Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-13 / 209. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 13, az építkezési munkálatok megkezdése és a kereseti járandóságok folyósítása késedelmet ne szenvedjen, haj andó a miniszter az 1934—35 és 1935-36 tanévi tandíjak Összegéből 10 ezer P t a város részére még a 31 840 05 P-ben megáPapitolt összeg teljes befi etése előtt, előlegképen ren- delke:ésre bocsátani. Az épitke/ési költségek végleges megállapítás?, a munkálatok kiadása és megkezdése u'án tehát a miniszter összesen 40 ezer pengőt haj'andó utalványozni. ...... ........ Köt elező mestervizsgák az iparban. Az új iparügyi novellában a törvényhozás tudvalevőleg az építőiparokon kívül az összes képesítéshez kötött, valamint az ösz- szes képesítéshez és engedélyhez kötött iparokban elrendelte, hogy iparigazolvány, illetve iparengedély csak azoknak adható, akik a mestervizsgát sikerrel letették. A törvény e részének végrehajtását az iparügyi miniszter rendeletileg a kereskedelmi is iparkamrákra bizta. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamra már meg is indította az előkészítő munkákat és megfelelően tájékoztatta a nagy kamarai kerület összes iparhatóságait és számbajövő ipartestülétéit a teendők felől. A miniszteri rendeletnek megfelelően az iparkamara igen nagy súlyt vet arra, hogy a mestervizsgáló bizottságokba ne csak olyanok kerüljenek, akik a mesterség technikai részében kiválóak, hanem olyanok is, akik ezen felül közgazdaságilag és közigazgatásilag is képzettek, akik képesek arra, hogy az adó, a társadalombiztosítás, a közszállitásügy, az árkalkuláció, a könyvelés, levelezés és az iparhoz szükséges kereskedelmi ismeretek területén is tudjanak vizsgáztatni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a legtekintélyesebb egyéneket iparkodik megnyerni a mestervizsgáztató bizottságokba, akiknek széleskörű ismeretei a vizsgák sikeres lebonyolítását, egyéniségük pedig az igazságosságot és minden meg nem engedhető mellékszempont háttérbeszoritását biztosítja. nmwniprumnirnr mrr~rriri—i----------------—‘ 1—-• — A városi bérházban az 1 és 12. sz. lakás, mely egyen- kint 2 szoba, konyha, fürdőszoba és mellékhelyiségekből áll, teljes komfortos lakás, folyó évi november hó 1 -éré bérbeadó. A bérbeadásról felvilágositá8t a városi számvevőség ad. Szeptember 21-én kezdődik az ötödik hittudományi hét Zalaegerszegen. Most öt éve, hogy megnyílt az első zalaegerszegi hittudományi hét. Azóta — mondhatni — igénye lett a zalaegerszegi intelligens közönségnek, hogy visszatérjenek ezek a nívós előadássorozatok, amelyek fényes tanúbizonyságok amellett, hogy hitünk mily mélyen és mily szilárdan áll a gondolkozó és látó mai ember lelkikincstárában. Hogyan indult el az első hit- tudományi hét? 1932 egyik téli estélyén az Emerikána zalaegerszegi konventjének összejövetelén a szokásos előadással kapcsolatban élénk vita fejlődött ki egy nehéz f lozófiai kérdés körül a zalaegerszegi orvosi kar egyik igen érdemes tagja és az akkori egerszegi klérus egyik tagja között. Ebből a vitából fakadt a teológiai hét gondolata. A hosszú eszmecsere ugyan eredménytelen lett; de az a gondolat a felszínen maradt, hogy intelligenciánkat érdeklik a tudás mélyebb problémái és hogy ezt az érdeklődést ki kell elégítenünk. Pehm József apátplébános nagy megértésével és támogatásával, egyházmegyénk kiváló római papjának, dr. Winkler Józsefnek vezérszónoklataival, Csávossy páter nagyhorderejű szociális fejtegetésével megindult az első hittudományi hét. A második 'eologiai hetet, amelyet az első fellobanás után a zalaegerszegi intelligens hivősereg már mintegy megkívánt magának, Mikes János gróf akkori megyéspüspök is meglátogatta. Nem lohadt le az érdeklődés az új és újabb témákkal jövő harmadik és negyedik teológiai héten sem. A második a kezdet, a harmadik a vég problémáit tárgyalta ; a negyedik az egyháztörténelem mezején mozgott. És most, amikor a zalaegerszegi hittudományi hetek elérkeztek az első kis lustrum- hoz, mikor már múltra tekinthetünk vissza, koronát akar tenni a rendezőség a nagyszerű e’ő- adássorozatokra akkor, amikor az Oltáriszentség mélységes és nagyszerű tanát tette ezidei hittudományi hetünk témájává. Az előadók közt is nem egy új névvel találkozunk. Uj ember Zalaegerszegen Huber Antal dr. püspöki szertartó Szombathelyről, aki kitűnő teológiai tudását nyolc éves római tanulmányai alatt szerezte a világhírű Gregoriána egyetemen. Még ismeretlen előttünk a katedrán Kertész Tamás dr. ferences atya, aki Zalaegerszegen tanult a reálgimnáziumban, itt tartotta két éve újmiséjét, most a magyarországi ferences rendtartomány szombathelyi hittudományi főiskoláján a dogmatika tudós, fiatal professzora. Egyébként a pontos-tárgy beosztás az előadókkal a következő: 1. szeptember 21-én (hétfőn). A szentségi jelenlét valósága. Előadó: Galambos Miklós dr. püspöki titkár Szombathelyről. 2. szeptember 22-én (kedd). Az átlényegülés tényének teológiai és bölcseleti ismertetése. Előadó: Huber Antal dr. püspöki szertartó Szombathelyről. 3. szeptember 23 án (szerda). A szentségi jelenlét módozatai. Előadó: Pehm József apátplébános. 4. szeptember 24 én (csütörtök) Az Eucharisztia szentségi hatásai az ember lelkén. Előadó: Kertész Tamás dr. ferences atya, főiskolai tanár Szombathelyen. 5. szeptember 25 én (péntek). Jézus a mi áldozatunk. Előadó: Zenz Péter hitoktató Zalaegerszegen. 6. szeptember 26-án (szombat). Az Oltáriszentség misztikus vonásai. Előadó: Székely László dr. főiskolai tanár Szombathelyről. Az előadások minden este a Kulturház nagytermében pontosan fél 7 órakor kezdődnek. Belépődíj természetesen nincs. Zala megye lakosságának foglalkozása a nép- számlálás tükrében. Hogyan csoportosulnak a foglalkozási ágak vallás szerint ? A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki az 1930. évi nép- számlálás anyagának negyedik kötetét, amely főleg a lakosság foglalkozásáról tartalmaz adatokat. A kötet érdekesebb zalai adatait az alábbiakban ismertetjük : Őstermelés. Zala megyében az őstermelésből él 128 129 férfi és 128.551 nő, tehát a megye lakosságának mintegy 70 százaléka. Érdekes, hogy az őstermelésben a férfiak és nők száma majdnem egyezik, ami arra mutat, hogy a háborús vérveszteséget a zalai falvak meglehetősen kiheverték és a háború után több volt a fiuszületés. Az őstermelésnél a férfiak közül 89 ezer a kereső és csak 38 ezer az eltartott, viszont a nők közül mindössze 33 ezer a kereső és 95 ezer az eltartott. Ha kor szerint vizsgáljuk a zalai mezőgazdasági lakósságot, azt látjuk, hogy a falusi fiuk nagy része fiatalon kezdi meg az önálló keresetet. 7—14 éves korban 2.700 önálló keresőt találunk, 15—19 éves korban már 12 ezret és mind össze 540 eltartottat. De nem csak fiatal korban kezdi a falusi férfi a munkát, hanem magas életkorig folytatja. A 15.600 hatvan éven felüli zalai falusi férfi közül mindössze 1.578 szorul eltartásra. A falusi nőknél természetesen más a helyzet, de még ott is sok az önállóan kereső minden korcsoportban. Az őstermelésben elhelyezkedettek közül főiskolát végzett mindössze 251 (ebből egy a nö), érettségizett 315. A mezőgazda- sági lakosság túlnyomó része csak 6 vagy 4 elemit végzett. A hat éven felüliek közül sem írni, sem olvasni nem tud 10.500 férfi és 15 ezer nő. Idegen anyanyelvű a mezőgazdasági népesség közül kevés van, de ezek is túlnyomóan tudnak magyarul. Vallás szerint a mezőgazdasági lakosságból katolikus 242.741, református 8.577, evangélikus 4 813, izraelita 337. Ipar és kereskedelem. Az ipari lakosság száma Zala megyében : 26.672 férfi és 22.874 nő. A férfiak túlnyomó része kereső, a nőké eltartott. Az iparban is az a helyzet, hogy a férfiak egészen korán már keresők és magas korig dolgoznak. A zalai iparban van 44 főiskolát végzet^ 301 érettségizett, mintegy 2.500 négy középiskolát végzett. Az Írni és olvasni nem tudók száma elég kevés. Az iparból é ők túlnyomóan magyar anyanyelvűek. Vallás szerint: 44.871 kaíoiikus, 1.112 református, 1.122 evangélikus, 2.338 izraelita. A zalamegy i kereskedelemben 5.141 a térfi és 5 128 a nő. A férfiak között a keresők száma nagy, a nők közül aránylag kevés. A korcsoportok szerint a keresők száma az alsó és felső határon nem olyan magss, mint a mezőgazdaságnál és az iparnál. Van a kereskedelemben 43 főiskolát végzést, 514 érettségizett, sok négy középiskolát végzett és aránylag kevés elemi végzettségű. Az an dfabéták száma csekély. Anyanyelv szerint a kereskedelemből élők ugyancsak túlnyomóan magyarok. Vadas szerint: 6.049 katolikus, 204 református, 220 evangélikus, 3.769 izraelita. Az önnáiíó kereskedők száma 2.233. Vallás szerint : 1.149 rk., 45 ref, 52 ev., 983 izraelita. A birtokosok. Zalában ezer kát. holdon felüli birtokos van 19, s ebből 17 katolikus, 1 evangélikus, 1 izraelita; 200—1.000 kát. luldas van 127, ebből 93 katolikus, 9 református, 11 evangélikus, 14 izraelita; 100 —200 holdas birtokos van 112, s ebből 77 katolikus, 24 református, 3 evangélikus, 8 izraelita; 200—1.000 kát. holdas bérlő van 28, s ebből 14 katolikus, 1 református, 4 evangélikus, 9 izraelita. 50—100 kát. holdas birtokos és bérlő 324, s ebből 243 a katolikus, 47 református, 25 evangélikus, 9 izraelita; 20—50 kát. holdas birtokos és bérlő van 3.765, s ebből 3.102 katolikus, 396 református, 245 evangélikus, 19 izraelita; 10—20 kát. holdas, birtokos és bérlő van 12.159, s ebből 10 930 katolikus, 829 református, 360 evangélikus, 29 izraelita; 5—10 kát. holdas birtokos és bérlő van 25.222, s ebből 23.560 katolikus, 1.062 református, 672 evangélikus, 20 izraelita; 5 kát. holdon aluli birtokos és bérlő (napszámos is) van 46.114, s ebből 44.389 katolikus, 1.060 református, 623 evangélikus, 33 izraelita. Gazdasági cseléd van 10.294, s ebből 10.002 katolikus, 136 református, 147 evangélikus, 1 izraelita. Az értelmiségi pályák. A 227 zalai állami tisztviselőből katolikus 168, református 32, evangélikus 20, izraelita 3, egyéb 4. A 142 vármegyei tisztviselőből katolikus 128, református 9, evangélikus 6, izraelita 2. A 228 jegyzőből katolikus 187, református 25, evangélikus 14, izraelita 1, egyéb 1. A 43 bíró és ügyészből katolikus 35, református 5, evangélikus 2, izraelita 1. A 111
