Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-09 / 155. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. julius 9, Július 26-án lesz a pacsai választás. pákái, Jakabos Ilona alsópáhoki r. k. segédtanítókat és Kováts Margit zalaegerszegi segédóvó nőt véglegesítette, több iskolá­nak építési segélyt utalványozott. Ezt a jelentést is tudomásul vették. Iskolai értesítők. A zalaegerszegi m. kir. ál­lami Deák Ferenc gimnázium énesitőjét Péterffy Bela tanügyi főtanácsos, igazgató szerkesztette. A bevezető közlemény szól a szombathelyi új tankerület meg­szervezéséről és ismerteti Liber Béla dr. tankerületi főigazgatónak eddigi működését. A második közlemény Suszter Oszkár c. igaz­gatónak „A római irodalom és mai szellemi életünk“ cimü nagy­szerű értekezése, amely a római irodalom örök időszerűségére mu­tat rá néhány példával. Ezt kö­veti a tanári testület névjegyzéke és munkaköre, valamint az isko­lai évben feldolgozott változó tan­anyag ismertetése. A tanári kar­nak a hitoktatókkal együtt 19 tagja volt, akik mellé sorakozott az iskolaorvos és a cserkészpa­rancsnok. Az iskolai év története közli a hivatalos látogatásokat és személyi változásokat. Ez utóbbi szakasz szól Steyrer Gyula tanár áthelyezéséről, Pásztor Imre nyug­díjazásáról 8 ennek következtében Huba Árpád és Zajtay Ervin dr. tanároknak alkalmaztatásáról. Ka­posi Antalt h. tanárrá, Obitz Ká­rolyt h. testnevelési tanárrá ne­vezte ki, Sanits Gézát folytatóla­gosan alkalmazta óraadó h. ta­nárként a minister. Péterffy Béla igazgatót az V. fizetési osztályban való meghagyás mellett tanügyi főtanácsos, gimn. igazgatóvá ne­vezte ki a kormányzó. Működött az iskolában: a Mária Kongre­gáció, az Evangélikus Diákszö­vetség, Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége, a 71. sz. Zrínyi cserkészcsapat, Ifjúsági Sportkör, Önképzőkör, ennek ke­retében a gyorsirószakosztály- és a Segítő Egyesület. Az iskola több hazafias ünnepélyt és tanul­mányi kirándulást rendezett. Rend­kívüli tantárgyak voltak: német és francia társalgás, görög nyelv, karének. Beiratkozott 364 rendes, 23 magántanuló s osztályozást nyert 355 rendes, 22 magánta­nuló. Az osztályozottak közül róm. kát. 323, gör. kát. 1, ág. h. 16, ref. 15, izr. 22; magyar anya­nyelvű 376, csak magyarul beszél 350; jeles 50, jó 115, elégséges 146, egy tárgyból bukott 40, ket­tőből 8, többől 18. Vonaton be­járt 55. Végül az értesítő tájékoz­tatót nyújt a jövő iskolai évre. Milliókat kell megsegí­teni Amerikában a azárazaág miatt. Newyork, julius 8. A szárazság még mindig pusztít, 8 a hőség­nek eddig 50 halottja van. A középnyugati államokban a mező­gazdaság helyzete reménytelen és az anyagi kár meghaladja a 300 millió dollárt. A legelők nagyrészt kiégtek. Roosveit elnök kijelen­tette, hogy 120 ezer családnak adnak gyorssegélyt, 150 ezer embernek szükségmunkát, 139 ezer embert más vidékre telepí­tenek, később pedig egymillió gazdát kell megsegíteni. A vármegye központi választ­mánya ma délelőtt Bődy Zoltán alispán elnöklete mellett ülést tar­tott, amelyen a pacsai képviselő- választás napját julius 26 ára tűzték ki. A választási bizottság elnöke Teleki Béla gróf pöiöskei, helyettese Kövess Jenő ungjakab- fai lakós. A központi választmány határozatáról értesíti a belügymi­Megirtuk, hogy Balatonfüred idegenforgalma az idén szokatla­nul gyenge. Most ezzel kapcsolat­ban a Balatonfüred cimü lapban „Koppantó“ aláírással keserű • hangú cikk jelent meg. Rámutat, hogy ?z utóbbi éVekben a ben­cés rend és magánosok sokat fejlesztették Balatonfüredet, en­nek ellenére az idén a hires für­dőnél? alig van vendégforgalma. Az idegenforgalom elmaradásáért a cikkíró főleg a Balatoni Intéző Bizottságot hibáztatja, amely szerinte túlzott adminisztrációval dolgozik, a helyett, hogy a gyógyhelyi dij leszállításáról, a propagandáról, az árak letörésé­ről intézkednék. Azután a vár­megyét hibáztatja, hogy nem vi­seli eléggé gondját Balatonfüred- nek, ezzel szemben Veszprém megye sokai törődik Füreddel. Nevezetesen azt állítja a cikkíró, hogy a vármegye töobet törődik Göcsejjel, ott jobb utakon jár­hatnak az autók, mint Balaton­füred környékén és szerinte ezért marad el az idegenforgalom. Nem tudjuk, mennyire helyt­állók a BIB-re vonatkozó kifo­gások, de a vármegyét illető ki­kifogások szerintünk nem állják meg a helyüket. A vármegye, igaz, törődik a háború óta Gö­csejjel, de ép úgy törődik a fü­Newyork, julius hó. Az ameri­kai közvéleményt most kezdi csak mélyebben foglalkoztatni az a borzalmas egyházüldözés, mely évek óta folyik Mexikóban. Kez­dettől fogva figyelemmel kisérték ugyan az amerikai katolikus test­véreik szenvedését, a közvélemény azonban nem volt megfelelő mó­don felvilágosítva. Igen érdekes két könyvről számol most be a nisztert és választási biztos ki­küldése céljából megkeresi a pécsi kir. Ítélőtáblát. A választáson meg nem jelenteket igazoltató bízott ■ ság elnöke Skubiics Ödön dr., tagjai Vidóczy Pál és Siposs De­zső. Rendelkezett a választmány a választással kapcsolatos többi ügyekben is. redi járással is, sőt az utóbbival az állam is. Hiszen a balatoni körutat ez a járás az államtól kapta, mig Göcsejnek csak me­gyei és állami utjai vannak, ügy tudjuk, hogy Balatonfüred még mindig könnyebben megkö leüt­hető autóval minden fontosabb helyről, mint sok göcseji faluból Zalaegerszeg. Balatonfürednek nem az a baja, hogy „a cár messze van“ (ezt írja a cikkíró), hanem talán inkább az előszezon kedvezőtlen időjárása, valamint az árak magassága. Az utóbbin főleg helyi eszközökkel lehetne segíteni. A cikkből némi vágyódás érez- helő ki Veszprém megye iránt, pedig a fürediek alighanem csa­lódnának, ha történetesen Zala megye helyett Veszprém megye inlézné ügyeiket. Zala megye megbecsüli Balatonfüredet, amely Keszthely mellett legjelen­tősebb balatoni értéke. Ezzel szemben, ha Füred történetesen Veszprém megyéhez hartoznék, akkor osztoznia kellene a már igen erősen fejlett Balatonkenesé­vel, Balatonalmádival, Siófokkal és az új káptalani teleppel Vesz­prém megye gondoskodásában. Ezeknek a helyeknek rovására aligha fejlesztenék Balatonfüredet. belga katolikusok egyik nagy lapja, a Libre Belgique. Az egyik spanyol nyelven jelent meg s hatása Északamerikára nem volt oly nagy, mint a másiké, de ez a könyv nyitotta ki először sokak szemét. Lerántotta ugyanis a lep­let a mexikói egyházüldözések valódi rugóiról, a háttérben álló sptét hatalmakról: az Unió sza­badkőműveseiről. Leírja ez a könyv, hogy