Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-17 / 162. szám

1936 julius*" 17. Zalamegyei Újság 3. Tévedések egy miniszteri rendeletben. Az állami és községi iskolák számára a kul uszminiszlérium készi ed egy előadás előíli és utáni imádságot s azt a minisz­ter kölelezőleg elrendelte. Utólag kiderült, hogy a rendeletbe két hiba is belecsúszott, amit most Magyarország bíboros hercegprí­másának felszólalására a minisz­ter kijavított. Egyik hiba az volt, hogy a szóban levő nem katoli­kus imádságot a kir. kath. gim­náziumok számára is kötelezően irta elő a rendelet. A másik pedig az, hogy a rendelet szövegében ez áll: a katolikus tanulók keresztet „vethetnek“. A bíboros hercegprímáshoz inté zett levélben Hóman Bálint kul­tuszminiszter kijelenti, hogy a kir. kát. gimnáziumok tévedésből ke rülíek a rendeletbe, továbbá, hogy „a katolikus tanulók rendeletem szerint az imádság előtt és után keresztet „vetnek“ és ezzel az imádságnak katolikus keresztény jellegei adnak“. Természetes, hogy a katolikus iskolákra kezdet óta nem vonat­kozott a miniszteri imádság reri delet. A hercegprímás felhívta a kér. tanfelügyelőket és hitoktatási felügyelőket, hogy a nem kato­likus iskolákban szorgalmazzák a miniszter intencióinak megfelelő eljárást. Nem kíméli a közönség az utcai fácskákat. A vandalizmus szomorú jelei az utcákon. Az előző években sokat irtunk arról, a rossz szokásról, ami ebben az évben is annyira eljer- jedt, hogy azt már vandalizmus­nak is nevezhetjük. Az utcákon ugyanis mindenfelé letört ágacs­kákra, letépett falevelekre lépünk, amelyek azért kerültek oda, mert a közönség „csak úgy szórako­zásból“ vigan tépi, szaggatja az utcai fáknak ágait, leveleit. Gyér mek és felnőtt, férfi és nő, úr és nem úr nyugodt lelkiismerettel végzi ezt a műtétet, mintha enél- kül már szórakozni sem lehetne. Figyeljük csak meg. Lépten-nyo- mon tapasztalhatjuk ezt. A leg­több fácskának legalsó ágai már teljesen csupaszak, mert letépdes- ték onnan a leveleket. Persze le­vél helyett néha ágacska is kerül a földié; de ezzel nem törődik senki sem. Ami arra mutat, hogy közönségünk szabad prédának tekinti a város szépségét és egész­ségügyét szolgáló fácskákat, ame­lyeket, ugylátszik, csak arra valók­nak tart, hogy leveleitől meg­fossza azokat. Jó lenne, ha a jobbérzésü emberek egy kis rend­őri szolgálatot teljesítenének és a fákat rongáló egyéneket, kivétel nélkül átadnák a rendőrőrszem­nek. Közvagyon rongálása címén megérdemelt büntetést kapnának a fácskák ellenségei. A corii „Madonna de! Soccorso“ legenda. Cori régi etruszk város Róma közelében. Ettől nem messze van az a templom, amely a „Madonna del Soccorso“ néven ismert régi Madonna-képet őrzi. A vatikáni sajtókiállitás alkalmával ide is el­jutottam. A képhez igen kedves és szép legenda fűződik, elmon dóm : 1521-ben, május első szombat­ján egyszerű polgárasszony, Santa Janesse nevű, a hajnali órákban elindult Coriból, ki a rétekre, földjét meggyomlálni. Nem tudta, hogy Olivia, hároméves kislány- kája titokban követi. Az ut erdőn keresztül vezetett és a kislány, alig haladt fél kilométert, nem tudta mamáját követni, elmaradt és az erdőben eltévedt. Az anya elvégezte munkáját, hazatért és legnagyobb megdöbbenésére