Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-22 / 166. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. julius 22. Bencze testvér uj neve lesz: Léj wang-kiün Tehéng-sli. Latinban : Tonilru 10.000 ponderum, excilans mundum. Tízezer súlyú dörgés felrázza a világot. Rövidítésben : foriis in excitando mun- dum, vagyis: bátor a világ fel- ébresztésében. Ácsboit-nak a neve : Sän zsenn- csing sen tcheng. Latinul: Mons charitatis et tranquillitatis, praesa- gium Jongaevitatís. Magyarul: A szeretet és nyugalom hegye, az örökidők előreigérete. Rövidítve: perfecíus in charitate et traquiili - taté, azaz tökéletes a szeretetben és nyugalomban. Minden név egyúttal jellemvonás a tulajdonosról. Eredeti kinai kifejezések, hiszen Yong kinai tudós állította őket össze ugylát- szik, a hozzá küldött ismertetések alapján. Kofferek, ládák, szerszámok. A 11 személy 22 mázsa csomagot visz magával Kinába. A ruházaton kívül például a következőket: iábori tűzhelyet, sokszorosító gépet (s'änzel), lakatos és asztalos szerszámokat: üllő, kalapács, véső, hidegvágó, menetvágó, golyóscsapágyak, kilincsek, zárak, húsdaráló, fűrészek, fúrók stb. Ezeket nehéz volna megszerezni a magyar misszió vidékén, sőt egyenesen lehetetlenség. Amikor P. Zsíros tartott filmelöadást a missziók életéről Dunapatajon, akkor a vásznon jól játszóit, hogy miképen mángoinak a kinai nők. A még vizes ruhát két husánggal ütik-verik. A nehéz művelet láttára egy hölgy megkérdezte, hogy nem lehetne-e segíteni a nyomorultakon. És Zsíros páter mosolyogva feleite: „Dehogynem, csak adna valaki nekik egy mángorlót.“ Másnap az iilető hölgy elküldte a saját gépét. Ugyanígy adakozták össze ' a többi holmit is az ország minden részéből. Ezt a roppant nagy podgyász- tömeget átadták egy szállító cégnek, amely három héttel az indulás előtt beraktározta már azokat a Lloyd Triesztino raktárába. A hajó indulásakor az utasoknak semmi gondjuk se le3z a csomagokra, mivel a szállító cég felrakatja mindet a hajóra. Eddig a felrakásig épen 288 pengőbe került a csomagok fuvardíja. Mikor ? Merre ? A misszionáriusok hajója julius 27-én indul Triesztből. Aug. 24 én érkeznek meg misszionáriusaink Sanghai-ba. Innen még legalább három napig kell menniük különíéle jármüveken, amig eljutnak Taoming-ba. Azért kell augusztus elején utrakelniök, mivel később már az esős évszak következnék be Kínában és akkor kocsival vagy más hasonló jármüvei nehéz, sőt csaknem lehetetlen megközelíteni a missziós telepet.. Az osztálysorsjáték húzása. Budapest, julius 21. Az osztály- sorsjáték mai húzásának eredményei a következők : 10 ezer pengőt nyert 19.178, 5 ezer pengőt 28 224, 4 ezret 24.706, 2 ezret 91, 885, 1 ezret : 17.968, 34.167, 37.092, 51.816, 63.603, 73,508, 81.820. — Felelősség nélkül. Liszt Ferenc (Első közlemény.) „Zengj nekünk dalt hangok nagy tanárja.“ 1811 őszén vakító üstökös fénye hasított bele a mennybolt végtelen sötétségébe. Tündöklőt*, szikrázott a csillag, amelynek megjelenésétől babonás félelemmel csodálatos eseményeket várt az emberiség. S mig a végtelenség vándora rohanva szelte égi^ pályáját, azalatt a sopronmegyéi Do borján község egy kis názikójá- ban egy újonnan született élet kicsi lángocskája pislogott. Liszt Ádámék szerény hajlékában megszületett a világ iegnagyobb zongoraművésze. Akkor még senki sem sejtette, hogy az üstökös csodája ői hirdeti s rokonszelleméi jött üdvözölni. A kis Liszt Ferenc gyenge, be- teges gyermek volt, amit csak fokozott a túlzottan sok zongorázás. Atyja — muzikális ember lévén, — hamar észrevette a rendkívüli tehetséget s ő lett eiső mestere. Kilencéves korában már komoly sikereket arat Sopronban, Pozsonyban. 1822-ben atyja Bécs- be viszi, ahol Czerny Káraly és Salieri a mestere. Egyik hangversenyén Beeihoven is megjelenik és a műsor után, a közönség fergeteges tapsa közben homlokon- csókolja a gyermeket. Pesten adott hangversenye után Párisba megy szüleivel, de, mint idegen állampolgárt, Chetubini nem veszi fel a Conservatoire-ba. Nincs is már rá szüksége. A továbbiakban saját magának lesz a mestere. Csodálatos tehetségével meghódítja Párist s néhány magyar mágnás ajánlólevele révén a legelőkelőbb paloták is nyitva állanak előtte. Majd Franciaország és Anglia következik sorra. Mindenütt ünneplés ; főúri szalonokban, királyok előtt mutatja be páratlan tehetségét. A sok utazás és izgalom azonban atyja szervezetét aláássa s hű kísérője és pártfogója 1827 ben Boulogneban meghal. Evvel lezárul Liszt boldog gyermekkora. Anyjával együtt Párisba költö ■ zik s itt játszódik ie a tragikus, de gyönyörű szerelmi dráma Saint Cricq Carolyne grófnővel, amelynek történetére még visszatérünk. Liszt lelki egyensúlya megbomlik ; majd túlzott vallási gyakorlatokban, majd a Saint Simonistáknak, Lammenais abbénak, vagy George Sandnak eszméiben keres megnyugvást. Letargiájából Berlioz és Paganini feltűnése gyógyítja ki. Mintegy varázsütésre megváltozik, hozzáfog ismét a munkához s közben már szövődik nagy szerelme D’Agoult Mária grófnővel. Párisban helyzete emiatt lassan- kint tarthatatlanná válik, a grófnővel Svájcban telepszik le, majd Itáliába utaznak. Természetesen mindenütt hangversenyek, mindenütt ünneplés. Velencében hallja meg a pesti árvízkatasztrófa hírét. S e hírre feltámad benne egy érzés, amelyet bolyongó életében már-már teljesen elfelejtett, — egy pillanat alatt tudatára ébred, hogy néki van hazája. E magáraébre- dést drámai erővel zengi el Mas- sart barátjához irt soraiban. Egész levele maga a hazaszeretet diadalmas himnusza. Otthagyva szerelmét, otthagyva Itáliát, Bécsbe siet, hangversenyeket ad s ezek jövedelmét az árvízkárosultaknak juttatja. Később eljön Pestre, ahol minden, eddigit felülmúló ünneplésekben van része s ö maga számtalan beszédében tesz hitvallást magyarsága mellett. Az országot elhagyva megkezdődik Liszt virtuóz pályafutásának legdicsőségesebb kora. Nyolc éven át szadatlanul járja az európai városokat s Berlintől Konstantinápolyig, Paristól Moszkváig olyan diadalok kisérik, aminőkben sem előtte, sem utána hangversenyző művésznek része nem volt. Ekkor már mindenki által elismerve ő a világ legelső zongoristája. Oroszországi hang- verseny-körulján ismerKedik meg Sayn Wittgenstein Carolyne hercegnővel, akinek szerelme, majd barátsága egészen sírjáig eikiséri. Az 1848 as év Liszt „életében döntő fordulatot jelent. Ő, a javakorabeli férfi, a legünnepellebb művész, Európa bálványa ; sikereinek tetőfokán otthagyja diadalainak színhelyét, otthagyja a pódiumot, a konzertezést, visszavonul Weimárba, hogy Goethe irodalmi városát a zene városává tegye s hogy ő maga a komponálásnak szentelhesse életé*. Régi és újabb mesterek műveinek betanításával, saját és kortársai (különösen Wagner) műveinek propagálásával époly korszakalkotó munkásságot végzett, mint annakidején a zongoraiechnika tökéletesítése terén. Emellett, mint az „új zene“ hivatott vezére álA Göcsej Egyesület gondolatát öt évvel ezelőtt vetette föl a Zalamegyei Újság. Sürü