az Egyesült Államok szabadkőműves páholyainak ala­pítója miként játszotta át az egész mexikói gazdasági és politikai élet vezetését az amerikai kapita­listák kezére. Wilson, Morrov és mások szimpátiával és anyagi eszközökkel támogatták Carranza, Obregon és Calles mozgalmait, amelyek a káosz felé sodorják ezt a szerencsétlen országot. A másik könyv angoul jelent nieg és cime: „Szomszédainknál nincs Isten“. Ebben a könyvben az ismert amerikai történetíró, Kenny, megrázó szavakkal írja le a vallásüldözés borzalmait. Az üldözés két szóval jellemezhető : Vér és rémület. Háromszáznál több mexikói katolikus pap szen­vedett a hitért vértanúhalált. A mexikói kormány mindent elkövet, hogy a keresztény tradíciót a kommunista nevelés által kiirtsa már a gyermekek szivéből. Pe­dig Mexikó és maga az amerikai kontinens is mindent a katoliciz­musnak köszönhet, hiszen többek között Zumarraga püspök alapí­totta Amerika első nyomdáját és az első egyetemet. Ezek után azt kérdi a szerző, hogy mégis me­lyek azok az okok, amiknek kö- vetKeztében Mexikó idáig jutott nagy gazdasága és katolikus kul­túrája ellenére. Kenny szerint a íóbüaös az északamerikai szabad­kőművesség. Ez a szabadkőmű­vesség rombolta össze a konzer­vatív pártot, ők támogatták Jua- rezt, ők döntötték meg Miksa caászár trónját, ők buktatták meg Diazt és igy tovább. Az európai joggal fölteheti a kérdést, vájjon pusztán a vaüásüldözés a céljuk ezeknek a szabadkőműveseknek ? A válasz tagadó. Az amerikai szabadkőművesek nem akarnak mást, mint hogy Mexikó, a világ­nak egyik leggazdagabb állama, annak kőlajtelepei, aranybányái, vasutai, nagybirtokai és kereske­delmi élete az ő kezükben legyen. Az Egyesült Államoknak 120 millió lakósa, Mexikónak 17 mil­lió s ebből is több mint a fele benszüiött és félvér. Az amerikaiak felismerték a2 ország gyöngéjét és igy sikerülhe­tett, hogy a hárommillió amerikai szabadkőműves valósággal ural­kodik az 50.000 mexikói szabad­kőművesen. Ehhez még hozzá kell venni azt is, hogy minden gyanús elem, bünteteti életű ala­kok, az amerikai hadsereg uni­formisát hordják Mexikóban, fegyvert viselnek és az Unió tá­mogatja őket. Az Amerikai Egye­sült Államok egyik követe való­ságos dicshimnuszt zengett leg­utóbb Mexikóról, de elfelejtette, hogy mig 1910-ben 45 százalék volt, ma 80 százalék a mexikói analfabéták száma. Hozzá kell még venni, hogy a szovjet, felis* merve a jó alkalmat, kitűnő mexikói kommunista élgárdát nevelt ki. Ezt már az amerikai kapitalisták is észrevették és Cardenastól »szimbólikus gesz­tust“ kértek arranétve, hogy a bolsevisia propagandát nem tűrik. Cardenas azonban lassanként fel­szabadítja magát az amerikai gyámkodás alól és egészen kom­munista vizekre evez. A szabad­kőművesség pedig rémülten látja, hogy »munkájának“ gyümölcse nem neki érik be. — Bútort jél ét ölesén csak a nagykanizsai Kopstein bú­toráruházában vásárolhatunk. Jó szemüveg, Jó fényképezőgép. Jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA •ptika és fotó szakuzletébent Pées, Zalaegerszeg. A BIB-et és a megyét hibáztatja Balatonfüred gyenge idegen- forgalmáért. Az amerikai szabadkőművesek felelősek a mexikói egyház­üldözésért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom