Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-17 / 162. szám
XIX, évfolyam «62. szám. ttra 8 «Üér <936. juiius 17. Péntek« ,\oj\do ° Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .... :JL~ Telefonszám 128. PO Megjelenik LITIKÁI NAPILAP hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra l-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint, Zalaegerszeg adásé polgársága egymagában nem viselheti a 82 százalékos pótadó terhét. Rendkívüli közgyűlést hívnak össze. Szörnyű fejetlenség uralkodik szerte Európában. Min denfelé kapkodás, idegesség, mert a boszorkánykonyhán főtt ételek elfogyasztási receptjét nem íud- - ják feltalálni. Szomorú, mennyire tud az ármány ura lenni az egyes teremtményeknek, mert a gyűlöletben nincs igazság — tehát nincs béke. Ha belátóbb lenne az emberi okoskodás, úgy a logika törvényeit nem dobná sutba, egyszerre látná a kibontakozás valódi útját. Csodálja az ember a sok országvilág tekintélyes agyát, hogy a szenvedélyek lovagjává szegődted magát és nem mer vétót kiáltani a sok igazságtalansággal szemben. Pedig pár merész gesztussal érvényt lehetne szerezni a tekintély nagyságának és vissza lehelne állítani a sokszor megtépázott presztízsét az emberi szolidaritásnak. Döngetik a Népszó* vétség ^szervezetének pilléreit — nevetséges bábuvá alacsonyitják le a hatalmak jószándékát. Miért ? Könnyű rá felelni, mert tartalom nélküli fércmunka az igazságot nélkülöző tákolmány. Emberi sorsokat fenn a magasban intézik el igazán, ennek az elismerése nélkül alapnélküli homoktalajra épített minden múlandó szervezet. A pozitív isteni törvényeket hozzák bele a népek sorsát intéző körök szellemáradaíába: majd meglátják az emberi zsenik, hogy egyszerre lesz kibontakozás.. Szociális szépet és jót alkotni szociális szeretet nélkül falra borsóhányás. Amíg csak haszon vezeti a népek sorsát intéző nagyok te- vénykedését, az üzleti szív, nem. érzi meg a szenvedők panaszainak jogosultságát és nem lesz szive letörölni a könnyeket a le- nyomoritott milliók szeméből. Ha azonban elkiálíja egyszer a gerinces bátorság és jellem az „apage satanas“ t, abban a pillanatban vége a lidércnyomásnak és fellélegzetten látni fogja az agyongyötört világ a rég áhított felszabadulás boldog érzésének ragyogó, tündöklő napját. Justitia et pax — igazság és béke — ez a jövő titkának jelszava és „re- staurare omnia in Christo“ ez a szebb jövő boldogságának kelléke. H. E. Súlyos lőszerrobbanás Eperjesen 7 halottal. Eperjes, Julius lö. Gárdos Li- pót vaskereskedő raktáréban felrobbant 150 kg. vadászlőszer. A robbanás következtében 7 ember éleiét vesztette, 10 súlyosan megsebesült. Az épület, amelyben a vaskereskedés volt, romba dőlt, körülötte ped'g tíz ház annyira megrongálódott, hogy a iakósokat ki kelle t lakoltaíni. Kellemetlen meglepetéssel szolgált Zalaegerszeg adózó lakosságának a belügyminiszier költségvetési rendelete. Nem az a meglepetés, hogy a miniszter rámutat a városi háztartás súlyos helyzetére, hiszen ennek tudatában voltunk valamennyien évek óta. De meglepetés, hogy a súlyos helyzet konzekvenciáit a miniszter a 82 százalékos pótadó és a 6 százalékos kereseti adó formájában az adózó polgárságra hárítja oiyan időszakban, amikor a kisvárosi magángazdaság helyzete épen nem mondható rózsásnak. Beszélnek ugyan a gazdasági élet javulásáról, de — azt hisszük — ennek áldásait csak a főváros, ott is inkább a nagybankok és nagyvállalatok érzik, viszont a kisvárosban a „javulás“ úgyszólván csak az árak emelkedésében í köszöntött be a polgári há?tar- tásokba. A miniszter adóemelési rendelete az összes adóterheknek 15—20 százalékos, a pótadónak pedig köze! 50 százalékos emelését jelenti és pedig elsősorban a régi házak megterhelésével, amelyek már úgyis roskadoznak sz adók gulya alatt. Nem tudjuk elgondolni, hogyan képzelik el az illetékesek, hogy ezzel az adóemeléssel rendbe lehet hozni a város háztartását, mikor köztudomású, hogy az eddigi adók sem folytak be rendesen. Maga a miniszter utal arra, hogy a városnak 367 ezer pengő a bevételi hátraléka, ami nyilván abból adódott, hogy az adózók már nem bírják a terheket. Ha pedig ez igy van, akkor a 82 százalékos felemelt pótadó és a 6 százalékra emelt kereseti adó még kevésbbé fog befolyni. Ha pedig lulerélyes adóbehajtáshoz folyamodnának, az legfeljebb arra vezetetne, hogy a kevés erősebb egzisztencia is megrendülne. Annái inkább, mert a pótadó előreláthatóan több éven keresztül ezen a magas színvonalon lesz, ha meggondoljuk, hogy további kétéven keresztül kell gondoskodni az 1934-es zárószámadási hiány fedezetéről és előre láthatóan további zárószámadási hiányok is fognak mutatkozni. A súlyos háztartási helyzet konzekvenciáinak levonásánál a másik csodálatos jelenség, hogy miért csak most történik elhatározó intézkedés, Zalaegerszeg bajai nem most kezdődtek, hanem a lejtőre való jutás megkezdődött már 1929—30 ban a villanyügy- gyel és még korábban a különböző dologi és személyi terhek * emelkedésével, s általában a költségvetések feltornázásával. Olyan időkben, amikor állami és városi közéletünkben kivüiről, papiron minden szépen pirosloít, de belül sok minden korhadt. De ha azokban az években nem is vették észre a bajokat, észre kel - iett volna venni később, 1931-32 táján, amikor a bajok már nagyon is akuttá váltak. Észre kelleti volna venni Zalaegerszeg háztartásának nehéz helyzetét akkor, amikor a villamosítás botránya után a megindult tárgyalások során kilünt, hogy a villanyügy katasztrófába viszi a várost. Annái inkább fel kellett volna erre figyelni, mert hiszen tudomásunk szerint a vármegye alispánja és a vármegyei számvevőség évek során át rámutatott a nehézségekre és a költségvetések megyei felülvizsgálata során észrevételeiket a városi háztartás köliségelőirány- zaraiban érvényesítették is. De végül mégis számotíevő változtatások nélkül emelkedtek jogerőre a költségvetések. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a képviselő- testületek nem egyszer határoztak el jelentős megtakarításokat vagy tettek erre vonatkozó javaslatokat, de — sajnos — eredmény nélkül. A város adózó polgárságának az a véleménye, hogy előbb kellett volna megkezdeni a radikális intézkedéseket, olyankor, amikor még kisebb megterheléssel és több évre elosztva lehetett volna a városi háztartás egyensúlyát helyreállítani. Elsősorban pedig bele kellett volna nyúlni a villanyügybe a város Jövője érdekében, mert a sok baj mellett ez az ügy volt Zalaegerszeg város anyagi katasztrófája. A villanyügyet évekkel ezelőtt kellett volna rendezni hatalmi szóval már csak azért is, mert a város könnyelműségén kívül még egyik állami funkcionárius is szorgalmazta a villamosítást. Tehát az államot némi kötelezettség is terheli. Elismerjük, hogy a belügyminiszter helyesen járt el, midőn hosszú idő után végre belenyúlt a város ügyeibe; elismerjük, h°gy igaza van, amikor megállapítja, hogy a városi hibák terhelik a súlyos háztartási helyzetért. Elismerjük, hogy a város szénája körül rendet kell teremteni, de nem tudjuk helyeselni, ha ez kizáróan az adózók bőrére történik. Nem tudjuk helyeselni azért, mert — mint mondottuk—a szigort korábban, 7—8 évvel előbb kellettvolna megkezdeni, másrészt mert épen az adózók legkevésbé bűnösök a mai súlyos helyzetért. Ha már a város hibái és a kései szigor miatt Zalaegerszeg háztartása idáig jutott, akkor a felelősséget, illetően a terheket meg ke 1 osztani. A város adózó polgársága azt szeretné, ha a belügyminiszter átmenetileg anyagilag segítené a városi háztartást, közben pedig radikális leépítéseket hajtana végre olyan mértékben, hogy a megmaradó adminisztrációt a 14 ezer lakosú kisváros elszegényedett polgársága el is bírná. A város képviselőtestületének nem lehet sürgősebb feladata, minthogy lépéseket tegyen ilyen irányban a miniszternél, másrészt pedig felfüggesszen minden olyan alkotást, tervet, segélyezést, ami a város anyagi helyzetét tovább súlyosbítaná. * A pótadó és kereseti adó felemelésének hire nagy izgalmat keltett a zalaegerszegi adózó polgárság és a képviselőtestületi tagok körében. A képviselőtestület tagjai körében mozgalom indult meg a rendkívüli közgyűlés ösz- szehivására. A képviselőtestület- tagjainak az a szándéka, hogy az összes illetékes fórumokat megmozgatják a város helyzetének enyhítése és az adózók terheinek csökkentése érdekében. Hírek a Zrínyi cserkészcsapat táborából. Az Ábrahámhegyen táborozó zalaegerszegi Zrínyi cserkészcsapat parancsnoka, Bődy Zoltán dr. tb. főszolgabíró hivatalos ügyben egy napra Zalaegerszegre jött és nyilatkozott a csapat táborozásáról. Elmondotta, hogy a cserkészek mindannyian jó egészségnek örvendenek és hangulatuk kitűnő. Téves az a hir, mintha az ivóvíz körül bajok volnának. A tábor vízszükségletét két kutból is el tudják látni. Ugyan a kutak a tábortól párszáz lépésre vannak, de a viz szállítása nem ütközik nehézségekbe. Gyümölcsben is bőven van részük a fiuknak, mert a gyümölcstermés azon a vidéken jó és a falusiak sokat szállítanak. A cserkészek minden nap lejárnak a Balatonra és vidáman für- denek. Hétfőn a tábor tagjai kirándultak Badacsonyba, felmentek a hegyre, majd áthajóztak Fonyódra és ott fürödtek. Tegnap Kékkutra rándultak ki és megtekintették az ásványvizüzeinet. A látogatási nap vasárnap. Ezen a napon a fiuk szeretettel várják a szülőket és hozzátartozókat.
