Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-08-23 / 192. szám
1936. augusztus 23. Zalamegyei Újság 7. Gazdaság. Rovatvezető: a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A gyümölcsfák sebeinek — Epekő-, vesekő és hólyagkő betegek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszaporo- dásában szenvednek, a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által állapotuk javulását érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló szaktekintélye hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztosan és rendkivül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata- és végbélbajokná!, valamint vakbélmútétek után is ajánlják. — A zalai borpiac. Badacsonyi jelentés szerint a bekövetkezett szárazabb időjárás következtében a szőlők állása nem rosszabodott. A múlt hetekben fellépett és lényeges károkat (evő levél , fíirtperonoszpora és lisst- harmat terjedése megállt. A legtöbb fajta viágosodik. A borpiac lanyha; az árak az utolsó két hónapban némi veszteséget szenvedtek, ami úgy látszik nem folytatódik. — Tapolcai jelentés a következőket mondja : a hűvös időjárás a fejlődést kedvezőtlenül befolyásolta. Egyes helyeken, bár csak kisebb mértékben, lisztharmat lépett föl. A terméskilátások napról-nspra csökkennek, iegfö lebb közepes termés várható. A borpiac csendes és üzletiden. — Viz helyett lúgot ivott. Csete József iendvaujfaiusi gazda házánál nagymosás volt. A konyhában játszodozott Cseteéknek két éves gyermekök, aki megszondázok és azt a bögrét hajtotta föl, amelyben lugkőo'dat volt. A szerencsétlen gyermekei beszállították a nagykanizsai kórházba, ahol rettenetes kinok között meghalt. — Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásná!, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a Ferenc József viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságai egyesíti magában s igy állandó használatra — különösen jól táplált, kövér férfiaknak és nőknek — feltétlenül alkalmas. Orvosok ajánlják. — Halálos szerencsétlenség a mezőn. Kosek József nagy- kanizsai gazdaember hasonló nevű 23 esztendőa fiával szekéren indult a mezőre’ kaszálni. A szekérre pokrócba csavarva föltettek egy töltött 6 mm. flóbert fegyvert. Munkájok végeztével tovább mentek a Péterfai-major mellé, ahol rokonuk özv. Koháry Józsefné, szénát gyűjtött. Az asz- szony különböző tárgyakat tett föl a kocsira, miközben az idősebb Kosek a pokróc aló! előrántotta az agynélküli fegyvert. A fegyver hirtelen eldördült s a golyó Koseknak bal mellébe fúródott és a vállperecben akadt meg. A megsebesült ember fel- tápászkodott a szekérre, amely elindult vele hazafelé s amikor az udvarra értek, Kosek a nagy vérveszteség következtében meghalt. A megejtett hullaszemle megállapította, hogy szerencsétlenség történt, árui gon- \ daflanságból eredt. A nyomozás most azt igyekszik kideríteni, kinek a tulajdona az agynéiküli fegyver. Az ország számos részéből érkeznek jelentések gyümölcsfák gyors és váratlan pusztulásáról. Kajszibarackfáink pusztulásának okáról az u. n. gutaütésről már több ízben irtunk, a pusztulások azonban ezidén főleg alma-, körte- éa szilvafáknál gyakoriak. A gyümölcsfák pusztulásának és korai elhalásának valódi okát igen sok esetben valami kisebb vagy nagyobb sebre lehet visszavezetni. A nyilt vagy behegedt seben át fapuszíitó rovarok, Káros gombák és nedvesség hatol be a fa belsejébe ; ha a seben át beszivárgott nedvesség jéggé fagy, a seb körül a kéreg és a fa meg is reped. A törzs vagy az ág belsejébe hatolt rovar, gomba ellen bajosan védekezhetünk, mert nehezen férünk hozzá. Van rá eset, hogy a seben át a fába fúródott gomba évekig élősködik, anélkül, hogy észrevennék, de évek múlva a gomba iermőieste jelenik meg, pl. taplógomba alakjában. Akkor á íapiógombát letörik s azt gondolják, minden rendben van, pedig a fa mégis belepusztul. Ha diófáról bármely oknál fogva ágat vágunk ie, a visszamaradt seben néhány év muiva kisebb nagyobb kerek lyukat találunk, még pedig nem is egyet, hanem többet is. Mindegyik lyuk valami kárlevő rovartól származik, amelynek nagyon kedvére volt a nyitott seb, most rajta keresztül könnyen be tudott furakodni a fába. Előbb- utóbb az egykori metszési lap helyén óriási tátongó odút találunk. Az almafán a vérfetü rendszerint valami seb körül telepedik meg. Aki sok gyümölcsöst látogat és a fákat alaposan megvizsgálja, száz meg száz példát tud megnevezni annak bizonyítására, hogy a fák vagy egyes ágak pusztulásának eredeti oka valamely sebre ve/elhető vissza. A seb eredetének is sok fáié oka van. Majd törés, majd horzsolás, majd ütődés. Akárhányszor magunk is sebet éjiünk a fán, amikor pl. metszünk vagy oltunk, vagy amikor nyesegetünk. A seb néha csak igen aprócska, csak néhány milliméternyi, máskor 10—20 centiméternél is hosz- szabb. De akár kicsi, akár nagyobb is a seb, az előbb-utóbb elmérgesedik, ha csak rendkívül kedvező körülményeknél fogva hamarosan be nem heged. Gondos gazda a fákon soha sem tűr msg nyitott sebet. Akármitől is származik a seb, mihelyt azt észreveszi, azonnal kezelés alá veszi. Mindenekelőtt éles késsel a sebet minél simábbra faragjuk, úgy hogy egészen sima, körkörös vagy hosszúkás felületet kapjunk. Ahol ágcsonkot találunk, azt tövénél simára levágjuk. Levágott ág vagy hajtás után semmi csonk ne maradjon. Utána a sebhelyei be kell tapasztani, még pedig olyan anyaggal, amely a nedvességnek, rovarnak, meg gombának a fa belsejébe való behatolását egyszersmindenkorra megakadályozza. A gyakorlatban néha tehénírágya és agyagpép keverékét használják. De a pépet esővíz könnyen lemossa, hacsak rákötött ronggyal meg nem támasztjuk. Mások cementpépet használnak. (Kecskeméten évtizedes termő barackfákat kezelnek cementpéppel.) A cementpépet az eső egyhamar le nem mossa ugyan, de hibája, hogy könnyen megreped. Kisebb sebek bela- pasztására oltóviaszk igen jó szolgálatot lesz, de nagyobb sebek kezelésére kissé drága volna. Legcélszerűbb a gyümöcsfakát- rány használata. Raktározása közben soha meg nem romlik ; semmi más anyaggal elkeverni nem kell, tehát nem okoz semmi munkapazarlást: a hozzáfűzött kívánalomnak mindenképen meg- fdlej, mert nemcsak a vértetves sebek, hanem mindennemű más seb bekenésáre is a képzelhető legjobbnak bizonyul. Végül az is számit, hogy az oltóviaszknál lényegesen olcsóbb, tehát a legnagyobb sebek betapasztása esetén sem okoz nagy költséget. A kátrányt nem szükséges nagyon vastagon rákenni a sebre. Untig elég, ha vékony réteg fedi a sebet. De nagyon fontos az, hogy az egész seb, a legszélén is hézagtalanul be legyen tapasztva. Mert ha olyan apró hézag s fedetlen sebhely marad vissza, amelyet szabad szemmel fel sem ismerünk, az már bajt is okozhat, mert az egészen apró hézagokon keresztül is utat találhat valami káros rovar, gomba vagy esőcsepp. Sajnos, gyümölcsöseinkben nemcsak friss, hanem régi, elmérgesedett, rákszerü sebekre is bőven akadunk. A régi sebeket előbb ki kell kaparni, ki keli tisztítani. Szükség esetén késsel, erős drótkefével, sőt vésővel is mélyen bele kell nyúlnunk s minden elhalt, korhadt részt belőle ki keil szedni, mig eleven fára nem találunk. Utána következik a belapasztás. Mélyen tátongó, odúszerü nagy sebet kikaparás után kövekkel és habarccsal is kitömnek s végűi cementtel simára tapasztják. Amely seb szertelenül mély, azt kikaparás után kátránnyal kenjük be. L. A. Hirdetmény. Pötréte község közbirtokosság tulajdonát képező korcsma, szatócs üzlet és mészárszék helyiségeket 3 évi bérletbe szeptember hó 6-án d. u. 2 órakor nyilvános árverésen a többigérőnek kiadja haszonbérbe. Érdeklődők bővebb felvilágosításért forduljanak a községi bíróhoz. Pötréte, 1936. évi aug. 21-én. Lukovics Ferenc * legit, jegyző. Mátyás Lajos ; 1663 légit, elnök.