egymásutánban megjelent cikkeivel felhívta a Göcsejvidék lakosságát a vidék szépségeinek értékelésére s rámutatott arra, hogy az akkoriban megalakult Mecsek és Bakony egyesületek rövid idő alatt nagyszerű eredményeket értek el. Törekvésünk megértésre is talált, aminek bizonysága volt a hozzánk érkezett sok elismerő, köszönő s kérdezősködéssel lelt levéi. Göcsejnek minden részéből kaptunk ilyen leveleket, sőt egyik lelkes Göcsejbarát már 20 pengőt föl is ajánlott a szervezési munkálatok céljaira. Azonban hiába volt minden igyekezet, minden lelkesedés, a gondolat megvalósulásra nem kerülhetett, mert bizonyos helyen nem néztek jó szemmel arra, aki a Zalamegyei Újság, vagy az általa fölvetett gondolat mellé szegődött. Most azután mégis sikerült a Göcsej érdekeit védő egyesületet megalakítani, amelynek célját a megalakuláskor részletesen ismertettük. Az egyesület működésétől sokat várunk. Várhatunk is, mert amit az utóbbi évek folyamán egyesület nélkül cselekedtek Göcsej érdekében, az most mind Útmutatóul szolgál az egyesületnek és a tagok toborzása is könnyebb, mert most látja csak Göcsej népe, hogy érdemes és kell is dolgozni Göcsejért. Mielőtt azonban még megindult volna a Göcsej Egyesület mun kája, olyan hangok hallatszanak, hogy az új egyesületet egyesíteni landóan járja Európa városait s mindenütt ott van, ahol szóval, karmesteri pálcával, vagy Írásban buzdítani, küzdeni és harcolni kell az új eszmék érvényre juttatásában. 1861-ben Rómába teszi át székhelyét; egyházi zene (oratórium, mise) Komponálásával foglalkozik, ismét belemerül vallásának tanulmányozásába s felveszi a kisebb egyházi rendeket, majd c. kanonok lesz. 1869-től haláláig élete 3 város közt van megosztva; ezek : Weimár—Pe?t—Róma. A nagyherceg kérésére az év egy bizonyos szakát ismét Weimár- ban tölti; Pesten a Zeneakadémia elnöke lesz ; Rómába minden évben visszavonul komponálni. Wntgenstein hercegné is állandóan itt tartózkodik. Megéri a bayreuthi Festspielhaus megnyitását, de legjobb barátjának, Wagnernak, s két gyermekének halálát is.Liszt életében három oly fontos momentum van, amelyek részben mindenki, részben a mi szemünkben érdeklődésre és közelebbi megvilágításra tarthatnak számot. Ezekkel külön-külön akarunk foglalkozni annális in- kábbb, mert egyike-másika élénk vitáknak és ellentétes nézeteknek a tárgya. E három mozzanat: Liszt magyarsága, Liszt szerelmei és Liszt művészete . . . kellene a két évvel ezelőtt megalakult Közművelődési Egyesülettel. Ezt a törekvést azonban nem helyeselhetjük, mert tartunk attól, hogy az a cél, amit a Göcsej Egyesület elérni akar, az egyesülés folytán nem lenne főcél. Azonkívül, a Közművelődési Egyesület minden nemes szándéka ellenére sem tudott népszerűségre emelkedni, nem tudott olyan eredményeket elérni, amilyeneket vártunk volna; ilyen körülmények között tehát nem láthatjuk biztosítottnak azt a célt sem, amit a Göcsej Egyesület maga elé tűzött. Az új egyesület fordítsa minden erejét az alapszabályaiban megjelött cél elérésére, dolgozzék függetlenül minden más egyesülettől Göcsejért, hiszen alapszabályai szerint olyan hatalmas tér nyílik működésére, hogy azt, — legalább is egyelőre — tágítani a cél veszélyeztetése nélkül nem lehet. Dolgozzék a Közművelődési Egyesület is, dolgozzék a Göcsej Egyesület is és majd a jövő megmutatja, hogy egymás mellett, vagy egymásba olvadva keil e haladótok. Vida Sándor. Még meg sem kezdte működését a Göcsej Egyesület, máris egyesíteni akarják egy másik egyesülettel.
