Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-23 / 167. szám

XIX. évfolyam 167. szám. Apa 8 fillér 1936. julius 23. Csütörtök* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 441*===== Telefonszám 128. |l Ilii 1111—11—B—■M POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kqra délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra l-50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. duskérdés megoldását a teljes j igazság alapján. Van módja adót kivetni és beszedni. A koidusadó alól senki nem vonhatná ki ma­gái és jövedelmének stb. arányá­ban járulna hozzá. Ez volna az államhoz méüő megoldás, mert hiszen még egyházi léren is óhaj- tandó, hogy az egyházi adó egy részé! fordítsák szociáiis és kari­tativ célokra, mert adóalapon min­den intézménynek biztosabb lesz a fentaríása. Az állam és kisebb közületeí pedig ezt sokkal könv- nyebben meg tudják cselekedni. Az is biztos, hogy nemcsak kolduskérdés van a világon. A katolikus caritas munkája Í3 sok kai nagyobb ennél. A napközi otthonok fenntartása, a diákmen­zák, a cselédoíthonok, a szegény diákok taníttatása, a karácsonyi felruházások stb. stb. mind gyűj­tésen alapulnak. A templomban meghirdeted gyűjtés legfeljebb pár fillért hoz, de az élelmiszerért, a ruhákért, a nagyobb és több­szörösen, esetleg havonként meg­ajánlott ajándékokért mégis csak el kell menni és a más templo­mokba járó közönséget a plébá­nos a plébániatemplomon kivül csakis otthonukban látogathatja meg vagy kerestetheti fel őket másokkal gyűjtés céljából. Mindezt nem vette figyelembe a miniszteri rendelet, meri nem volt neki probléma. Ebből látszik, hogy a miniszteri megoldás módja csupán egyoldalú és felületes, mert az egész kérdés horderejét nem yette észre. Igaz ugyan, hogy egy előzetes megbeszélésben tör­tént valami olyan kijelentés, hogy a rendelet nem fogja érinteni az egyházi caritas működését, de utólag hiába keressük ennek nyo­más a rendeletben, sőt a rendelet szövege egyenesen sérelmes. Míhaioviís Zsigmond, az országos Caritas központ elnöke egyenesen kimondjj s katolikusok megbot­ránkozását, amiért az illetékes minisztérium be akarja vonni az állami közigazgatás hatása alá a katolikus szervezeteket is és még­sem kérdezte meg a püspöki kart, hogy beleegyezik e az ilyen megoldásba, vagy sem. Elvégre köteles udvariasság és ezen tul- menőleg jogi kérdés is van a vi­lágon. Mi tenne például akkor, hogyha a miniszteri rendelettel szemben állási foglalna a meg­sértett katolicizmus és nem álina be másodrangu cselédnek ebbe a munkába? A jelzett miniszteri rendeietet tehat vagy egészen ki keli cse­rélni, vagy pedig kiegészíteni pótrendeietekkel, mert az egyházi caritas munkája megérdemli, hogy jogi intézkedés biztosítsa szabad­ságát és adja meg neki a meg­illető helyet. Dr Mezgár Lajos. A spanyol felkelők győzelmesen nyomulnak Madrid feló. Menekülnek st vörös vezérek* Ä katolikus Caritas sérelme. A szegénykérdés kettős : koldu­lás és munkanélküliség. Mind­egyiket szabályozni akarta a bel­ügyminiszteri rendelet. Egyik elv : aki épkézláb ember, fáradjon meg a mindennapi ke­nyérért, mert aki nem dolgozik, ne is egyék. A másik pedig, hogy minden, önmagáról gondoskodni képtelen egyén közeíiátásban ré­szesül. Ezek egyáltalában nem »modern“ kitalálások, hanem a legkeresztényibb ősgondolatok. Minden józan ember örülhet tehát, hogy ha a keresztény cari­tas szelleme jut kifejezésre az ál­lami közigazgatásban, Mégis igen nagy kifogás merül fel a jelzett rendelkezéssel szemben. A rendelet szerint tilos a kol­dulás a magyar törvényhatósági városokban. Bizottság alakul a po'gármester elnökleiével, amelybe meghívást nyernek a „feiekezetek“ lelkészei és a jótékonysággal fog­lalkozó egyesületek. Ezek gyűjtik össze a koldusváltságot. A segé­lyek mértékét a polgármester ál­lapítja meg. A rendelet kijelenti, hogy gyűj­tésre senki és semmi nem kap többé engedélyt és, hogy a „fe- lekezeíek“ a templomokban szed­hetnek adományokat, meg hogy e rendelet nem érinti a kormány- zóné őfőméltósága által vezetett gyűjtési és segélyezési akciót. Ennek a rendeletnek van bizo­nyos szekularizációs jellege. Ha tudott e rendelet kivételt tenni egy nagyon magas személy tisz­telete miatt, akkor az Egyháznak, mint legmagasabb erkölcsi testü­letnek respektálását szándékosan elfelejtette, pedig amint az első, úgy a második sem kapcsolható egyszerűen a polgármesterek, il­letően közigazgatási tényezők ille­tékessége alá. Egész más ugyanis a mindenki által óhajtott együtt­működés és a segélyezési nyil­vántartások kicserélése a többszö­rös segélyezés visszaéléseinek megszüntetése céljából. Az egyházközségi és egyesületi caritas csoportok munkája nem lenne más a rendelet szerint, mint a gyűjtés, az adományok behaj­tása. De hogyan festene a dolog, hogyha például az állami adókat és illetékeket is caritativ módon akarná bevasalni