egyesületek Szövetségének képviseleteben Csorba Ödön alelnök jelent meg. A Hiszekegy elmondása után Tersztenyák elnök megnyitójában abból a történelmi eseményből indult kj, hogy, amikor Rómában a két Qracchusnak anyját meg- { kérdezték, hol vannak mesésértékü j kincséi, a nemes Cornelia rámutatott két fiára. A magyar tanítótól ha ugyanezt kérdezik, iskolájára, annak népségére mutat. A gyermek a legnagyobb kincs. Ma még gondozásunkra szorul, holnap már sorsunkat irányi ja. A tanítónak tehát felül kell emelkedni az átlagos munkateljesítményen s ezért köve'e'ik a főiskolai képzést és 8 osztályú elemi iskolát, örül, hogy a tanítóság is belekapcsolódhatott a Göcseji Gyermekhélbe. Szólott ezuján a gyermekek jövőjéről, a tanítóság helyzetéről és szel.emes tőzsdei jelentés szerű megjegyzésben mutálod arra, hogy sok az állástalan tanító, bárha az iskolák túlzsúfoltságának megszüntetésével az állástalanok elhelyezkedhetnének. Üdvözölte ezután a megjeleni elő kelőségeket, majd felkérte Pehm József apálplébánost előadásának megtartására. Pehm József apátplébános hivatalos adatok és saját íapaszta- latai alapján ecsetelte a falusi nép nyomorát 8 magyarázta, miért van szükség a megsegítésre. A nyo mór hullámai betörlek a magyar faluba — mondotta —- ezek med rüket tovább tágítják s elpusztulással fenyegetnek sok-sok Értéket. Épen ezéit szükséges olyan szervezetnek megalakítása, amely a szegény gyermekeknek segélyezését célozza. A Göcseji Gyermekhéten sokat beszéltek, most már cselekedetre van szükség. Ez a szervezet lenne az Iskolásgyerme- keket Segélyező Vármegyei Katolikus Karitász. Tagja lehet annak mindenki, évi 1 P tagsági díj mellett. Segély remélhető az államtól, a vármegyétől jótékony egyesületektől és magánosoktól. Hangsúlyozta, hogy az eszme nem tőle, hanem egy melegszívű közigazgatási vezető embertől, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyzőtől eredt. Ezután föltette a kérdést, akarják-e a szervezet megalakítását. Az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel igen-t mondottak s ezzel a szervezet megalakult. Elnökké választották Bődy Zoltán alispánt, alelnök Medve István dr. tanfelügyelő, jegyző Haid Henrik szenterzsébethegyi tanitó, pénztáros Ecker Károly zalaegerszegi áll. tanitó, eilenőr vitéz Márk Ferenc vm. számv. főnök, számvizsgálók Lulich Albin igazgató, Lippenszky Árpád és Tanay István zalaegerszegi áll. tanítók. A választmánynak 32 tagja van. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1861 egyik napján a zalaegerszegi pa- rochián új nevet jegyzett be a matrikulába az akkori egerszegi plébános: Huber Gyuláét, aki a Batthyány-utca 9. számú házban látta meg a napvilágot. Az első életadat mellé azután idők múlásával sok sok adat került a hivatalos köriyvtkbe: egerszegi elemista, kanizsai diák, veszprémi kis- pap, majd káplán, plébános, esperes, apát és az idén aranym sés áldozópap. Közben még egy magas méltóságot is elért Huber Gyula, a barcsiak népszerű apátp!ébánosa: országos nevű magyar dalköltő lett belőle, aki díszt, dicsőséget jelent szülővárosának. Ö vén egynéhány év előtt, a veszprémi szemináriumban rótta a kottapapirra első magyar dalát. Csárdás vo’t az első dal, s ké sőbb is a csárdások nőttek leginkább szivéhez. A szebbnél szebb hallgató nóták mellett százával terme tek vonója alól az ötven év alatt a pompás lassú ás friss csárdások. Amikor az ember egy- egy vidámabb éjszakán a cigány hegedűjét hallgatja, nem is gondolja, hogy az elhangzott magyar nóták közül igen sok — sokszor a legszebbek — Huber Gyula alkotása. A veszprémi szemináriumban még csak úgy magának és a szemináriumi diák-cigánybanda számára szerezgette Huber Gyula az örökszép magyar nótákat. Azután a szemináriumból, később a kápláni és plébánosi szobából kijutottak a világba, a magyar életbe, de a külföldre is. Nem sok idő múltán megjelent az első A megalakulás után Brand Sándor dr. főjegyző az alispán képviseletében üdvözölte a tanítóságot, e’ismerte nagy munkáját s hivatkozott arra, hogy a mai köz- igazgatás már nem csak a rendészet, hanem a gyermekvédelem és egészségügy fontos szolgálatában áll. Czobor Mátyás polgármester üdvözölte a vendégeket s örömét fejezte ki, hogy a Gö cseji Gyermekhétnek ez a nagy eseménye teljesen igazolta azt a gondolatot, amely azt létrehozta s ezzel az idei Göcseji Hét célját is eiérte. Medve István dr. tanfelügyelő az iskolák népesedéséről szólott és Isten áldását kívánta a tanítóság munkájára. Nemesné Müller Mária tanítónő a családi iskola tanmenetét ismertette előadásában, mig Csorba Ödön a tanügyi problémákról tartott előadást. Huber csárdásalbum és nemcsak Magyarországon, de Európa-szer- te, ahol a cigány vonója megszólal, gyakran hangzottak fel ezek a nóták. Azt mondják Huber Gyuláról, hogy a legtermékenyebb nótaköltő Magyarországon. És igy is van, mert kevés dalköltőtől van annyi szerzemény, mint tőle. Pedig nagyon sok nótáját ki sem adta. Vagy ötszáz csárdása fiókban pihen, mióta a csárdást le- döntötték trónjáról az idegen dolgok. De ha az idegen zene megszállottjai nem is járják és nem is hallgatják már a Huber nótákat a hetvenöléves apálpiébános népszerűsége cseppet sem csökkent azok előtt, akik ma is szerelmesei a magyar nótának és köztük Huber Gyula dalköitészetének. Csak három éve, hogy a Fráter Lóránd Társaság magyarnóla olimp ászán a legnagyobb kitünteíéit, az aranykoszorus mesteri címet Ítélte oda Huber Gyulának a hozzávaló arany babérkoszorúval és díszoklevéllel. Ugyanaz», amit Ányos Laci, a magyar nóta királya kapott A Biaha Lujza Társaság pedig a nagy aranyéremmel tüntette ki. És az idén a kormány- főtanácsosi kitüntetést is a magyar dalköltés szerezte meg számára lelkipásztori érdemei mellett. Mert lelkipásztori érdemei is nagyok. Harminchaíévi barcsi plébánosko dása alatt mintaszerűen dolgozott, Ma is frissen látja el teendőit a barcsiak népszerű apátja; azzal a fiatalos erővel, amit csak azok mondhatnak magukénak ebben a korban, akik napiól-napra újjászületnek a magyar muzsika üdítő levegőjében. Az elmúlt emberöltők alatt a szülőváros és Huber Gyula kölcsönösen megbecsülték egymást. Huber apát, ha tehette, mindig ellátogatott Egerszegre, a szülőváros pedig szintén megmutatta becslését és szeretetét neves szülötte iránt. Évekkel ezelőtt az egyházi vegyeskar Huber Gyulaestje jelezte ezt megkülönböztetett szeretetet, most pedig szülőhálát emléktáblával jelölték meg. Az ünnepségre — a város meghívására — eljött az aranymisés, aranykoszorus nótaköltő is. Zalaegerszeg közönsége szeretettel fogadja és magáénak vallja. * O A zalaegerszegi Huber Gyulaünnepély ma reggel 9 órakor a plébániatemplomban kezdődött. Itt mondotta el ünnepélyes aranymiséjét papi segédlettel Huber apát. Mise alatt Tersztenyák József baki igazgatótanitó, a járási kör «lnöke orgonáit, mise végén pedig Farkasovszky Mária és G. Takáts Dóra énekeltek duettet. Az aranymisén számosán jelentek’ meg. Délelőtt fél 12 órakor folyt le a Batthyány-utca 9 szám alatt, az apátpiébános szülőházánál Huber Gyula emléktáblájának leleplezése. Az ünnepélyen nagyobb barcsi küldöttség jelent meg, amelynek tagjai voltak : Takáts László főjegyző, Villax István dr. orvos, Lantos Jenő Máv. felügyelő, Bos- sányi Albert igazgató, Kántor Miklós segédlelkész, Farkas Sándor állami tanitó, Vidóczy Mária polg. iskolai tanárnő, Kardos Izsó bank- igazgató. Olt voltak: Pehm József apátplébános és számos pap, Czobor Mátyás polgármester, Ud- vardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügyvédi kamarai elnök és sokan a nótás pap helybeli és vidéki tisztelői közül. Az ünnepély. A kedves, megható ünnepséget Horváth Jóska zenekara nyitotta meg Huber Gyula „Zala partján nevelkedtem ..cimü szerzeményével, majd Bossányi Albert barcsi igazgató mondott szép beszédet. Ami az emberi testben a szív — mondotta, — az a nemzet életében a dal. Erős összekötő kapocs a csonkaországi magyarok és elszakiiott véreink között, meggyőzőbb erejű minden szónál. Beeviszi a magyar telkekbe a hazafiságot, a nemes ejnberszere- tetet, a tiszta szerelmet. Ennek a magyar dalnak hivatott mestere Zalaegerszeg szülötte, Huber Gyula barcsi apát. E kedves, virágos város büszkén vallja magáénak a még mindig friss, daliás nótás papot, aki ötven éve itt mondotta első szentmiséjét és ma Isten kegyelméből ugyancsak itt mondotta el aranymiséjét. Huber Gyula neve fogalom, nevéhez sok munka, sok érdem, sok alkotás fűződik. H ódolattal köszöntik öt a barcsiak, Leleplezték Hubes* Gyulának, ezer magyar nóta költőjének emléktábláját.
