Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-16 / 211. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 16. Hogyan gyilkolták meg a Calafell- kórház irgalmas szerzeteseit a spanyol kommunisták ? zések miatt voltak kéytelenek el­hagyni. Most Chicagóban temp­lomot épitenek és ez a templom lesz Amerika területén az első káld-szertartási! katolikus temp­lom. Mái* a kínaiak is meg­unták Trebits Lincoln szélhámosságait. London, szeptember 15. Csao- Kung buddhista „apát“, aki azo­nos a magyarszármazásu Trebits Lincolnnal, a hírhedt kalandorral és kémmel, Sanghaiból Tien Csinbe költözött. Lmcoln világkö­rüli buddhista téri ö útra akart indulni és erre a célra gyűjtést kezdett Sangh libán, de terve kudarcot vallott. Ekkor arra kérte a sanghai buddhistákat*, hogy te­gyék lehetővé Tien Csinbe való átköltözéséi. A sanghai kínaiak, hogy megszabidu'janak tőle, sür­gősen összeadták a vasúti költsé­get Lincoln és kísérete számára. Zalaegerszeg megyei város ________közkórháza._________ 80 9-1936. Versenytárgyalási hirdetmény. A vezetésem alatt álló közkór­ház részére az 1936—37. évben szükséges 40 vagon á. 10 tonna I. oszt. cserhasáb tűzifára és 18 vagon á. 15 tonna hazai szén szállítására nyilvános írásbeli vsrsenytárgyalást hirdetek. Az ajánlatokat folyó évi szep­tember hó 28-án déli 12 óráig zárt borítékban „Ajánlat a zala­egerszegi közkórház tüzelőanyag szükségletére“ felírással a köz- kórház Igazgatóságának címezve a gondnoki irodába kell benyújtani. Részletes szállítási feltételek a közkórház gondnoki hivatalá­ban szerezhetők be a portó-költ­ség előzetes beküldése ellenében. Zalaegerszeg, 1936. szept. 11. Dr. Jancsó Benedek sk. kórházigazgató főorvos. 1701 — 1936 EDISON mozi Jön! Jön 1 A halálfejes lobogó. fl—l ITT imp*** Európa legvidámabb hadserege szerdán vonul be minden eger- szegi szivébe. A csapat élén a Európa iegdélcegebb bonvivánja: * GUSTAV FRÖHLICH A gárdahadnagy. A bécsi filmgyártás legnagyobb sikere. Egy fenegyerek szerelmi kalandjai 10 feiv. 3 partnernöje van Gustav Frőhlichnek: Lida Baarova — Adele Sandrock — Lizzi Holzschuck. Kit választana ön — és kit választ Gustav Fröhlich? Erre kap csatanós választ! Szerdán 7 és 9 órakor az Edison­ban. (Helyár 20—30—50—70 fill.) Jön! Jön 1 A halálfejes lobogó. — Bútort jól ésolesón csak a nagykanizsai Kopstein bú­toráruházában vásárolhatunk. Itt közöljük Munné Adolf argen­tin irgalmas szerzetes naplóját, amelyet a barcelonai rémnapok alatt jegyzett fel társai lemészárlá­sáról. Mint külföldi alattvalónak, sikerült elmenekülnie a kommunis­ták kegyetlenségei elől és naplóját is megmenteni. Hű fordításban kö­zöljük ezt a gyorsan összerótt naplótöredéket. Julius 24. D. u. 2 órakor 12 fegyveres forradalmár megjelenik a házban, mindnyájunkul össze­gyűjtenek a földszinten, e halmozva bennünket szidalmakkal és a fegy­vert állandóan nekünk szegezik. A prior atyának előmutatnak a tsrtományfőnöktől egy írást azzal a rendelkezéssel, hogy a ház min den pénzéi adja át nekik. Az elöl­járók nyugalommal fogadják a rendelkezést és azok átveszik a pénzt. Távozáskor bejelentik, hogy másnap új rendeletekkel térnek vissza. Az újoncmester az éjjel közli velünk, hogy mindenre el kell készülnünk: meggyónunk mint a halálveszélyben a mi ked vés újoncházunk kápolnájában : a szentségi Jézus velünk van. Éjjel egy órakor nyugovóra térünk. Az alyák a ház őrizetére áilanak, míg odakünn a forradalmárok őrzik a házal: nem mehetünk ki, foglyok vagyunk. Akik a pénzt elvitték, fejük volt egy bizonyos P/anas, egy másik irgalmas szerzetes-ház régi szolgája. Julius 25. A nap bizonyos nyu­godtságban teli el; este 6 órakor autocar érkezett 10 forradalmár­ral, akik között néhányan voltak a tegnap estiek közül. A prior atyától elkérik a kulcsokat és ne­künk azt mondják : Ti nem vagy tok többet saját házatokban s ad­dig vagytok szolgálatainkra, amig nem találunk betegápolókat a ti helyetekre. A házon Spanyolország és Katalania zászlói lengtek ; ők levették és helyébe nagy vörös és fekele zászlót tűztek ki. Julius 26. A noviciusmester fel­szólít bennünket, hogy kötelessé­geinket a legjobban végezzük, hogy minden tiszta és rendben legyen, a reánk bízott gyermekek a legnagyobb gondossággal legye­nek kezelve. Este a kapuhoz h.v- nak bennünket és a fejük, egy bizonyos Nurciano, azt mondja, hogy nem kell félnünk, hogy né­hány napig még ott maradunk, de azután hazamegyünk. Julius 27. A forradalmárok azt mondják, hogy bármely pillanat­ban jön egy bizottság Barceloná­ból a tartományfőnök atyával vagy egy megbízottjával a menhely szer­vezetének megállapítására. Közben leverik a kereszteket a falakról. Titokban mondjuk a szentmisét a noviciátus kápolnájában és ismé­telten Jézus Szivének szenteljük magunkat. Julius 28. Nagy szorongások közepette múlik el a nap, nem tudjuk, mi lesz velünk, semmit sem mondanak és nagy bátorta­lanság uralkodik. Julius 29. Este levelet kaptam az argentin konzulátustól útlevél­lel együtt, hogy engem argentin­nak tekinisenek ; megjelenek ezzel a vezetőnél és ő azt mondja: „Holnap ezzel kimehet és felelünk éle éért, amig el nem jut a kon­zulátusra.“ Azt mondják, hogy fegyvereket találtak a „Las Corts“- ban (másik szerzetesház) és meg­gyilkolták a provinciális atyát. Julius 30. Reggel 9 órakor mindnyájunkat Összegyűjtenek a kapunál. Közülök többeket aljas nőkkel talá unk ott és azt mond­ják nekünk : „Nincsen személyze­tünk a szanatórium számára ; akik társaink akarnak lenni, maradhat­nak velünk, szabadiágnak örven denek, a néppel lesznek és nem lesz semmi kellemetlenségük. Akik akarnak, elmehetnek, de nem fe­lelünk az életükért és csupán fe­lelősek vagyunk egy argentin úr­ért, aki Barcelonába megy. Cse­rélhetnek ruhát és ssüksíges pénzt kaphatnak a vonatra hazáig, mivel ami marad, az « ház javára marad. Egy óráig meggondolhat­ják a dolgot.“ Mindnyájan össze- gyű ünk a noviciátusban. A novi­ciusmester összetépi az útlevele­ket, mivel abban a tulajdonosaik szerzetesi öltözetben vannak le­fényképezve ; eltávolítja a keresz­tet, érmet és más (vallási) szer­zetesi jelvényeket és elrendeli, hogy a legkevesebbre szállít­suk le szükségleteinket. Egy órakor mindnyájan megjelenünk a kapunál, de előbb mennyi baráti kézszoritás és könny a noviciátus kápolnájában. Az előcsarnokban megludjuk, hogy a misszionáriusokkal a ház ban vannak Rubis Ferenc jezsuita atya, az alprior Coronimas Dío- dato és két testvér; továbbá hat újonc: Manuel, Almodovar, Fer­nande, Inan, Baiion és Celestin Testvérek. Én, mint argentin, az egész csomagot magammal vit­tem : két bőröndöt és egy zsákot. Elveszik az összes pénzt, csupán tiz pezetát hagynak mindegyik számára és eltávozunk az állo­másra. Két csoportra oszoltunk, némelyek a Szent Vincéhez, má­sok Calafellbe mennek a vonat­hoz. Mialatt majdnem megérke­zünk az állomásra, egy csoport fegyveres jött és elvisznek a Szent Vincébe. Én elhagyom a csomag­jaimat, csupán egy kisebbet vi­szek és elmegyek velük. Szent Vincében vannak a többi testvé­reink. összesen 23 an voltunk. Mindnyájunkat egy autocarba ül­tetnek és engem előre testnek a konzuiá'us írásával. Megérkezünk Calafellbe és amikor kimegyünk a faluból, megjelenik egy kocsiban kb. liz fegyveres, akik felszólíta­nak, hogy a fiatal szerzetesek, akik Onofrio, Dániel, Joachim és Felice voltak, szánjanak le és azt mondják nekik : „Ne féljetek te­remtmények, mi majd hazaviszünk benneteket; többiek mind szánja­nak le és Ön maradjon az autós­sal “ Erre a golyók egész zápora esik szerzetestestvéreimre és utána semmit sem lehet hallani; lelkűk felszállt az égbe. Hárman elfutot­tak a hegyek felé, új golyók és amikor a lövöldözök visszatértek, azt mondották, hogy keltőt meg­öltek, egynek sikerült megugorni. A vértanúk: Círraspaer Julián prior, Brantio atya újoncmester, Benedek, Ö séb és Vince foga- dalmas testvérek; Gimenez Ma­nuel, Sanchez Antal, L!aurado Antal, Loyez Emmanuel, Urbanez Tamás, N. Ignác, N. Toribio, N. Henrik, N Domonkos, N. Marian, N. özséb, N Miklós noviciusok és egy, akinek nevére nem em­lékszem. Én, miután sok veszély és aggodalom után e'érhettem az argentin konzulátust, egy angol hajón Marseiliebe utaztam, ahol most társaimmal tartózkodom. Munné Adolf testvér pap és újonc. Body Zoltán dr. és Boleratzky Lívia esküvője. Bődy Zoitán dr. tb. főszolga­bíró, vármegyei a'jegyző, zala­megyei cserkészfőtitsár, Bődy Zolién alispán fia és Boleratzky Livia, Boleratzky Gyula dr. reálgim­náziumi tanár leánya hétfőn tar­tották esküvőjüket Zalaegerszegen. A polgári eskeíéit délelőtt végezte Mikula Szigfrid dr. városi főjegy­ző, az egyházi esküvő pedig délután foiyt te a plébániatemp­lomban megkapó keretek között. A fényesen kivilágított templomot zsúfolásig megiöhötte a két csa­lád örömében osztozó közönség, amelynek soraiban ott voltak a jóbarátok és tisztelők. A főhajón végig cserkészfiuk állottak sorfa­lat virágokkal díszített cserkész- botokkal és virágcsokrokkal. Fél 6 órakor érkezett meg a násznép és a cserkészek sorfala között, a nászinduló hangjai mel­lett vonult be a templomba. Elöl haladt feketébe öltözött szülei közölt a menyasszony, aki az egyszerüszabásu, de igen ízléses, hosszú fátyolos fehér ruhájában nagyon kedves jelenség volt. Majd a vőlegény következeit, ugyancsak szülei közölt, frakk­ban. Bődy Zoltán alispán pom­pás diszmsgyart, felesége szép fekete ruhát viselt, ókét követték a tanuk: Tersztyánszky Géza ny. huszáralezredes és Oravetz Viktor miniszteri tanácsos és a rokonok. A nászmenet megérkezése után megkezdte az esketési szertartást Pehm József apátplébános, akinek két pap-cserkészparancinok, Sült Lajos és Holpert István, segéd­keztek. A szertartás végeztével az apátplébános . emelkedetthangu beszédben szólt a fiatal párhaz. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI optika és fotó sxaÜzletébe«». Póos, Zalaegerszeg. ELA

Next

/
Oldalképek
Tartalom