az állam az egy­házi szervezetek igénybevételével ? Van elég tisztességes munkanél­küli, alkalmazzon díjazott pénzbe­szedőket a koldusváltság besze­désére is. Ha már az állam veszi kezébe ezt az ügyet, akkor ren­dezze egészen és szabadítsa meg a mi önkéntes gyűjtőinket a sok megaláztatásról és kimerítő után­járásoktól. Azután meg biztosítsa a kol­London, julius 22. A madridi baloldali kormány még mindig azt jelenti, hogy ura a helyzetnek és a spanyolországi felkelés tért vészit. Ezeknek a bizakodó jelen­téseknek azonban ellene mond, hogy most már Madiidban is ki­hirdették az ostromállapotot és nagyszabású intézkedéseket tesz a főváros védelmére. Mivel a kato­naság nagyobbrészt a felkelők pártján van, azért a kormány mindjobban igénybe veszi a kom­munista és szociáldemokrata pol­gárőrséget, amely borzalmas ke­gyetlenséggel koncolja fel a ke­zére került felkelőket. A főváros környékén a hidakat felrobbantot­ták, hogy a Segoviából előrenyo­muló felkelőknek Madridba való bevonulását megakadályozzák. Lisszaboni és gibraiíári jelenté­sek arról számolnak be, hogy a felkelő csapatok Franco és Malo tábornokok vezetésével délről, nyugatról és északról nagy erővel nyomulnak a főváros ellen s min­den órában várható Madrid elfog­lalása. Barcelonából újból nyug­talanító hírek érkeznek. Úgy lát­szik, a várost fenyegetik a felke­lők, mert a barcelonai rádió ön­kéntes jelentkezésre szólította fel a kormány védelmére a munkás­ságot. A kormány helyzetének megrendülésére vall, hogy a bal­oldali népfront vezetői tömegesen menekülnek Franciaországba. Sok kommunista vezető is elmenekült. London, julius 22. Az ellent­mondó hírek ellenére annyit meg lehet állapítani, hogy Spanyol- országban teljes a polgárháború a jobb- és a baloldal közölt. A felkelők által meg nem szállott városokban a kommunisták irtó­zatos vérfürdőt rendeznek. Egyik várost felgyújtották. Malagában a kommunisták az utcákon lö­völdöznek és még a halottakat is megcsonkítják. Számos elő­kelő személyiséget, akik a har­cokban nem is vettek részt, agyonlőttek. Malagában a halot­tak száma többszáz, a sebesül­teké ezer. Gibraltár közelében is heves harcok folynak, azért az angol hadihajók készenlétben ál­lanak, hogy a vérengzés át ne csaphasson angol területre. Lisz- szaboni jelentés szerint a felke­lők elfogták Prado tábornokot, a kormány légihaderőínek parancs­nokát és megfenyegették a kor­mányt, hogy agyonlövik a tábor­nokot, ha meg nem szakítja a nyílt városok bombázását. Barce­lonában véres harc folyik, a ha­lottak száma 500. A Morningpost jelentése sze­rint a felkelők elfoglalták San Sebasiianí. Catalonia keleti része még a kormánycsapalok kezében van. A Daily Mail szerint a zen- dülők elfoglalták írunt, a kom­munisták központját. Pamponát messze elhagyva nyomulnak előre. A Reuter iroda ma reggeli je- leniése a spanyolországi helyzetet a következőkben foglalja össze: A 41 spanyol tariomány közül 9 teljesen a felkelők kezében van. További két kerületben helyzetük megerősödött. Spanyol-Marokkó­ban kizáróan a felkelők az urak. A zendülők előnyomulása folya­matban van. Madridban a kor­mány ezer tisztet, köztük magas- ranguakat is, letartóztatott. A kor­mány a polgári csapatokat To­ledo, Valladolid és Burgos ellen küldte. A fővárosban a tőzsdét 48 órára bezárták. Malagából Gibraltárba érkező utasok elbeszélése szerint Mala­gában a sebesültek és halottak ezrei hevernek az utcákon. Gib­raltárba sok angol, amerikai és francia menekülő érkezett. Gibraltár, julius 22. A felkelők által megszállott területen a lakos­ság attól tart, hogy a kormány hadihajói lőni fogják a városokat. A felkelők azonban megnyugtatták a lakosságot, hogy ebben az eset­ben repülőik tönkre bombázzák a hajókat. Néhány hadihajó már ve­szélybe is került. A sevillai rádió közölte, hogy a felkelők folytatják előnyomulásukat Madrid felé. A különböző spanyol rádióállomások közlése szerint már csak Barce­lona és Madrid, valamint ezek környéke van a kormány birto­kában. A vörösök tömegesen me­nekülnek Portugáliába. Burgosban valószínűen kormányt alakítanak a felkelők. Navarra kormányzója francia területre menekült, a tar­tományban a felkelők az urak. Ki lehet szakorvos? A szakorvosi cim használatáról a belügyminiszter rendeletet adott ki. A rendelet szerint a szakor­vosi cim használatára az az orvos jogosult, aki az egyes orvosi szakmákhoz megkívánt gyakorlati időt szabályszerűen kitöltötte és a szakorvosi képesítő vizsgát az országos szakorvosi képesítő bi­zottság előtt sikerrel letette. Az orvos csak abban a betegségi csoportban használhatja a szak­orvosi címet, amelyben bizonyít­ványt szerzett. Ezt a bizonyítványt az illetékes orvosi kamaráknak nyilvántartás céljából be kell mu­tatni. A rendelet részletesen sza­bályozza a szakorvosi képesítés­hez szükséges gyakorlatot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom