Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-27 / 221. szám

XIX évfolyam 221 szám. Ms-a 8 flliiér 1936. szeptember 27. Vasárnapi Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ^ Telefonszám 128, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1'50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ä lelkei ki ne oltsátok! Ünnepségeken, parádés felvo­nulásokon rendesen ott találjuk leventéinket is. Örömmel látjuk szivük felett a magyar címert és katonás lépteikre mintha üteme­sebben, reményteljesebben do- _ bogna meg magyar szivünk ! És már látjuk képzeletben a trianoni keresztet borító gyászfátyol szét- rongyolódását, kigöngyölődik a magyar lobogó, pattog, suhog oly biztatóan a levegőben. Érez­zük, hogy a Haza testét bódult ellenségeink megtéphették, de a magyar lelket meg nem ölhették. „A koporsóból kitör és eget kér“. Ütni kell a magyar fe támadás órájának. Igen, a csodás fegyelemmel ne­velt ifjúságunk, szép magyar le­ventéink a várt, az embersége­sebb magyar jövő biztató re­ménységei. Csak megnyugvással és elis­meréssel tudunk meghajolni az oly szükséges leventeintézmény előtt. De . . és ezt a de-t nem a mindenáron okvetetlenkedő gán- csoskodás mondatja velem, ha­nem épen a magyar feltámadá­sért aggódó lelkem kiáltja: a lelkeket ki ne oltsátok ! A leventeintézmény állandóan fejlődésben van. A kísérletezése­ken már túl vagyunk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a falvak is egészen megbarátkoztak az in­tézménnyel, sőt büszkék leventé­ikre, Az ifjúság pedig szinte ne­hezen várja, hogy beállhasson a sorba és kipirúlt, hamvas arcú fiainknak az a szivük dala, mu­zsikája, áhitása : vajha én is köz­ietek lehetnék, szép magyar vité­zek, aranyos leventék! A szép teljesítmények az ala­pos kiképzések, a lelkiismeretes foglalkozásnak megdolgozott ered­ményei. Nem pihentetik az ener­giákat, kihoznak minden lehetsé­ges teljesítményt. így van ez rendjén. De legyen szabad jó- akaratú, figyelmeztető szót hal­latni ép azért, mert leventéinktől oly sokat várunk. Óvakodnunk kell a túlzástól! Mintha a testtel többet törődnének, mint a lélek­kel. Pedig hiába egészséges a test, ha a lélek beteg. Vagy ha még nem is beteg a Mélek, de életének egészséges fejlődését ta­lán akaratlanul is megakadályoz­zák. Senki sem kételkedik az in­tézmény felelős vezetőinek jó­szándékában, mégis, mintha a vallásos érzés ápolása háttérbe szorult volna. Ez pedig katasztró- fális baj lehet. Intenzív vallásos élet ápolása, őrzése, előmozdítása nélkül csak látszat-eredményeket fogunk elérni. Ünnepi felvonulá­saink pompásak lehetnek, de nagy magyar célkitűzéseinket meg nem valósíthatjuk. Az igazi hazafiság vallásos erény. Őszin­tén vallásos, a törvényeket (a tár­sadalmi törvényeket is) vallásos lelkiismerettel megtartó emberek az igazi, áldozatra képes hazafiak is. Igazán nem túlzás, ha azt állítom, hogy szép leventeintéz­ményünkben leglényegesebb pro- grammpont ifjaink alapos vallási kiművelése, aktiv vallásos életre ránevelése. Tehát minden módon azon kell fáradozniok a felelős tényezőinknek, hogy leventéink­nek legyen vasárnapja! Az isten­tiszteleteken résztvehessenek, il­letve résztvegyenek. Három parancs is kötelezi a katolikus hívőt a vasárnapi szent­misehallgatásra. Ennek a parancs­nak teljesítése városhelyen, plé­bániaszékhelyeken nem ütközhetik nehézségbe. De számolni kell az­zal a ténnyel, hogy leventeifjaink zöme úgynevezett filiákban lakik, ahol nincs templom, istentiszte­letre több kilométer távolságra kell menniök. Ezekre is áll a hármas parancs. De szentmisére leventefoglalkozás miatt csak havonta egyszer mennének le- venterendelkezések értelmében. Elhibázott dolog. Ellentétes parancsok ütköznek össze és az isteni, valamint egyházi parancs szorul háttérbe. A szentmisehall­gatás marad el, mert a foglalko­zásról elmaradás miatt megbün­tetik a leventeifjakat. Akaratlanul a legnagyobb tekintélyen esik csorba. Megdöbbentő erkölcsi zűrzavar támad ifjaink lelkében, hiszen azt gondolja — lám, hát nem is olyan fontos templomba járni. És elszokik a templomtól. Lelke eldurvul. Hogy mit vészit ? Azzal az ifjú nem gondol. De igenis gondolnia kell mindenki­nek, aki nem szivárványhidakat akar építeni csupán, aki nyomo­rult nemzetének szebb jövőjét szivén viseli. Mig nincsen minden elrontva, addig segítsünk a bajon! A templomtól idegen, vallási kö­zömbösségbe sülyesztett léleknek idegen lesz minden magyar gon­dolat, fázni fog minden áldozat­tól. Akinek szivében — mondom : akaratlanul is, de mégis — az Isten trónusát fűrészelhetik, az nem fog a jövő magyar feltáma­dás épületéhez egyetlen téglát odavinni. Annak nem lesz szent a nemzeti szinü zászló. Becsületre mit sem ad. De hajlik minden destrukcióra és bódultán nyúl a vörös cafrang után. Sokan vannak e hazában, akik aggódnak a magyar jövőért. Ép ezért mondom mégegyszer: a lel­ket ki ne oltsátok ! /• Efagy izgalmat keltetett a kisantant köreiben Eden reviziós beszéde. Genf, szeptember 26. A Nép- szövetség közgyűlésén Eden an­gol külügyminiszter nagyszabású beszédet mondott a külpolitikai helyzetről. A tarthatatlanná vált szerződésekről kijelentette: lehe­tővé kell tenni, hogy a népszö­vetségi alapszabályok 19. szaka­szának megfelelően változtatáso­kat lehessen eszközölni békés módszerekkel. Talán odáig is el lehetne menni, hogy a népszö­vetségi közgyűlést teljhatalommal ruházzák fel és lehetővé teszik számára, hogy a szükséges és igazságos változtatásokat minden eszközzel keresztülvigye és rá­kényszerítse az összes államokra. Javasolta a népszövetségi alapok­mány megváltoztatását olymódon, hogy az alapokmányt válasszák külön a versaillesi szerződés ren­delkezéseitől. Páris, szeptember 26. Eden genfi beszéde nagy feltűnést kel­tett Párisban. A sajtó izgalommal tárgyalja a revízió felvetését s azt írja, hogy az a veszély fenyeget, hogy a versaillesi szerződésnek megadják az utolsó kegyelemdö­fést. Eden eltávolodott a francia politikától. Még nagyobb az iz­galom a kisantant körében, mert attól félnek, hogy Eden beszéde megerősíti a magyar revíziós tö­rekvéseket. Az angol sajtó Eden beszédét világeseménynek tekinti s nagy fontosságot tulajdonit annak. Az amerikai és német körök nagy megelégedéssel fogadták a beszé­det. A belügyminiszter a Népszava betiltásával és a vezetők le­tartóztatásával felel a vörös izgatásra. Budapest, szeptember 26. Kozma belügyminiszter érdekes nyilatkozatot tett a sajtó számára. Hangoztatta, hogy az országúti közlekedés rendjét és biztonságát a polgári ruhás csendőrök segít­ségével mindenképen biztosítja. Megszünteti azt. hogy az ország­utat nyáron a fürdőzők. korzónak használják fel. A kerékpárosokat is megrendszabályozza. A koz­metikai adóból nem enged, mert akik szépítik magukat, azoknak megadóztatása jogos. Természe­tesen az adó nem terjed ki a nép mindennapi tisztálkodását szolgáló cikkekre. A tuberkulózis elleni védekezést hatékonyabbá teszik. A háztartási alkalmazottak ÓTí-járulékainak felemelése még nem jogerős, az OTI határozatát még felülvizsgálja. A miniszter ezután politikai kérdésekre tért át és a következőket mondotta: A Népszava heteken keresztül olyan álláspontot foglal el, amely a spanyol események haiása alatt a nemzeti közvélemény érzékeny­ségét súlyosan sérti és jogos felháborodást fejteit ki. Ez a pro­vokáció politikai szempontból is megengedhetetlen és nem szol­gálja az ország nyugalmát. A magyar közvélemény eddig abban a hitben volt, hogy a szociálde­mokrácia betartja a második és harmadik internacionalé közti ha­tárvonalat, de úgy látszik, ez a határvonal már elmosódott. A Népszava tűrhetetlen hangjával egyidőben megnagyobbodott a sztrájkok száma, ami az agitáto­rok munkájának következménye. A szociáldemokraták részéről olyan kijelentések hangzottak el, amelyeknek hangja egyenesen ki­hívó. Ha szükség merül fel, a legkeményebb intézkedéseket te­szem meg. Ezek közé tartozna a Népszava betiltása, nyugtalanság esetén pedig nem a félrevezetett kisemberek, hanem azok letartóz­tatása, akik erkölcsileg felelősek a történtekért. Ha kell, egy órán belül megtörténnek az intézkedé­sek. Egyébként máris tettem olyan intézkedéseket, amelyek az or­szág nyugalma érdekében kívá­natosak. Izgalom a frank aláértékelése miatt. Párig, szeptember 26. A francia kormány az ország egyre súlyos­bodó pénzügyi és gazdasági helyzete, valamint a drágaság nö­vekedése miatt a frank védelmére egyezményt kötött Angliával és Amerikával, egyúttal elhatározta a frank 25—30 százalékos érték- csökkentését. A javaslat hétfőn kerül a parlament elé, ahol nagy harc lesz, mert a kormányt csak a vörösök támogatják, a polgári pártok azonban ellenzik az átér­tékelést. így súlyos politikai bo-. nyodalmak várhaiók. Külföldön a határozat hatása az, hogy a frank jegyzését be­szüntették. Angol és amerikai körök hangoztatják, hogy a frank védelmére saját valutájuk veszé- lyezfetésével nem hajlandók. Svájc és Hollandia elhatározta, hogy nem követi a francia lépést és nem térnek le az aranyalapról. Magyarországot a francia lépés aránylag kevéssé érint’. A?, ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom