Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-20 / 215. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 20 vigye az útja, hogy ott bálit adjon Istennek a termésért és az egészségéért, amellyel megáldotta, hogy a nagy munkát elvégezhette. Lehetne-e szebb szokást elképzelni, mint aratás után egyik vasárnap, a falu minden aratómunkása, kisgazda, és uradalmi munkás egyaránt, a munkaadóikkal, kaszájukkal, énekszóval felvonulnak a templomba. Kaszát, sarlót kivül hagyják, de beviszik a kalászokból, mezei virágokból font koszorút, „Jézus-kévét“, azt megszentelve, mint a termés jelképét felajánlják Istennek köszönetük mellett. Az aratási ünnepek szokásban vannak, vallásos eredetűek, miért engedjük át őket a materializmusnak, a romlott, erkölcstelen kornak, amely bacchanáliává süllyeszti ezt a bájos magyar szokást? A termés-cséplés és beőrlés után Szent István ünnepén lehetne kenyérszentelést tartani. Az új termés első kenyerét a templomban megszenteltetnék, azt a meghívott városi és iparos közönség hozzátartozóikkal együtt a gazdák ünnepi ebédje alkalmával elköltenék. A maradékot kiosztanák a szegények között. Ekkor már minden gazda látja termésének nagyságát. Fel lehetne ezt az ünnepet használni karitativ célra is A jó Isten adományából kiki tehetségéhez képest adna, a kenyérszentelés alkalmával annyi adomány jönne össze terményben, hogy ebben az agrár országban nem szabadna éhező falusi lakosságról hallani. Ha meg nem előzzük az újkori pogányságot, szőlőtermő vidéken az a szüreti ünnepséget is lefoglalja magának. Miért ne adhatnánk ennek is erkölcsi, vallásos tartalmat, mint az aratási ünnepségnek ? Még idejében volna I Régi szokás felújítása volna a szent János-napi borszentelés. A szőlős gazda elviszi az üveg bort a templomba és a megszentelt bort otthon, pincéjében beleönti borába, vele az egész bort megszenteli. Mennyi sok bűn, erkölcstelenség, gyilkosság, részegség elmaradna e régi magyar szokás felújítása által. De felesleges tovább folytatnom a felsorolást. A magyar katolicizmusnak nem kell külsőségeket mástól kölcsönöznie. Az őske- resztényeknél, a régi magyar történelemben mindenre talál szép szokást, szentelést, külsőséget, de nem üreset, henem tele van mind nemes tartalommal és alkalmasak arra, hogy falusi népünket megtartsuk magyarnak, katolikusnak. Térmésjelentés. Budapest, szeptember 19. A földművelésügyi minisztérium mai termésjelentése szerint a tengeri és burgonya termése lényegesen jobb a múltévinél. Jó termést hozott az alma, körte és a kerti vetemények. — A Pesti Tőzsde új száma közli herceg Esterházy László nyilatkozatát az agrárproblémákról. A kötvényhosszról, a részvény- piacról, a gabonatőzsdéről, az új kiviteli üzletekről, exportlehetőségekről stb. bőven beszámol a lap, amelynek textil, biztosítási, vegyészeti, vas- és gépipari, vidéki hitelélet rovatai is érdekesek. * Rövidesen megkezdik a jövő évi balatoni sporthét előkészítését. A BIB köszöneté m A Balatoni Intéző Bizottság elnöke, Tormay Géza dr. államtitkár levelet intézett Bődy Zoltán alispánhoz, Fára József dr. vármegyei főlevéltárostioz, Lillik Béla népművelési titkárhoz és a második balatoni sporthét, valamint a balatonkörnyéki népművészeti kiállítás váratlanul nagy sikere alkalmából megköszöni szives és lelkes közreműködésüket a BIB nevében. Az államtitkár azután igy folytatja levelét: — A sporthét és az azzal kapcsolatosan megrendezett esemé nyék évről-évre nagyobbszámu közönséget gyűjtenek össze a Balatonhoz s igy sikerül a mi kedves őszi Balatonunkat egy olyan társadalmi osztály számára bemutatnunk, amely eddig üdülésénél és nyaralásánál a külföldi fürdőket előnyben részesítette. — E rendezésünk eredménye azonban attól függ, vájjon sikerül e az összes, a Balaton érdekében közreműködő tényezőket úgy megnyerni, hogy együttes, áldozatos, vállvetett munkával a sporthét és a vele kapcsolatos események programmszerü kimunkálásában szeméyesen is szerepet vállaljanak. A társadalmi és hatósági erőtényezők együttes összefogásában látom ugyanis azt az erőt, amely az őszi Balaton hatásos népszerűsítését egyedül előmozdíthatja s ezen törekvéshez kérem Rómában nagy szenzációt keltett a művészet iránt érdeklődők körében Michelangelo és II. Gyula pápa új portréjának a fölfedezése, amelyet Parroni Giuseppe a L’Illustrazione Vaticana ban közölt. A kiváló esztétikus évek óta foglalkozik Micheangeloval. Nemcsak az egész könyvtárt kitevő Michelangelo-irodalmat tanulmányozta, hanem alapos vizsgálat alá vette Michelangelo fönnmaradt müveit is. Kutatási módszerei között nem feledkezett meg a modern technika vívmányáról, a fényképezőgépről sem. Az esztétikus, a műtörténész nélkülözhetetlen segédeszközéről és barátjáról, amely lehetővé teszi összefogni és emlékezetbe vésni a művészet szétszórt, nehezen hozzáférhető óriási anyagát. Parroni maga készítette felvételeit. Fölfedezését véletlennek köszönheti. Lefényképezte a S. Pietro in Vincoliban Michelangelo Mózes szobrát. A kép előhívásakor látta, hogy kevéssé exponált. A kép sötét lett, az árnyékok és fények különös és új formákat varázsoltak elő. Mózes ajka alatt örvénylő szakállban fej kontúrjait ismerte föl. Eszébe jutott, hogy Michelangelo nem egy müvén elrejtve örökítette meg kortársainak, barátainak, vagy ellenségeinek portréját. A további vizsgálódásai igazolzalai rendezőknek. a jövőben is megértő támogatását. — A 8porihét egyrészt szolgálta a Balatonhoz szükséges sportok letelepítését és népszerűsítését elősegítő törekvéseket, ide- genforgalomszerü tevékenységet fejtett ki a sportszerető közönség körében s ezek eredményeként gazdasági előnyökhöz juttatta a balatoni érdekeltségeket, amikor az utószezonban egy mozgalmas fürdőélet kialakitásához hozzájárult. A balatonfüredi népművészeti kiállítás megrendezésével pedig a balatonmenti lakosság ősi népművészetének felkarolásával piacot keresett azok értékesítésére akkor, amidőn egy reprezentatív egységben erre a figyelmet ráterelte. — Ezek a szempontok vezették a Balatoni Intéző Bizottságot, amidőn a sporthetek lebonyolításának nehéz munkáját a sport- szövetségekkel vállalta és bel- és külföldi szervezeteit, összeköttetéseit a sporthét sikere érdekében sorompóba állította. — Az idei sporthéttel kapcsolatos rendezések alkalmával nyert értékes tapasztalatok hasznosítása érdekében rövidesen értekezletet tervezek összehívni, amelynek eredményeiből az 1937. évi sporthét megrendezésének módja felett határozni fogunk. fák, hogy nem optikai csalódással áll szemben, hanem Michelangelo és II. Gyula pápa új portréját sikerült fölfedeznie. A fényképen látható fej plasztikus körvonalai II. Gyula markáns arcvonásait igazolják. Ha összehasonlítjuk a pápa kortársaitól származó müvekkel, igy elsősorban Melozzo da Forli festményével, Caradosso medalionjaival és Raffael pompás öregkori portréjával, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy tévedésről szó sem lehet. Igazolja Parroni állítását az is, hogy II. Gyula pápa bízta meg Michelangelot síremlékének elkészítésével. Ennek a tervekben nagyszabású, de kivitelben sok gátló körülmény miatt elkorcso- sult síremléknek egyetlen pompás alkotása a Mózes szobor. A véletlen nemcsak II. Gyula új portréjával ajándékozott meg bennünket. A sokaknak feltűnt és megcsodált szakáll még egy új meglepetést tartogat. A zuha- tag módjára aláhulló és örvénylő szakállban elmosódva, de felismerhetően döbbenünk rá Michelangelo önportréjára. A keményen megmodellált pápa-portré mögött az agyongyötört fej horpadt orrát, üreges szemét, mélyen barázdált arcát látjuk. Ha nem ismernénk Michelangelo „Utolsó itélet“-én festett önportréját, amelyet Szent Bertalan lenyúzott bőrére festett és, ha nem tudnánk, hogy mennyi szenvedést kellett átélnie, amig ezen a pápa-siremléken dolgozott, akkor nem volnánk meggyőződve arról, hogy az az elmosódott arc Michelangelo arca. Parroni fölfedezése érdekes intimitással gazdagítja a Michelangelo-irodalmat. * Zürich-Kiskőrös. Az ember elég hosszuéletü s ezalatt sok minden csodával találkozik. így pl. csodaszámba vettem azt a vakmerőséget, hogy a szociáldemokrata nyomdászok szak- szervezeti titkára megjelent Pápán, a ferences rendházban és a rend nyomdájában dolgozó ferences szerzeteseket akarta beszervezni a nyomdai szakszervezetbe. Az állam leesett a csodálkozástól, azóta is használom az állkapcsomat. Igaz, ma ezt a hét legjobb viccének tartom és nevet rajta mindenki, akinek elmondom. A másik csoda, amit a mai Mittagzeitungban olvasok. Cime: Dobáló kísértet nyugtalanítja Kisköröst. A kiskőrösi kísértetekről a zürichi Mittagzeitungban kell nekem olvasnom. De még milyen remek riportot! Mivel személyesen nem mentem le a kísérteteket ellenőrizni, adom a lap cikkének hűséges fordítását. Mielőtt azonban átadnám a svájci riporterkollegának a szót, elmondom azt is, hogy felhívtam a kiskőrösi csendörséget: Mi igaz a dologból ? De az is lehet, azért gom- bolkozott be állig a csendőrség, mert nem tudta eddig megfogni a kisértetet. Legalább is a Mittagzeitung cikkéből az tűnik ki . . . Ám lássuk a cikket. Tanulmányúton voltam a divatossá lett Magyarországban, — irjá a cikkíró, — e sorokat pedig a magyar alföld közepéből, Kiskőrösről irom. A kiskőrösi községháza előtt szuronyos csendőrök körül, nagy embersereg. Három hét óta olyan dolog történik a kis városban, amelytől eleinte riadoztak az emberek, de amin ma már csak furcsálkodnak: A város közepén, az OkolicsáJó szemüveg, Jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozés BÁRFAI optika éo fotó szaki! zl«tóbenL Pécs, Zalsegspszeg. BÉLA A világsajtó érdekességei. Michelangelo és II. Gyula pápa képmása Mózes szakállábán. A kiváló esztétikus lefényképezte Michelangelo Mózes szobrát és akkor jutott a szenzációs fölfedezésre.
