Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-06 / 204. szám

1936 szeptember 6. Zalamegyei Újság 3. déíét elrejtse. Hogy milyen ered ményeket ért el, az legjobban abból látszik, hogy a dervisek négyszer összeesküdtek ellene, mivel a törzseket felbujtóba elle­nük. Egy alkalommal azonban az utolsó másodpercben mentette meg a véletlenül arra haladó re­pülőgép. Jelen pillanatban négy nagy törzs áll mögötte. A törzse­ket jövendöléseivel és varászlala- ival nyerte meg magának. Hivei között van a próféta egyik leszár­mazottja is, aki Bellinghamot Arábia megmentőjének kiáltotta ki. Időről-időre kis bizalmas jelen­tések érkeznek Adenbe és Szuez­be, ahonnan diplomáciai kurir futár viszi azokat Londonba. Az egyik ilyen jelentést elsikkasztotta az arab küldönc és ebből derült ki, hogy tulajdonképpen kicsoda ez a rejtélyes Bellingham. f. Nyáry László. A hercegprímás Belgiumba utazik* Budapest, szeptember 5. Serédi Jusztinián dr. biDoros hercegprí­más Budapestről visszautazott Esztergomba. Szep'ember 9-én a hercegprímás Belgium bíborosá­nak meghívására Mechelnbe uta­zik és részívesz a belga katolikus nagygyűlésen. Megdäbfbentö számok. Az iparügyi minisztérium ez év január 28-án elrendelte az ország egész területére vonatkozóan a legkisebb építőipari munkabérek megállapítását. Az országos bér­rendezéssel kapcsolatban 663 vá­rosra, illetve községre kiterjedő részletes munkabérstatisztikát ké­szített. Eszerint a helységek kö­zül 168-ban az építőipari mun­kások átlagos munkabére csak 24 fillér, illetve még ennél is ke­vesebb volt. 318 helyiségben a kereset 24—30 fillér között vál­takozott, 148 helyen pedig 30— 40 fillér közé esett. A 663 város és község közül mindössze 22 helység akadt, ahol az órabér 40 fillérnél többet tett ki s a fővá­rost is beleértve csupán 7 város­ban ért el az építőipari szakmun­kások átlagos keresete 50 fillér­nél magasabb értéket. Azokban a helységekben, amelyekre a sta­tisztikai gyűjtés nem terjedt ki, a munkabérviszonyok lényegesen rosszabbak. így igen gyakori volt az a helyzet, hogy a szakmun­kás is csupán 1 20— 1 60 pen gőig terjedő napszámbér mellett dolgozott. A vidéken 14—16 órás napi munkaidő mellett ezek a napszámbérek 8—10 filléres óra­bérnek felelnek meg, vagyis az épitőmunkás a legfeljebb 12-15 hétre terjedő építési idény alatt ennyit keresett meg tanult szak­májával. Ezek a megdöbbentő számok mutatják legjobban: mennyire szükség volt a legki­sebb munkabéreket megállapító rendelkezésre. A szegedi szabadtéri játékok. Bizánc. A tér felett ólmos, lomha fel­legek kavarognak. Az esti Ange- lus-ra megzendült harangok sza­va a messzeségbe vész. A Dóm két hatalmas tornya lassankint egybeolvad az esti szürkülettel. Egyszer csak hármas harsona­fanfár, hangzik fel egy láthatatlan zenekarból; felettünk villám hasít át s utána megdördülnek Mo­hamed ágyúi. A teret körülvevő épületek tetői a bástyák, itt fo­lyik a harc „életre-halálra“. Fák­lyák, görögtüzek lobogó fényénél, Kyrie eleison és Allah kiáltások zűrzavaros hangjai mellett csap egymásra a két ellenséges tábor. Körös-körül ágyúzástól reng a föld s a felcsapódó lángok pi­rosra festik a fekete éjszakát. E pillanatban már nem nézői va­gyunk a hatalmas drámának mi, 4—5000 ember, akik ott szoron­gunk a tribünön, hanem benne élünk a pusztuló, végső tusáját vivő Bizáncban.*' Közben megvilágosodik az óriási (36 m. széles) színpad: Konstantin császár trónterme. Hátul a Dóm roppant arányaival, kétoldalt arany oszlopcsarnokok, amelyek bizánci stílű tornyokban végződnek. A színpad számtalan sikra oszlik, ezeket széles lépcsők kötik össze egymással. Középen áll a császár arany trónusa, két arany oroszlán tartja kétoldalt. De már hozzák is a bástyákról a sebesült Matteo kapitányt a nézőtéren keresztül a terembe. Már látjuk a bizánci árulást: a főnemeseket, akik ujjúkat sem mozdítják a város védelmére, de akik a császárt el akarják fogni és kiszolgáltatni Mohamednek ; a papi pártot, amely a Xilokerkosz kaput készül megnyitni a jani­csárok előtt; a kalmárokat, akik piszkos üzletekkel a korona gyémántjait akarják maguknak megkaparintani. S a bizánci romlottság tetőfokán megjelenik Iréné császárné (Tőkés Anna), ez a pompás, gyönyörű asszony, akinek hóditó fejedelmi külseje alatt azonban az esztelen nagyra- vágyás és hűtlenség üli orgiáit. Szavai a szultán iránti szerelmé­ről zengenek, kezei mérgezett italt kevernek hitvesének. — E komoran sötét háttérből vakító ellentétként ragyog felénk a régi bizánci nagyság Konstantin (Tá- ray Ferenc) fenkölt alakjából. A katonai erények mintaképe, az országa és népe sorsáért aggódó államférfi e „nagyszivű alvajáró“, akinek birodalma már nincs se­hol, csak szivében él a képe. Rendületlenül bízik népe erényei­ben s lobogó hittel várja az Ég csodáját, mialatt a Dóm orgoná­jának búgó hangjai mellett térden- állva könyörög Istenéhez. S mel­lette Giovanni (Kiss Ferenc) ge­novai zsoldosvezér, az Ízig-vérig katona, a hűséges férfi és barát; kisfiának, kisleányának iskola-kazettát, diák-sapkát, esőkabá­tot, harisnyát és mindent, ami a kis­diáknak n é 1 ktilözhetetlen, legjobban vásárolhat Pál és Indra divaíüzletében Teleíonszám: 17 0. ZALAEGERSZEG. aki már tisztán látja Bizánc vég­zetét, a bizánciak hitványságát, a szultán ravaszságát, aki a csá­szárt még becsületétől is meg akarja fosztani. De hiába. Kon­stantin nem hiszi el néki, hogy „Bizáncban minden eladó s leg­olcsóbb ma a korona“. Tempó­ban és dinamikában egyre foko­zódó remek dialógus következik a császár s vezére'közt. Ez kérve- kéri, hogy a szultán követeit ne eressze a városba. „Lépteik kon- gása a bizánci utcákon elegendő arra, hogy romba dőljön trónusod“. „Konstantin nem enged :“ A kar­dok és buzogányok számtanánál van nagyobb igazság is. Az Isten kegyelméből, való császár­ság nem puszta cim: gyakran éreztem életemben az Ur csodás kegyelmét, E pillanatban is szent borzalommal tölt el közelsége. Birodalmam s koronám az \j kezében. A népem javára aláve­tem magam rendelésének s elfo­gadom Mohamed követeit“. Ez a fordulópont. Fenséges jelenet. De a dráma rohan tovább. Megérkeznek a követek lóháton, török lovascsapat kíséretében. Konstantin fogadja őket udvará­val, teljes keleti pompában. Hir­telen a tragédia fagyos szele sü­völt végig a téren. „Egy óra múl­va megszólal tornyaitokon az est­harang. Ha szól, császári alma­fádnak egész termése elfér a két kezedben“. Megkondulnak a Dóm harangjai s az előbb még ragyo­góan teli trónteremben csak Iréné ! ül megkövültén a császár oldalán, j De aztán ő is visszaadja a koro- ! nát. Nagyszerűbbnél-nagyszerűbb ] jelenetek: Konstantin törvényt ül I népe felett és leütteti Achmed ! khán fejét. („Törvényt ültünk a népünk fölött és igazságot te­szünk, hóhérhalálra ítélvén Bi­záncot“ stb.) Majd teljesen elsö­tétül a trónterem s csak a ma­gára hagyott császár alakja van megvilágítva. (A különféle reflek­toroknak egész kis tornyot épí­tettek a tribün közepén). Ekkor belép a sötét oszlopcsarnokból a hűséges görög leány, Herma, hó­fehér tógában, egy szál égő gyertyát tartva a kezében. Felejt­hetetlen kép volt. Az egyetlen vi­rág, amit a császár felé nyújt a sors s 5 az utolsó görög nőt, aki a birodalmában él, császár­névá teszi. Megdördülnek ismét az ágyuk s Konstantin elrohan a genovaiak élén karddal utat vág­ni az utolsó bizánci császárnak a hősök csarnokába. A harc irtózatos dühvei folyik a várfalakon, a színpadon remek tömegjelenetek követik egymást (közel 1000 főnyi statisztéria mű­ködött közre). A törökök már a városban, a császár hősi halált halt s hitvese, miként a régi gö­rög nők, szivén szúrta magát ura holtteste mellett. Giovanni már elmennydőrögte hatalmas vádbe­szédét a bizánci romlottság felett, amelynek befejezése a genovaiak­nak, de az egész magyarságnak is szóló intelem s a dráma alap­eszméje : „Minden nemzet akkor hal meg, ha megásta a maga sírját. Ezt adjátok tudtára a vi­lágnak és amely nép nem okul Bizánc szörnyű példáján, az meg­érett a pusztulásra“. Ekkor már az egész óriási trónterem tele van színesen fel és alá hullámzó, kétségbeesett tömeggel. — Ä bástyák felől lódobogás hangzik, imbolygó fáklyafények közelednek, — „Hozzák Konstantint, nagy Bizánc császárát!“ A gyászmenet, amelyet török lovascsapat zár be, elvonul a nézőtér előtt. — Lala Kalil felmegy a trónterembe s hirül adja: Mohamed közeledik, mire a palotába ér, egy élő lel­ket sem akar találni. De a ke­resztényeknek megadja azt az Rflost ifOgyfSW ^ssolcclfacl'to'tj meri ilyen alkalma nem lesz. ' Crepdesine kabát minden színben 17.50 Megérkeztek az őszi női és férfi szövetek. A legdivatosabb, legszebb színben és legolcsóbb árban. diorzó divatáru Ráz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom