Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-26 / 220. szám

XIX évfolyam 220. szám. Ara 8 fillér 1936. szeptember 26. Szombat! Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =an=s= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ä sajtó története azt mutatja, hogy a liberális álla­mok kétféle mértékkel mértek a sajtó terén. Kedveztek a maguk szellemét lehelő sajtótermékeknek és megnehezítették a katolikus felfogások terjesztését. Krisztus ügye nem talált védelemre. A nagy katolikus többségű orszá­gokban is kisebbségek ragadták magukhoz a hatalmat és szabad­kőműves recept szerint megen­gedtek mindent, ami kárt okoz­hatott a katolicizmusnak. Most, amikor nálunk a liberális szellem már a múlté, — legalább is igy mondják — és a magyar áilam keresztény, akkor judássziv kell ahhoz, hogy a sajtót keresztény- telen szellemnek engedje át. Űrök szégyen, hogy alig tudtak ten­gődni a keresztény és különösen a katolikus lapok, mig a többiek diadalmasan vették hatalmukba a katolikus nép irányítását. Nagy vallási kulturátlanság kellett ah­hoz, hogy nem vették észre ma­guk a „jó“ katolikusok sem a becsapást! Ezek a iapok ugyan­is hírül adták a kisebb jelentő­ségű katolikus eseményeket, néha karácsonyi képeket is közöltek, de ezenkívül mindent idegen és nem keresztény szellemben irányí­tottak, A mellékesekben tüntet­tek katolikus színfoltokkal, de a lényegesben szívósan fertőzték meg olvasóiknak lelkületét, ész­járását. Kevés volt a katolikus kultúra embere. A katolikus sajtóapostolok zárt ajtókra és lekicsinylésre ta­láltak. Még Prohászka beszédeit is a körúti sajtó rossz kivonatai­ból akarták megismerni a meg­átalkodottak a »lapok fürgesége“ miatt. Nem csak a kormányok hibáztak tehát súlyosan a nagy szabadság engedélyezésével, ha­nem a kormányzottak is a ma­guk gőgjében, vagy együgyüsé- gében. Az egyetemi katedrákról sem a katolikus keresztény kultúra hang­zott el. Ött is nagyot hibáztak tehát, ahol a tudományok legma­gasabb fokával kellett volna kö­zölni a fiatalsággal a katolikus kultúrát. A katolikus alapítású egyetem sem teljesítette hivatását és nem felelt meg alapítója, Páz­mány Péter által eléje kitűzött célnak. Ezek a keserű panaszok más országokban még szomorúbban jelentkeztek. A templomi élet sza­badsága is veszélyben forgott. Az igehirdetést valósággal ellenőrizte az államhatalom. Gyakori eset volt, amivel egyébként ma is találkozunk, hogy társadalmilag prébálják tönkretenni azt a papot, aki maradéktalanul hirdeti az evangéliumot. Felemás kereszténység volt az uralkodó. A teljesnek megvalósu­lásától féltek a politikai áramla­tok, mert bukásukat jelentette volna. Az egyház igazi és csonkithatat- lan tanítása tovább folyt a temp­lomokban. Jóformán egyedül csak a templomokban. A templomokba fért sereg ma is rendben van, A templomkerülők azonban áldoza­tul estek újságoknak, könyveknek, professzoroknak, regényíróknak, költőknek. A nagy tömeg elbu­kása érthető lesz abból, hogy a lendületesebb keresztény világban néhol a hívek, főleg a férfiak 50 százaléka nem hallgat szentmisét, annál kevésbé ezenibeszédet. A liberális irányzatnak tehát nem csekély része van abban, Teneriffa, szeptember 25. Alca­zar védői még mindig ellenállá­nak, s a nemzeti csapatok repülő­gépekkel támogatják őket. A re­pülők élelmiszereket és lőszereket dobnak le a védőknek. A nem­zetiek folytatják előnyomulásukat Toledó feié és már csak 16 kiló­méternyire vahnak a várostól. Á jelek szerint a nemzetiek arra törekednek, hogy észak felől el­vágják az összeköttetést Toledo és Madrid között. Az északi hadszíntéren Mola tábornok ultimátumot küldött Santander és Bilbao városoknak, London, szeptember 28. A la­pok római jelentése szerint Musso­lini megbeszélést folytatott az angol és francia követekkel a genfi eseményekkel kapcsolatban és megígérte, hogy egyelőre tar­tózkodik a nyilatkozattól. Musso- lininek az a véleménye, hogy a genfi döntéssel nem Olaszország, hanem Franciaország és Anglia tekintélyén esett csorba. Általában az a helyzet, hogy Olaszországot sokkal kevésbé izgatja a genfi döntés, mint a nyugati hatalmakat, amelyek attól tartanak, hogy Olaszország olyan lépésre szánja el magát, ami le­hetetlenné teszi az európai együttműködést. Franciaország hír szerint rendkívüli megbízottat küldött Mussolinihez, hogy vala­mely súlyos lépéstől visszatartsa. Tekintettel arra, hogy Olaszor­szág eddig nem jelentette be ki­lépését a Népszövetségből, Pá­riában és Londonban bíznak ab­ban, hogy ez egyelőre nem is következik be, hanem Mussolini várakozó álláspontot foglal el. hogy a vörös eszmék mindenütt talajra találnak, mert a hitközöny, hitetlenség, vallástalanság a leg­kitűnőbb tápot nyújtja azoknak. Meg kell itt emlékeznünk azok­ról a legfrissebb irodalmi ter­mékekről, amelyeket hangosan reklámoznak s amikor a jámbor keresztény közönség megvásárolja azokat, már az első oldalon olyan kitételekkel találkozik, amelyek határozottan az erköicsronsbolás céljait szolgálják. Jó lenne ezeket a nagyon bereklámozott »irodal­mi müveket“ erkölcsrendészeti szempontból alaposabb vizsgálat alá venni. s ma éjfélkor járt le az a halár­idő, amelyet a városok megadá­sára szabott meg. A burgosi rá­dió este még felhívta a városok vörös kormányzóit a megadásra, s figyelmeztette őket, hogy ma megkezdik a városok támadását. Hir szerint Bilbao kormányzója közölte, hogy hajlandó a várost feladni, ha a megadás a Nép­szövetség ellenőrzése alatt törté­nik. Mola tábornok ezt a feltételt elutasította, de közölte, hogy a város lakosságának semmi bán- tódása nem történik, ha a vörö­sök leteszik a fegyvert. Arra azonban számítanak, hogy a nyugateurópai közreműködésből Mussolini kikapcsolódik, s első­sorban az új locarnoi tanácsko­záson való részvételt utasítja visz- sza. Franciaország igyekszik, hogy Mussolininek ezt az elhatározását megváltoztassa, mert Párisban tisztában vannak azzal, hogy Olaszország nélkül nem lehetsé­ges a békés európai munka. Az európai diplomáciában nagy a forrongás, Genfben minden kérdés háttérbe szorult, s a dele­gátusokat csak az érdekli, hogy milyen lépést tesz Mussolini. Az olasz körök hangulatát Mussolini hivatalos lapjának, a Popolo d’ Itáliának ma reggeli cikke fejezi ki. Megállapítja a cikk, hogy a genfi olasz ellenes lépés megismétlődése a versail- lesi cselszövésnek. A világtörté­nelmet azonban nem a csalafin­taságokkal irányítják, hanem az nagy építő népek vérével és munkájával. A nagyváradi premontreiek visz- szakapják ingatla­naikat. A nagyváradi premontreiek el­kobzott ingatlana ügyében ked­vező fordulat állott be. Kovács Kandid, a rendház főnöke Buka­restben tárgyalásokat folytatott a pápai nunciussal és az érsekkel s e tárgyalásnak eredménye hir- szerint az, hogy a jogtalan és alaptalan vádak, valamint telek­könyvi manipulációk révért kisa­játított ingatlanát a rend vissza­kapja. A teológiai hét negyedik napja. A zalaegerszegi hittudományi hét negyedik napján nagyszámú közönség előtt P. Kertész Tamás ferences atya, főiskolai tanár tar­tott előadást a szentségi jelenlét hatásáról az emberi lélekben. Előadását azzal a fejtegetéssel kezdte, hogy Krisztus élete foly­tatódik az egyházban és az em­berekben a szentségek révén. Az ember már a keresztség óta Krisztusé, s ezt a szent közössé­get beteljesíti az Oltáriszentség, amely a már létrehozott krisztusi élet továbbtáplálása, mert az Oltáriszentség erősítő eledel a lélek számára. A szentségi jelenlét hatása, hegy fentartja és gyarapítja a ke­gyelmet a lélekben. És pedig szeretetegységet teremt Krisztus­sal és szeretetegységet az Egy­házon keresztül embertársainkkal. Ez az egységgondolat különösen megkapóan élt az ősegyházban, s kell, hogy ma is újraéledjen. A szentségi jelenlétnek másodlagos hatásai is vannak. Ösztönzi az embert, hogy önmaga lelkét tö­kéletesebbé tegye, a lelket óva­tossá és erősebbé teszi a bűnnel szemben. Fontos jelentősége a szentségi jelenlétnek, hogy Krisz­tus az 01tári8zentségben az em­beri lélek számára a feltámadás záloga. Ez a magyarázata, hogy az Egyház az Oltáriszentséget utravalónak adja a földi életből távozónak. Mélyenjáró fejtegetéseit az elő­adó azzal végezte, hogy az egész katolikus hittudományi rendszer voltaképen nem más, mint az Oltáriszentségnek a keresztény élet középpontjába állítása, kifej­tése annak, hogy az egész em­beriség megtestesüljön Krisztus­ban, egyesüljön vele. Ma, pénteken este fél 7 órakor Zenz Péter hitoktató tart előadást »Jézus a mi áldozatunk“ címmel. A spanyol nemzeti csapatok 16 kilóméterre állanak Toledótól. — — — — — — — —1|—«-y-M-lfWU-U-L-ü-L-U-LTl Olaszország egyelőre nem láp ki a Népszövetségből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom