Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-30 / 223. szám

XIX évfolyam 223. szám. A»a 8 fillér 1936. szeptember» 30. Szerda. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban,, Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A kanizsai Hatolik&ss Front és a keszthelyi Credó tiltakozó gyűlései a vSrősők ellen. A magyar katolikus társadalom nem térhet napirendre azok fölött a hajmeresztő események fölött, amelyek a vörös izgatás nyomán Spanyolországban már hónapok óta folynak és a fölött a megdöbbentő jelenség fölött, hogy a magyarországi szociáldemokra­ták sajtójukban, népgy üléseiben, sőt a Székesfőváros törvényható­sági bizottságában rokonszenvük- ről biztosítják spanyol elv.társaikat. Egymásután rendeznek a magyar katolikusok tiltakozó gyűléseket a sorozatos tömeggyilkosságok és templomrombolások elien, de az egyes törvényhatóságok is föl­emelték szavukat az istentdensé- gek, az egész világot vészes for­radalomba kényszerítő törekvések ellen. Vármegyénkben vasárnap két helyen is tartottak tiltakozó gyű­léseket : Keszthelyen és Nagyka­nizsán. Erekről a gyűlésekről a következő tudósítások számolnak be: Nagykanizsa. A nagykanizsai kaiolikusság vasárnap az alsótempiom előtti térségen tartotta meg a tiltakozó nagygyűlést, amelynek első szó­noka W é b e r Eiek, kir. járás- bíró, a nagykanizsai Ctedo világi elnöke volt. Emlékezetébe idézte a hallgatóságnak a magyarországi vörös uraimat s megállapította, hogy most két világnézet küzd egymással: a keress! világnézete és a szovjelcsillag. Lelkes, bátor küzdelemre hívta föl a katolikus - Ságot. Utána P. Andreska Felicián ferencesrendi áidozőpap világított rá a közeledő vörös ve­szedelem rémségeire. Majd Boda Károly rámutatott arra, .hogy évekkel ezelőtt párszáz szófiai örmény meggyilkolásáért felhor­kant az egész világ, most pedig, amikor ezerszámra pusztulnak a nemzeti elvű spanyolok, — kíno­san hallgatnak. Ebben a csend­ben egy nagy világverseny kez­dődik. Egy nagy staféta, amely­nél a váltópálca a kereszt és a szovjetcsiliag. Egyes országok már el fogadták a vörös kézzel feléjük nyújtott bolsevista staféta botot és most Magyarország felé nyújt­ják. Nem szabad nekünk azt elfogadni, hanem vissza kell utasítani a Moszkva által küldött vörös csillagot. Ezután felolvasták a Credo hivatalos deklarációját, amely többek közölt a következőket mondja : Nagykanizsán megvan a Katolikus Front! Nagy­kanizsa Katolikus Frontja ezentúl ott lesz minde­nütt katolikus anyaszent” egyháza, papjai, intézmé­nyei védelmében, ott lesz minden egyes testvéré­nek védelmében abban a percben, ha azokat bármi bántalom, sérelem vagy igazságtalanság érné. A deklaráció elfogadása után Serédt bíboros hercegprímáshoz táviratot intéztek, amely a katoli­kus front rendíthetetlen hűségéről biztosítja a Szentatyát. Ugyancsak táviratot küldtek a belügyminiszterhez, hogy a vörös front mozgolódásával szemben a kivételes állapotot rendelje el. Francia nyelvű távirat ment Bur- gosba a spanyol nemzeti kor­mányhoz s ebben a spanyol nemzetőröket együttérzésről, ro- konszenvrő! biztosítja a front. A nagygyűlésen résztvettek a fronthorcosok is, akik épen akkor tartottak gyűlést s akiket vitéz TamásfaIvy Jenő elnök fölkért, hogy vailáskülönbség nélkül vegyenek rész! a tiltakozó nagy­gyűlésen. Keszthely. A keszthelyi Credo első ülése a Koipingház nagytermében folyt le élénk érdeklődés mellett. Kreutz József, káplán, egyházi imája után Petracsek Rezső aielnök melegen üdvözölte a visszaérkezett elnököt, akit Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök csak ideiglenes, különleges megbízatással küldött Balatonalmádiba. Kreutz József elnök megköszönte az irá­nyában megnyilvánult szereíetet s egyben tolmácsolta a megyés­püspök üdvözletét. Kukuljevic József dr. aielnök hálás köszönetét mondott a fő­pásztornak ismételten megnyilvá­nult jóakaratáért ás jóindulatáért. Minden intézkedésében a szere­tet nyilvánul meg és csak ezáltal lehetséges, hogy a keszthelyi Credo a keszthelyi katolikus hit­élet terén ilyen eredményes mun­kát tud kifejteni a bat. társada­lom együtt tartásában. Ajánlja, hogy a Credo jegyzőkönyvileg örökitse meg a püspök jóságát ás őt hódolattal üdvözölje. Az előterjesztést lelkes helyesléssel fogadták. Kreutz József a továbbiakban vázolta a helyzetet. Rámutatott a spanyol vérengzésre, testvérhábo- rura, annak