nem találta sehol sem gyermekét. Köz­ben Ítéletidő keletkezett, dörgölt, villámloít, orkán tombolt, amely fákat tépett ki füvestől, felhősza­kadás, jégeső, minden rémes, ami csak elképzelhető és — a kis­lány egyesegyedül kint az erdő ben. Ez alatt be is sötétedett, Is- tenkisértés lenne a gyermek ke­resésére indulni. A szülők a leg­nagyobb aggodalmak közt vir- rasztják át az éjszakát, de a ret­tenetes Idő reggelre sem változott és igy tartott nyolc napig, mintha flür vége lenne a világnak. Szü­lők, rokonok már elsiratják a sze­gény kis Oliviát, — hogyan tu dotí volna a gyenge gyermek nyolc napig étien szomjan meg­lenni ebben a rémes viharban. Nyo'c nap után hirtelen megvál tosik az idő, a nap kisüt és Olivia anyja elindul három barát­nőjével a gyermek, vagyis inkább annak holtteste keresésére. Rá akadnak a lánykára és ime ! — csodák csodája, a lányka frissen, mosolyogva szalad eléjük és látva az aggódó arcokat, elkezd ne­vetni. Elmondja, hogy nem volt ok aggódásra, mert, amint elkez­dődött a rettenetes vihar, megje­lent egy kedves néni hófehérbe öltözve, ölébe vette, felszántotta könnyeit, betakarta köpenyébe és ott oly jő volt, mintha paradi csomban lett volna. Nem fázott, eső nem érte és egy cseppet sem félt. Ha éhes volt, a néni enni adott. Boldogan, szeretettel beszél a kis Olivia a jó néniről s amikor megkérdezték tőle, hogy li voit az, hogy hívták, a lányka azt vá­laszolta, hogy aSíűz Mária. Most már látták, hogy a Szüzanya cső dát tett a gyermekkel, örömuj­jongva viszik haza és otthon a k'ls Olivia mindenkinek, aki csak hallani akarta, elmeséli, mint ápolta, védte, takargatta őt Isten­nek anyja. Másnap processzió ment arra a helyre, ahol a gyermeket meglel­ték és ugyanazon a helyen, gá­lyáktól eltakarva felfedezték a Mária képét és ez Madonna del Soccorso. A kis Olivia azonban annyira vágyódott a jó néni után, annyira kérte könnyek közt, venné magá­hoz, hogy végül a Szerit Szűz meghallgatta és három nap múl­tán magához emelte. Oliviát nagy pompával temették el, mint Isten kiválasztottját abban a templom­ban, amelyben a Madonna del Soccorso is helyet kapott. Ez a Madonna del Soccorso legendája, de nem olyan legenda, amelyet elmesélnek kandalló mel­leit hosszú téli estéken, hanem amelyben még most is hisznek rendíthetetlen hittel. Ha valaki azt mondja,|!iogy a gyermek túl- kicsiny volt, arra az a válaszuk: éppen ázást kétségtelen, hogy nem hazudott. Minden évben megünneplik Szent Olivia csodá­latos megmenekülésének esemé­nyét. Vagy száz évig, a csoda megtörténte után az évfordulókon eljátszottak egy drámát, amelynek egyik jelenete azt ábrázolja, amint Mária a gyermek segítségére siet. A Madonna megszemélyesítőjére díszes, külön e célra készült és őrzött köpenyt adtak, de hivata­los iratokból kitűnik, hogy 1615- ben a köpenyből papi talár lett és megszűnt a Madonna dráma előadása. 1 háziasszony büszkesége a tarkán ragyogó boföttesllvegek. A befőzésnél a kövotkezö szabá­lyokra kell ügyelni: 1. Foltmontes és tisztára mosott gyümölcs, 2. Kékitetlon cukor, a legjobb a daráscukor, 3. Dí*. ©etker-!é!e t&efőxépör használata!' A befőzőport főzni sohasem szabad, hanem feloldva a forró masszába kell belekeverni. 5 kg. készítményhez 1 csomag Dr. Oetker-féle befőzőport számítunk. A Dr. Oetker-féle befőzőpor minden füszorüzletben kapható. íme a csoda : A városkában most száz éve nagy szárazság volt. A hivő sermonetaiak ekkor a Ma­donna del Soccorsohoz jöttek processzióba segítségért. A ser* monetai polgármester, biró, a vá­rosatyák, nemesek, mind ott tér­deltek a Szűz képe előtt és egy­szerre csak, amint buzgón imád­koztak, sürü felhők tornyosultak az égen és bő, áldásos eső hul­lott Sermonetara és az egész vi­dékre. Nem kell oly messzire vissza­mennünk, ha ennek a Madonna- kulíusznak nyomait látni akarjuk. 1925-ban megindult Coriban „II. Monte del Soccorso“ cimü havi fo'yéirat és ennek a lapnak most is rendesen megjelennek a szá mai. Híven elmeséli az újság a kis Olivia történetét, továbbá be­számol mindazon csodatételekről, amelyek azóta a Madonna del Soccorso jóvoltából megtörténtek akár a múltban, akár most. 1928. év tavaszán értesítette a lapocska olvasóit, akkor lesz a enntennáriuma annak a csodának, amelyben a mi Madonnánk a sermonetaiakat részesítette. Ser- moneta kis város Cori közelében. Máskor nem tesz csodát Mária, hanem csak jóakaratáról tesz ta­núbizonyságot. így például 1926- ban is száraz időjárás volt ta­vasszal. Madonna megvárta, hogy ünnepét, amely május 4*ére esik, verőfényes időben töltsék hívei és másnap küldött kiadós, terméke­nyítő esőt. Legalább is igy mondja a Boiletino del Soccorso. Ilyenfajta Madonna-kép, amely csodás eredetű, sok van Olasz­országban, de a corii még külö­nösen abból a szempontból is érdekes, hogy állítólag Raffaelt, aki járt Coriban, ez a kép inspi­rálta a „Madonna del Seggiola“ megfestésére. Nyáry László. Halálosvégü verekedés etetés közben. A törvényszék szombaton folytatólagosan tárgyalja az ügyet» Somogyi István 31 éves káp talanfa jenőpuszíai uradalmi cse­léd halált okozó súlyos tesíisér- tés bűntettével vádoilan állott ma a zalaegerszegi kir. törvény­szék büntető tanácsa előtt. A vád szerint Somogyi ez évi június 18 án Rácz Ferenc gazdasági cselédet vasvillával úgy fejbevágta, hogy az összeesett. Beszállították a sümegi kórházba, ahol julius 22 én meghalt. A vádlott az elnök kérdésére azt válaszolta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Mészáros major­gazda utasította a cselédeket, hogy az ökrök etetésénél ne csak zöld- takarmányt használjanak, hanem keverjék azt szénával. A reggeli etetéskor ő erre figvelmeztette Ráczot, aki idősebb is volt és hosszabb ideje is szolgált az ura­dalomnál. Rác a figgyelmeztetésre azt felelte, hogy neki a fiatalabb nem parancsol és meg is akarta ütni vasvillával. Somogyi erre el­lökte magától, Rác a trágyahordó tragacsra esett és a téglajárdán ütötte be a fejét. Az elnök kér­désére azonban később bevallotta, hogy Rácot vasvillával tényleg fejbeütötte, de ettől nem sérült meg. Több tanú kihallgatása után a törvényszék úgy határozott, hogy szombatra beidézi Mészáros ma­jorgazdának József nevű fiát s akkor folytatólag tárgyalja az ügyet és hoz Ítéletet. — Bútort Jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bú­toráruházában vásárolhatunk. —• Maradékvásárunkat sok új mintával felújítva meghosz- szabbitottuk. SCHÜTZ ÁRUHÁZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom