Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-15 / 210. szám
1936 szeptember 15. Zalatíiegyei Újság 3. A gazdaképzés is szóbakerült egy felszólalás kapcsán a legutóbbi megyegyűlésen. Annyira fontos kérdés ez, hogy állandóan napirenden kellett volna tartani, a sok terv helyett a kérdésre már rég meg kellett volna a választ adni. A kisgazdaképzést a faluhoz kötni 1 Egyszerű gazdasági előadások nem alkalmasak erre. A gazda havonta hall egyet-kettőt, de mire a másodikat megszívleli, az elsőt elfelejti. A helyes kisgazda képzéshez rendszeres tanfolyam kell. Erre legalkalmasabb a téli gazdasági iskola, amiről már e lap hasábjain is sok szó esett. Lényege az, hogy a kisgazda télen bejár naponta az iskolába elméletre, a tanárok kijárnak nyáron a tanuló kisgazdaságába a gyakorlat ellenőrzésére. A téli gazdasági iskola feltétele, hogy minél több legyen belőle. Darányi, jelenlegi földmivelésügyi miniszterünk elgondolása szerint minden járásban kell egynek lenni. Azért kell ilyen sűrűn, hogy a tanulók megfelelő útviszonyok mellett naponta bejárhassanak. A téli gazdasági iskola bevált típusa a kisgazdaképzésnek. Nagy örömmel halottuk, hogy a kehidai gazdasági iskolából is i yent szerveznek. De ezeknek a téli gazdasági iskoláknak a működési körük még mindig igen nagy. Tizenöt kilométeren túl már nehezen közelíti meg a tanuló és a tanár összeköttetése a gyakorlati é'ettel már nehézkes. A kisgazda még mindig nem egészen a falujában van kiképezve és a tanulók száma korlátok közé van kötve. A gazdaképzésre nem csak a fiatalság van rászorulva, de még inkább azok, akiknek kezébe most van letéve a kisgazdaságok vezetése, akik eddig csak a gyakorlati élet iskoláját járták keresztül. A téli gazdasági iskola bevált rendszerén elindulva, legjobb és legtökéletesebb gazdaképzést adna a vándor téli gazdasági iskola. Meglévő és minden járásban fel - állüandó téli gazdasági iskola nem lenne helyhez kötöít. Ez az iskolatípus alkalmas a vándorlásra. Nincs szükség tangazdaságra, mert ezt pótolja a kisgazdák számtalan kisbirtoka, nincs szükség nagy épületre, mert elég egy helyiség, ami füthető és alkalmas tanteremnek, a tanításhoz szüksé' ges tanszerek elhelyezésére pedig minden nagyobb faluban akad valami megfelelő helyiség. A járási téli gazdasági iskola egyéves lenne és minden évben más más nagyobb községbe vándorolna. Minden járásban van öt nagyobb község, amelyből a szomszéd négy-öt kisebb falu könnyen, akár gyalog is megközelíthető. A nagyobb községek, elsősorban amelyek megfelelő helyet tudnak biztosítani, egy-egy évre az iskolának szállást adnának s az iskola tanulóit csak a kis körzetéből szedné ki, Távolabbról nem venne fel, mert hisz azoknak a kiképzésére is rákerül a sor valamelyik következő évben. A kisköröket az iskola öt évenként látogatná meg, egyszerre több korosztály kapna kiképzést, a következő fiatalabb korosztályra 5 év múlva kerül sor. A vándor téli gazdasági iskola a kisgazdatársadaiom minden tagját kiképezné. Első sorban a most gazdálkodó 25—40 éves kisgazdákkal végezhetne már öt éven belül. A vándor (éli gazdasági iskolának egyetlen hátránya van, a tanároknak is vándorolniok kellene. A nőtlen lanároknál ez semmi nehézséget nem okoz, de a családosoknak kellemetlen. Mindemellett ne feledjük el, hogy még mindig könnyebb egy-egy családnak évenkánílakóhelyet változtatni, mint 60—70 egyénnek naponta 20—30 kilométert utazni, ahogy a mai helyhez kötött téli gazdasági iskola mellett az általános. A papot, tisztviselőt, a katonát is helyezik ide-oda, habár talán hosszabb ideig hagyják is egy heíyen, de a téli gazdasági iskola tanára mindig tudja évekkel előbb, hogy melyik évben hol fog lakni. A nagyobb községek azon lesznek és arra törekednek, hogy annak a két tanárnak megfelelő lakást biztosítsanak, hogy a vándor gazdasági iskolát megszerezhessék. A szántóvetőt kiképezni a legszebb munkára gyönyörű hivatás. Bizonyosan igen sokan lesznek a mostani nehéz elhelyezkedés mellett, akik e gyönyörű hivatás betöltéséért áldozatot is tudnak hozni. A vándor téli gazdasági iskola csak terv, de a téli gazdasági iskola, ami ennek a szülője, magyar viszonyok közé bevált típus, csak nincs meg az a szoros kapcsolata a néppel, mint annak, amely elősegíti azt, hogy a kisgazdát a falujában képezzük ki. Amíg ilyen nem lesz, addig is meg kell ragadni minden kínálkozó alkalmat, hogy legalább a megyeszékhely hozzá jusson egy ilyen igkolához. Ebből majd meg fognak születni a vándoriskolák és ha azok végig járják a magyar falukat, akkor a magyar kisgazdának nem csak a vérében lesz a gazdálkodás, de tud is gazdálkodni ! Pörneczi József. Rendkívüli kisgyülés elé kerül a zalaegerszegi kisiparosoknak a polgári fiúiskola építése ügyében beadott fellebbezése« A polgári fiúiskola építési ügye most már annyira jutóit, hogy tudhatjuk, milyen összegre szá mithatunk biztosan. Előző számunkban úgyszólván teljes terjedelmében ismertettük a miniszteri leiratot, amelyből megtudhattuk, hogy a kultuszminiszter az ézitkezési költségek végleges megállapítása, a munkálatok kiadása és megkezdése után összesen 40 ezer pengőt hajlandó utalványozni. A többi majd jön. Bizonyosra vehetjük, hogy a jövő költségvetési évben is megadja a 30 ezer pengőt s befolyik az is, amire még szükség van és igy a másfél évtizede hányódó iskola saját otthont kap. A vállalati szerződés megszöSzájról-szájra jár a hir, hogy kisfiának, kisleányának iskola kazettát, diák-sapkát, esőkabátot, harisnyát és mindent, ami a kisdiáknak n é 1 külözhetetlen, legjobban vásárolhat Pál és Indra divatűzletében Telefonszám: 17 0. ZALAEGERSZEG. vegezésére a város bizottságot küldött ki. Ez a bizottság szerdára elkészül a megszövegezéssel s az csütörtökön a jogi és pénzügyi bizottság, pénteken pedig a képviselőtestület elé kerül. Tudjuk azonban, hogy a helybeli kisiparosok a vállalaíbaadásra vonatkozó képviselőtestületi határozatot megfeiebbezték és az a törvényhatósági kisgyülés elé kerül. Az alispán folyó hó 17 re rendkívüli ülésre hivta össze a kisgyűlést, amely a fölebbezést tárgyalja. Remélhető azonban, hogy az esetleg előállhaló új helyzet nem hátráltatja a munkálatok megkezdését. A „Pásztor Imre“ lövészvándor díjas verseny eredményei. A Zalaegerszegi Move SE vasárnap rendezte meg első Ízben „Pásztor Imre“ vándordijas lövészversenyét Zala vármegye lövészcsapatai részére. A versenyben indultak a Nagykanizsai Moye, a Nagykanizsai Vasutas TE, a Zalaegerszegi Postás SE, a Novai, Kehidai, Szepetki, Aranyodi, Pózvai P. L. E. 8 a rendező Zalaegerszegi Move csapatai és egyéni versenyzői. A pompás időben, kedvező viszonyok között lezajlott versenyen hatalmas küzdelem fejlődött ki a kanizsai és a zalaegerszegi Move között, ami végül is csekély különbséggel a pillanatnyilag jobb nagykanizsaiak javára dőlt el. Az újjáalakított és kezdő lövészekkel felfrissített helybeli Move azonban már ismét nagy erőről tett tanúbizonyságot, örvendetes elégtételeként az egyesület vezetőségének. Eredmények : Vándordijas csapatversenyben : 1. Nagykanizsai Move, 1324 ponttal, 2. Zalaegerszegi Move 1312, 3. Zalaegerszegi Póstás SE 1234, 4. Novai P. L. E. 1230, 5. Nagykanizsai Vasutas TÉ. 1229 ponttal. Egyéni verseny : 1. Kalmár, Nagykanizsai Move 275. 2. Horváth, Nk. Move 271. 3. Varga Ze. Póstás 266. 4. Szász dr., Zalaegerszegi Move 266. 5. Mar- kó, Nk. Move 265. 6. Máttyássy, Ze. Póstás, 265. 7. Sipos, Nk. Move, 264. 8. Lengyel, Ze. Move, 263. 9. Pirity, Ze. Move, 263. 10. Bogáthy, Nk. Vasutas, 262. — vele holtversenyben Obitz, Ze. Move, 262. Rajtaütésszerű gyorslövés (harc- szerű verseny): 1. Szász dr., Ze. Move, 245. 2. Losonczy, Zalaegerszeg, 216, 3. Németh, Nk. Vasutas, 212. Kisalaklövés: 1. Németh, Ze. Póstás. 2. Losonczy, 3. Bogáthy, Nk. Vasutas, 4. Sipos, Nk. Move. 5. Máttyássy, Ze. Postás. Kisaiak összetett verseny : 1. Beznicza dr,, Zc. Move. A versenyen megjelent a Move Lövész Liga képviseletében Bánwííihhi ftrriiMiHffii i^uminP7^,, üü?^mim hm HMim ^mu Slyen alkalma nem lesz. Crepdesine kabát minden színben I7i50 Megérkeztek az őszi női és férfi szövetek. ......i,« Vimiárufiáz.