következményeire, tiltakozását fejezi ki s egyben megbotránkozását afelett, hogy evvel az emberöldökiéssel, gyilko­lással, rombolással egyet­értve akadnak, akik üd­vözletét küldenek. Örömmel és megnyugvással álla­pítja meg, hogy a belügyminisz­ter nyíltan száll síkra ezekkel a világfelforgató törekvésekkel szem­ben, Feladat: szociálisabb gon­dolkodás, evangéliumi alapra fek­tetett élet, összetartás. A munkás munkájához mért'bért kapjon, a szegényeket fel kell emelni, a falut magunkhoz kell vonni. Egyöntetű hit és összefogás kell. A továbbiakban megemlékezett dr. Janzsó Ferencről, aki 18 évig szolgálta az egyesület érdekeit s akinek köszönhető, hogy a kát. sajtó olyan nagy tért hódított Keszthelyen s aki 1931-ben fel­emelte szavát és nagy része van abban, hogy az egylet fenmaradí. A gyűlés érdemeit jegyzőkönyv­ben örökíti meg és felkéri Jan­zsó tanárt, hogy a kapcsolatokat továbbra tartsa fenn. Az elnök ezután beszámol! a további programúiról és a múlt eredményeiről. Végül az egyesü­let megbízza Kukuljevic dr.-t, hogy a budapesti elnöki tanácson és díszközgyűlésen az egyesületet képviselje. Kehrer Bélát felkérték a jegyzői teendők továbbvezetésére és az énekpróbák megkezdésére. Hatá- rozatbamení, hogy a komárvárosi revíziós templomra gyűjtést ren­deznek. A franoia kamara megsaawasfa a frank aláértékelését. Páris, szeptember 29. A kama­rában izgalmas vita folyt a kor­mány pénzügyi javaslatáról amely a frank devalvációjáról és a mozgó bérrendszerről szól többek közöt,i. Az ellenzék részéről heves roham indult meg a javaslat el­len, s eleinte úgy látszott, hogy a kormányt támogató radikálisok sem állanak a javaslat mellé. Vé­gül azonban a kormány leszerelte a radikálisok eiienáiiását. Bium miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy hiába buktatná meg a ka­mara a kormányt, a frank érték­csökkenése akkor is befejezett tény maradna. Végül a kamara 350 szavazattal 221 ellenében megszavazta a kormány pénzügyi javaslatát. Most következik a kormány erő - próbája a szenátusban, ahol sok­kal erősebb ellenállással fog ta­lálkozni. A szenátorok nagy része ugyanis nern akarja megadni a kormánynak a teljhatalmat a drá­gaság letörésére, s különösen a mozgó bérrendszert ellenzik. Je­lenleg az a helyzet, hogy a kor­mány a szenátusban vagy feladja a pénzügyi javaslat egy részét, vagy a szenátus elveti a javasla­tot. Hága, szeptember 29. A hol­land kormány nyilvánosságra hozta törvénytervezetét a pénz­ügyi intézkedésekről A tervezet egyik szakasza felhatalmazza a kormányt az áruzsora letörésére. Washington, szeptember 29. A pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy Amerika, Anglia és Francia- ország együttműködése biztosítani fogja a külföldi pénzértékek ál­landóságát. Azt hiszi, hogy se­hol sem következnek be zavarok. A magyar képírók befejezték göcseji ianuímányutjukat. Többször foglalkoztunk már a Magyar Képírókkal, akik arra a nemes feladatra vállalkoztak, hogy a vérbeli magyar festőművészeiét ápolják és népszerűsítsék. A tár­saság -tagjai egylől-egyig nagy­szerű magyar tehetségek, akik munkásságukkal a magyar vidék­hez fordulnak; színben, formában, témában a magyar életei szem­lélik és viszik vászonra. Az évek során a Magyar Kép­írók és Zala megye között ben­sőséges kapcsolat alakult ki, s különösen Göcsej ragadta meg ezeknek a művészeknek fantáziá­ját. Munkájuk pompás eredmé­nyét első alkalommal a főváros­ban szemlélhette az országnak a magyar művészet iránt megértő közönsége, Zalában pedig a múlt­évi Göcseji Hét alkalmával sze­repeltek nagyrészt göcseji tárgyú képeikkel. A művészek azóta is szerelmesei maradtak Göcsejnek és az idén a Magyar Képíróknak isméi két művésze töltötte a nya­rat Göcsejben Antal István és Muhoray Mihály festőművészek voltak ezek, akik három és fél hónapig dolgoztak Ortaházán és vidékén. Hosszú tanulmányújuk eredménye gazdag képanyag, amellyel most érkeztek meg Or- taházáról Zalaegerszegre. Mielőtt eltávoznának Zalaegerszegről, munkájuk eredményéről be akar­nak számolni a zalai közönség­nek, azért október közepén nyolc­napos kiállítást rendeznek Zala­egerszegen. A göcseji anyagon kívül kiállítják egyéb tárgyú ké­peiket, hogy a közönség átfogó képet nyerhessen a Magyar Kép­írók törekvéseiről. A nagyszerű­nek Ígérkező kiállításra már most felhívjuk a zalai közönség figyel” mát, mert mind a Síét művész

Next

/
Oldalképek
Tartalom