Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-18 / 213. szám
ZcJamegyei Újság 4 Utazás Németországban. Irta: I. K. Nürnberg. A főtéren emelkedik a katolikus templom, a Szüzanya tiszteletére. Itt csillan meg az ivek finomsága, mint kívülről az ezer- szinü festett ablakon át beszü remkedik a fény, eloszlatva a középkori misztikus homályt. Szt. Sebaldus templom, ma ez is protestáns, a XVIII. századra néz vissza. Legfőbb ékessége Szt. Sebaldusnak a templom kö zepén álló bronzsirja, amely a korabeli művészet remeke. A koporsó baldachin alatt pihen, tele van finom kis művészi alakokkal. Ma mindezek mintegy múzeumokul szerepelnek, ahova pénzért lehet bejutni, csak vasárnap van bennük némi istentisztelet, azután átveszi a kiváncsiak bámuló és ácsorgó tömege. A forgalmas utcákon is mindenütt a középkorba ütközünk. Terek közepét, utcák keresztező ■ sét szebbnél-szebb kutak ékesítik. Megjelennek rajtuk a középkor császárai, a városok urai, egy jellegzetes német alak, a spanyol deszkán lovagló vádlott, a lopott ludat iszákjába rejtő suhanc. Az új Nürnberg. A régi emlékek lábánál folyik az új élet. Sok az egyenruha. Sárgásbarna egyenruhába öltözött emberek mennek hol egyedül, hol csoportban masíroznak a Pegnitz folyó ősrégi hidján. Délután utunk a Reichsparteitag Gelände-re vezetett. Ebben a hatalmas arénában tartják 1933- tól kezdve a nemzeti szocialista pártnapokat minden év szeptemberében. Az aréna szivében van a világháborúban elesett nürnbergi hősök emlékére épített emlékcsarnok. Jobbról-balról k's épület, benne nagy fekete könyv az elesett hősök nevével. Előtte hatalmas zöld, füves térség, amelyet két részre oszt a széles betonút. Az út végében emelvény, innen beszél a Führer, mögötte oszlopsor, amelyek között kife* szitett nagy horogkeresztes zászlókat lenget a szél. Az egész teret körben hatalmas tribünök veszik körül, ez a százhúszezer embert befogadó Lipót- aréna. Amint az újságokból lehet olvasni, a nürnbergiek már a nyáron készülnek a nagy napra. Új villamoskocsikat állítanak forgalomba, hogy a sok embert ki és be tudják szállítani. Mellette van hatvanezer embert befogadó kongresszuscsarnok. Nem messze tőle épül az új stadion. Mindenfelé épülő házak, középületek tűnnek szemünkbe. Nagyszerűen értik a németek mindezeket propaganda célokra felhasználni, az épülő alkotás előttt nagy hirdetőtábla hirdeti: A Führernek köszönhetjük. Bamberg. Az útból nem lehet kihagyni, bár csak 56000 lakósa van, ami a német viszonyok szerint kis városnak számit. Főkincse a négy- tornyú temploma. Magába zárja Szent István királyunk sógorának, II. Szent Henriknek és feleségének, Kunigundának sirját. A kilencvenöt méter hosszú dóm szentélyének első oszlopán van a hires bambergi lovas szobor. A tudósok vitatkoznak azon, kit ábrázol. Az idegen vezető ajkán felhangzik a keveset emlegetett hazánk neve, Szent István magyar király szobra lenne, aki rokoni viszonyban volt a templomot alapitó II. Henrikkel. Hosszú arc nemes vonásokkal tekint le ránk. A komoly arcban annyi férfias erő és szépség van, amint fürkésző szemével a messzeségbe tekint. Évszázadokon át mennyi idegenen nyugodott meg kőszeme ? ! Még egy magyar emlékre talál szemünk. A kórus oldalán az egyik oszlopfőn Szent Erzsébet magyar királylány komoly arca tekint le ránk. Még sem vagyunk az európai népek hatalmas tengerében gyökértelen, kivert vadak. Az Árpádok a katolikus egyház által minket, árva magyarokat, beoltottak a nagy népek virágos kertjébe. Itt nem járt török. A városháza könyvtára minő értékeket rejt! Apró, szabad szemmel alig olvasható, kézirásu könyvek mellett ott van az arannyal és ezüsttel festett bibliák és szentirások egész sora, amelyet gondos szerzeteskezek festegettek, mig mi harcoltunk a törökkel. Baycruth. A németek Bajrejtnek ejtik. Wágnernek, a zene királyának a városa. Az állomáson már szokatlanul sok zászló fogad, mindig növekszik, amint megyünk az Opera felé. Az Operában ép felvonásköz van. A közönség künn sétál, mindenki estélyi ruhában, a férfiak feketében. Az összes jegy elkelt. A legutolsó csekély harminc márkába kerül. Az úttesten nagy tömeg néz, mind a buffet felé. Később tudtuk meg, itt a Führer. Alig értettük meg a kérdésünkre felelő atyafit, aki a „Führer“ szóból az „f“ betűt egészen elnyelte, a „h“-t pedig nagyon is hangsúlyozta. A Vezér a buffetben volt. Az Operába vezető utat talpig fekete ruhába öltözött, rohamsisakos katonák foglalták el. Ezek az SS katonák. Ruhájuk fekete posztó, karszalagjukon két kis villámcsík, amely két modern „S“ betű akar lenni. Ők a Vezér testőrei. Németországban sok az egyenruha. Uton-utfélen lehet találkozni velük, azt hiszi az ember, egy nagy kaszárnyában van. Hol kékruhás tengerészek tányérsapkájukkal lép kednek előttünk, hol a Reichswehr zöldesszürke legényeivel találkozunk, majd a sárgásbarna S. A. katonák tűnnek a szemünkbe. Egy kis leckét kaptunk a német katonai alakulatokról a bay- reuthi nemzeti szocialista házban egy szolgálatra kész fiatalembertől, akinek a mellén szintén ott volt az SS-jelvény. 1935. május 21-én a birodalmi kormány figyelmen kívül hagyva a wersa- illesi békeszerződést, kimondotta az általános védkötelezettséget. A véderőtörvény kimondja, hogy a katonaság a német nép katonai nevelő intézménye, célja minden német férfit az egész életre kiható módon katonává nevelni. A törvényre jellemző a nemzeti szocialista felfogás, nem a német állampolgárt említi, hanem a német férfit, ennek köte ezettsége nem a hazát, vagy a nemzetet, hanem a német népet védeni, te- ' hát nem a határokon belül élőt, hanem bárhol élőt. Legfőbb parancsnok a Vezér, aki szélesebb jogkörrel „ rendelkezik, mint sok király. Ő állapítja meg egyszerű rendelettel a tényleges szolgálati időt, mint tette is a közelmúltban. A fegyveres erő főparancsnoka a hadügyminiszter. A törvény nemcsak a férfiakra, vonatkozik, hanem a nőkre is. Kimondja, hogy a békében minden férfi, a „háborúban minden német férfi és német nő köteles a hazának hadi szolgálatot teljesíteni“. A törvénynek ez a szövege jutott eszünkbe, amikor láttuk a hátukon katonaborjúval vándorló leányokat, amint katonák mintájára masíroztak horogkeresztes zászlók alatt. Folyt köv. hírek Róm. kát. és új gőreg K. József Prot, Titusz Izr. Thlsri 2. Napkelte 5 óra 41 perc. Nyugszik 18 óra 07 perckor. IDŐ : Erősödő délkeleti déli szél, felhősödás, több helyen, kivált az ország délnyugati részein, eső, a nappali hőmérséklet csökken, az éjjeli lehűlés nyugaton lényegesen gyengül, keleten még erős marad. — Egyházi hírek. Grősz József püspök kirándulást tett a megszállott területen fekvő Szaló- nak, Borostyánkő és Máriafalu községekbe. — Zsinati vizsgálatok voltak a szombathelyi szemináriumban. Horváth Dez^ő lóránt- házai kurátor és Piroska Ferenc reszneki kurátor megkapták az önálló lelkipásztorkodásra jogosító oklevelet. Krepsz Ágoston toronyi kurátor, Gombás Nándor körmendi hitoktató, Kálmán János bánok- szentgyörgyi adminisztrátor és Szakács István hosszuperesztegi káplán sikeres vizsgát tettek morális pasztorálisból, Szigeti József sárvári hitoktató pedig a dogmatikából. — Városi közgyűlés. Zda egerszeg megyei város képviselőtestülete szombaton, folyó hó 19-én délután 4 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart. — A fonyódi katolikus templomot a főszolgabíró bezáraita, mert a templom boliozalán repedés van A plébános a határozatot megfelebbezte, mert a repedés nem olyan mérvű, hogy veszélyes lenne. — A Badacsony látogatói. József Ferenc főherceg és Anna főhercfgasszony társaságukkal a napokban másodszor ellátog ttak Badacsonyra és a Kisfaludy házhoz. Megígérték, hogy propagandát csinálnak a gyönyörű helynek. — Szabadságon. Kontra László dr. m. kir. tisztifőorvos holnap szabadságra megy. Távollétében Svastics János dr. m. kir. tisztiorvos helyettesíti. — Szent István emlékmű építését tervezik Fonyódon Ripka Ferenc volt főpolgármester kezdeményezésére. Az emlékmű/et a várhegym akarják felállítani 1938- ra, a Szent István jubiltumra. 1936. szeptember 18. — Desics Géza c. esperes meghalt. A szombathelyi egyházmegyének ismét gyásza van. Szeptember 16-án délután. 65 éves korában, áldozópapságának 42. évében hosszas szenvedés után Bánokszentgyörgyön meghalt Desics Géza c. esperes, bánok- szentgyörgyi plébános, a letenyei esperesi kerület és az egyházmegye egyik érdemes papja. Desics Gézát 1894 julius 14 én szentelték pappá. Utána Körmenden, majd Zalaegerszegen káplánkodott. 1901-ben rövid ideig a megye- székhely plébániájának adminisztrátora is volt, de még ugyanabban az évben a bánokszentgyör- gyi plébánia élére került. Harmincöt éven keresztül vezette a gondjaira bízott híveket nemes papi lelkülettel, sokat fáradozva. Érdemei elismeréséül 1928-ban a megyéspüspök . c. esperessé nevezte ki. Desics Géza igen népszerű volt a letenyei kerületben s élénk részt vett a járás társadalmi életében, amig betegsége ebben meg nem akadályozta. Halálának hire a hívek és tisztelők körében mély részvétet keltett. Temetése szeptember 18-án, pénteken délelőtt lesz Bánokszentgyörgyön a 10 órakor kezdődő szentmise után. — Elhunytat hat testvére: Desics József tanár, Desics Gyula ny. MÁV tisztviselő, Desics Jenő tanító, Desics Rezső jegyző, Galambos Istvánné és Orth Jánosné, továbbá kiterjedt rokonság gyászolja, köztük Galambos Miklós dr. püspöki titkár. Halálának hírére a vármegyeházára kitűzték a fekete zászlót, mert az elhunyt tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. — Névváltoztatások. Tauber Antal monostorapáti lakós Tölgyesire, Mátai Éva és Mátai Erzsébet novai lakósok Havasira változtatták családi nevüket a belügyminisiter engedélyével. — Jegyzőválasztás volt Cell- dömölkön és egyhangúan Lajtai Tivadar segédjegyzőt választották meg. A Duzár vendéglőben a megnagyobbiiott és elegánsan berendezett étterem bankettek, teaesték, lakodalmi ebédek, vacsorák és társasösszejövetelek céljaira kiválóan alkalmas. Minden este cigányzene! — Muraközi est lesz ok'óber 6 án Nagykanizsán a Zdnyi irodalmi kör rendezésében. Többek között biszédet mondanak: Zad- ravelz Ltván püspök és Hall r Jenő tanár. Az ünnepély után fáklyás felvonu’ást tartanak a Nagymagyarország emlékmű előtt,
