Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-15 / 210. szám

Feleiöbi szerkesztő: Her bo ly Ferenc. XIX évfolyam 220. szám. 8 fillér 1826. szeptember 15. Kedda Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ......j Telefonszám 128. PO LITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, Valljanak saint a zalaegerszegi szervezett munkásoki A rémíeUek történetében is fel­tűnő volna a spanyol bűnügyi dráma. Akadt már nem egy ma gyár polgár, aki azí mondta, hogy ezek a szörnyű hirek a fantázia nagyításai reklám célokra. A jó­zan és békés polgári gondolkodás el nem tudja hinni, amik Spa­nyolországban történnek, pedig az egész marxizmusnak és velejének természetéhez tartozik a féktelen terror. Sajnos, nem csak elmélet­ben, hanem gyakorlatban is. A spanyol vörösök frontján egészen a vadállatiasságig fokozódik az ijesztés és elrémités. A Britannia szállóban, az Or­szágház és Batthyány palota pin­céiben a magyarországi kommu- nizmus is kivicsoriíotta a foga fehérét. Csak nem kell elfeledni a hazai borzalmakat és akkor meg tudjuk érteni a spanyol eseménye két. A Szamueilyk és társaik be­teges gyilkolási mániája öröklődő j és ragályos betegség a vörösök társaságában. Az orosz szovjet j módszeréhez tartozik, így érthető, s hogy Alcazarban a maradék nem­zeti csapat nem akarta megadni magát a vörös kormánycsapatok­nak. Főleg asszonyaikat és gyer­mekeiket nem akarták eivonultatni a vörös csapatok előtt. Jól tudták ugyanis, hogy milyen megbecste- lenités és megkinzás várna reájok. Az alcazari romok alatt óhajtottak inkább meghalni családjokkal együtt. Papot kértek — és a vö­rös kormány bele is egyezett, hogy két pap bemehessen az ost­romlott várba és előkészíthesse a benszorult szerencsétleneket a ke­resztény katolikus halálra. Alig­hogy beérkeztek a papok az ostromlovak közé, azonnal tüzelni kezdtek a vörösök. Orpesa nevű helységben, a bikaviadalok arnáá- jában úgy kergették körbe a pa­pot, mint az állatot s közben agyonszurkálták. A gyermekakasz­tásokra és még a többi rémsé­gekre, amiket olvashattunk és ol­vashatunk, hívjuk fel ezekkel a példákkal kapcsolatosan a keresz­tény társadalom figyelmét. Amig moccanni tud a Vörös Rém, ad­óig igy lesz ez, mert igy is volt kezdettől. Annál meglepőbb, hogy a spanyol vörös terroris­ták felé szólt Magyaror­szág szervezett munkás­ságának üdvözlete a Nép­szava szeptember 8-iki száma szerint. És ugyanez az újság ilyen cimek alatt közli híradásait: „Guadelupe, a szabadsághősök utolsó iruni j erődje“. Vagy: „A magyar szer­vezett munkásság üdvözlete a spanyol szabadságharcosoknak!“ stb. De meglepő, sőt egyenesen el­képesztő az is, hogy a magyar keresztény polgári társadalom tűri a „szervereit munkásságának ilyen irányú megmozdulását, ami feüdicsérése a bűnnek, kigúnyo­lása a keresztény civilizációnak és — már-már azt mondhatjuk — buzdítása az elvtársaknak hasonló „hőstettek* elkövetésére. Kérdezzük, kik azok a magyar munkások, akik üdvözölni merik a spanyol gyilkosokat, akik szabad- sághösöknek merik nevez­ni azokat, akik olyan ég­bekiáltó kegyetlenséggel gyilkolják a hivő keresz­tényeket és a nemzeti esz­mékért harcolókat, ami­lyenre csak kevés példát mutathat föl a történelem? Magyarok ezek ? Magyarország­nak fiai ? Ezekkel végeztet a ma­gyar társadalom munkákat ? Ezek­nek adja filléreit ? És a spanyol gyilkosokat üdvözlő „szervezett mun­kásságnak“ kebelébe, csa­ládjába tartoznak-e a za­laegerszegi szerveze tt munkások is? Sárvár, szeptember 14. Huszár Mihály apátplébános, országgyű­lési képviselő vasárnap tartotta beszámolóját, amely nagy keresz­ténypárti megmozdulás és érde­kes politikai állásfoglalás volt. Először Huszár Mihály beszélt, majd Zichy János gróf szólalt fel. — Készek vagyunk összefogni a keresztény politika jegyében, de csak az alkotmány alapján — kezdte Zichy. — Nem vagyunk hívei az egypártrendszernek, amely nem lehet egészséges. Az ilyen párt csak szolgapárt lehet, amely öncéluságra törekszik és a hatalom birtokosa akar lenni. Egyetlen párttal nem lehet kor­mányozni, szükség van a többi pártra is, mert csak igy állhat helyre Magyarországon az a rend, amelyre olyan nagyon áhítozunk. Nem szabad erőszakkal össze­gyűjtött pénzzel és erőszakos esz­közökkel uralkodópártot csinálni! Ezután Ernszt Sándor beszélt! — Az ország miniszterelnöke beteg — mondotta — és mi egyé­nileg nagyon sajnáljuk őt, de nem akarjuk, hogy vele Amig a zalaegerszegi szervezett munkások nyíltan meg nem ta­gadják a közösséget azzal a szer­vezett munkássággal, amelynek képviselői „szeretetteljes üdvözle­tüket“ küldötték a spanyol vörö­söknek, addig a magyar társada­lom jogosan vádolhatja őket az­zal, hogy egy húron pendülnek velők. Egy hét múlt el azóta, hogy a távirati üdvözlet elment Spanyol- országba és a zalaegerszegi szervezett munkások nem tiltakoztak az ellen, hogy a szerve­zett munkásság „képvi­selői“ elkövették ezt a gya­lázatos tettet. Egyetérte­nek tehát velők? A város keresztény magyar tár­sadalma elvárja, hogy a szervezett munkások szint valljanak, mert tudni akarja, hoyá húz a szivők: az istentelen gonosztevőkhöz e, vagy a keresztény nemzetiekhez ? és, hogy szintén dicsőiíik-e a gyilkosokat, vagy elítélik-e őket? Zalaegerszegen nem akadhat em­ber, még kevésbé szervezet, aki, és illetve-amely üdvözölné a spa­nyol vörösöket. Ha azonban mégis akadna, azzal érdeme szerint kell elbánni. együtt esetleg az ország is megbetegedjék. Ha a miniszterelnök ur beteg, .mondjon le I Ha nincs kilátás arra, hogy rövidesen egészséges lesz, azt gondolom, nem történik semmi baj, — különösen az or­szág számára nem — ha esetleg más jön a helyére. Ha nagy ér­ték a miniszterelnök ur, akkor az ország később is meg fogja találni benne a nagy értéket és amikor egészséges lesz, meglesz a mód arra, hogy újra hatalomra kerülhet, főként, ha az akkori helyzet úgy fog alakulni. Nekem kissé érthetetlen, hogy hat heti szabadságra ment és hogy ebből az alkalomból a Ház elnökének irt levelet a pártközi konferencia összehívása ügyében. Várhatott volna a levél­írással hat hétig, amikor visszaérkezik, s akkor megtarthatták volna a pártközi konferenciát. Nem tudom megérteni azt sem, hogy leve'ét nem a helyetteséhez, hanem egy harmadik személyhez intézte. A választójoggal kapcsolatos véle­ményünket fentartjuk a pártközi j konferencia s-ámára. Tiz kormány j 1 bukott már meg a választójog * miatt és mindenki tudja: egy nemzet sorsa függ attól, hogyan oldódik meg ez a nagy kérdés. Szenved a magyar nemzet, mert politikusai gyakran félrevezetik: ígéreteket tesznek, amelyeket nem tudnak betartani. Az adott körül­mények között változás lesz a politikában és a kormányban, mi azon leszünk, hogy Magyar- ország nemzeti és keresztény ma­radjon. Rendkívül érdekes beszédét igy fejezte be Ernszt: — Vigyázzunk nagyon a köz- igazgatási túlkapásokra. A köz- tisztviselők ne a halaimat szol­gálják, hanem gondoljanak azokra, akik fizetik őket: ne pártot szol­gáljanak, hanem a nemzetei! A tisztesség hozza magával, hogy mindenki független és önálló le­hessen Magyarországon és a tisztviselő a pártok fölött álljon. Nem felejtjük el azokat, akik nem igy cselekednek, mert a politiká­ban mindig változik a helyzet.. . Ezt jegyezzék meg maguknak Magyarország köztisztviselői! Ernszt nagy tapssal és éljen­zéssel fogadott beszéde után Sig- ray Antal gróf beszélt arról, hogy a diktatúránál van magasabb eti­kai tartalmú államforma : az al­kotmányos monarchia, amely Magyarországra nézve legkívána­tosabb. Magyarország erős bás­tyája a kommunizmus elleni küz­delemnek, de még erősebb lesz, ha minden belső kérdésnek nyug­vópontra juttatása után az átme­netileg megalkotott államforma helyébe az alkotmányos királyság fog állani. Reméli, hogy a ma­gyar népnek a titkos választójog kivívása után joga lesz erről dönteni. Abony, szeptember 14. Vasár­nap tartotta beszámolóját Berg Miksa báró. A gyűlésen felszólal­tak Eckhardt Tibor, Griger Mik­lós, Reibel Mihály és Friedrich István s hangoztatták az ellenzéki összefogást, továbbá támadták a NÉP-rendszeri. Rövid táviratok. A kisantant pozsonyi értekez­letén, amely ma fejeződik be, sú­lyos ellentétek merültek fel az egyes államok között, mert Jugo­szlávia a német orientációt sür­geti, Csehország ellenzi. Valószínű, hogy az egyes kisantant államok más-más nagyhatalom felé fognak közeledni. — Kattoviceban ki- gyúladt egy magtár, amelyben hajléktalanok aludtak és 15 em­ber bennégett. — Az angol ki­rály merénylőjének, Mac Mahon­nak ügyét ma kezdték tárgyalni Londonban. — Matuskát, a bia- torbágyi merénylőt csütörtökön ho/zák Budapestre. Leánya már a fővárosba érkezeit, hogy !épé­Ernszt Sándor a helyettessel való kormány vezetés ellen beszélt Sárváréit. Az ellenzék politikai vasárnapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom