Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-08-20 / 190. szám
XIX évfolyam ISO. izém Ara 8 fillér 1988. augusztus 20. Csütörtöki ZALAMEfiYEl OJSAG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyedSzéchenyi-tér 4. .. . Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Szent István király ünnepén. A nemzetek életének válságos idejében a legnagyobb csapás : az Önbizalom hiánya. Vérveszteség, területveszteség, minden pótolható, ha a válságos helyzetbe sodródott nemzet hisz önmagában, hisz a maga küldetésében. A nemzeti újjászületéshez nélkülözhetetlen az önbizalom, amit C3ak az ősökre emlékezéssel, a nagyok emlékének megbecsülésével, példájoknak követésével lehet főiébreszteni és ébren tartani. Igen gyakran halljuk azt mi, magyarok, hogy keveset nyújtottunk az emberiség kultúrájának. Ezzel a már-már rágaíomszámba menő baihitíel ál! szemben azonban sok-sok példa arra, hogy magyar államférfiak, tudósok, írók, művészek, katonák géniusza, tolla, ecsetje, kardja nem egyszer vágott új ösvényt a világkultúra mérhetetlen mezején. És, ha mind ennek ellenére hűvös közönyt tapasztalunk a művelt nyugat részéről, annak okát első sorban is önmagunkban kell keresnünk. Mindenekelőtt magunknak kel! tehát, szakítva közömbösségünkkel, a magyar úttörők emlékének felkutatásáról, megörökítéséről és ápolásáról gondoskodnunk. Csak azután várhatjuk el a külföldtől, hogy az emberiség jótevőinek Pantheonjába több magyart sorozzon be, mint eddig tette. A külföld tájékozatlanságát, mondhatnék a magyarság nemzetközi kulturális értékének alacsony árfolyamát, a legfájdalmasabban Trianonban kellett tapasztalnunk. A magyar géniuszból sugárzó fény útját álló fellegek eloszlatásával tehát nem csak a magunk új erőt merítő, vagy régi bútfelejtő kívánságát szolgáljuk. A magyar kul- turmunka, a magyar kulturális többtermés bevitele a külföld köztudatába jobban támogatja igazunkat, több és meggyőzőbb szószólót szerez számunkra, mint amennyit diplomáciánk tud felsorakoztatni. Hogy többet ne említsünk, itt volt most a berlini olimpiász, amely dicsőséget hozott a magyar névnek, a magyar nemzetnek, a magyar kultúrának. De nagy szolgálatot tett önbizalmunk visszaszerzésének és megerősítésének is. Nézzük azonban most első királyunknak, Szent Istvánnak életét, 8 emlékezzünk munkájára, amelynek eredményei ma is előttünk állanak. Három nemzedékkel azután, hogy a maroknyi magyarság az új haza gazdag legelőit és vadászterületeit megszállotta és hét törzs közt felosztotta, ajándékozta meg az európai kultúrát az első abszolút értékkel. Mert Szent István történelmi értékét és értelmét kutatva hamarosan rájövünk, hogy azt nem mérhetjük egyedül a magyar történelem kevésszámú államalapító, vagy szervező egyéniségeinek mértékével. Lényének óriási körvonalait nem csak azért fogjuk örökké csak távolról sejthetni, mert kilenc évszázad gyöngyfényű ködébe vesznek, hanem azért is, mert azt a sok munkát és — tegyük hozzá — azt a sok eredményt, amely Szent István nevéhez fűződik, szinte sokaljuk egyetlen és az egyiptomi fáraók, vagy a római imperatorok korlátlan hatalmával nem is rendelkező uralkodótól. Szinte küz- denünk kell ilyenformán a kisértéssel, ne osszuk-e fel inkább az ő életművét több emberöltő közt, ne tiszteljük-e benne inkább a nagy államalapító eszméjét, mint személyét ? Személyes és nemzeti érdemein túl is megörökítette azonban Szent István nevét a történelem márvány- íábláján azzal, hogy a népében szunnyadó, az európai kullurköA vármegye közigazgatási bizottsága az 1935. április 3-iki országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatban bejelentett panaszok tárgyában ma délelőtt 10 órakor B ő d y Zoltán alispán elnöklete mellett rendkívüli ülést tartott. Az ülés megnyitása után mindjárt rátértek a keszthelyi választás miatt beadott panaszokra, amelyeket Tomka János dr. tb. főjegyző ismertetett. A választás ellen Meizier Károly dr. és Németh János nyug. plébános jelentett be panaszt. Mivel azonban Németh János bejelentését visszavonta, csak Meizier Károly dr. panaszát ismertette Tomka dr. A panasz szerint Huszár Pál Pál dr. keszthelyi főszolgabíró a választás napján reggel 8 órától délután 3—4 óráig telefonon adott utasítást az egyes szavazóköri elnököknek, a községi és körjegyzőknek, hogy elsősorban csak a kormánypárti szavazókat engedjék szavazni; csak, ha ezek elfogytak, kerülhetnek sorra az ellenzéki szavazók, de olyanképen, hogy negyedóránként szavazhasson csak egy-egy. Ha pedig az ellenzéki szavazatok száma zősség szempontjából addig leg- fölebb romboló energiákat termelő munkára fogta. Vagyis azt tette, amit a profán életben az, aki a folyót gátak és kőpartok közé szorítva arra kényszeríti, hogy az emberésszel tervezett, emberkézzel ásott srűk mederben folyjék, hogy ugyanazzal az erővel, amellyel előbb kárt okozott, ezentúl hasznot hajtson. Végezte pedig mindezt a hatalmas munkát a kereszt jegyében. A pápától kapott koronával, a nemzet eme nagy államjogi jelentőségre emelkedett szent emlékévei történt megkoronáztatá8a megpecsételte a magyar nemzet és a polgáriasodás utján előbbre haladt Európa frigyét s mint független államtestet vezette be a keresztény magyar királyságot az európai népcsaládba. Azoknak a nagyszerű épületeknek romjait, amelyeket székvárosában emeltetett a szent király a vallás és egyház érdekében is, most hozzák megközelítené a kormánypárti szavazatok számát, akkor a szavazást le kell zárni. így folyt le a szavazás majdnem minden szavazókörben. Felsorolja ezután a panasz azokat a választási elnököket, akik részint nem engedték leszavazni az ellenzékieket, részint halottakat, távollevőket vettek föl a kormánypártra szavazottak közé, többet ismételten leszavaztattak, vagy szavazni engedtek a kormánypártra olyanokat, akiknek személyazonossági igazolványuk nem volt, a kereszténypárti bizalmiak tiltakozását semmibe sem vették slb. Ismertette ezután részletesen a közigazgatási bíróság ítéletét, an- | nak rendelkező részét és indokolását. Bejelentette, hogy a köz- igazgatási bíróság által kiküldött biztos megejtette a vizsgálatot, kihallgatta a följelentett szavazatszedő küldöttségi elnököket és a bejelentett tanukat. A fegyelmi indítvány. A tb. főjegyző indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság rendelje el a fegyelmit a keszthelyi kerület következő 16 szava- zatszedőküldöttségi elnöke ellen : Barta Károly dr., Reischl Marcell dr., Bukvich Béla keszthelyi, napfényre. Ezek is tanúskodnak a kultúráról, aminek Szent István termékeny talajt biztosított itt s amelyeknek föltárása szintén egyik bizonyítéka a nemzet ébredő önbizalmának. Szent István a nemzeti élet legválságosabb napjaiban hosszú és biztos jövő alapjait vetette meg, ami igazolja gondviselés- szerű küldetését. Neki köszönhetjük, hogy „megfogyva bár, de törve nem“ a nemzet éi máig s hogy a keresztény civilizáció pályájára lépett anélkül, hogy eltűntek volna nemzeti sajátságai, anélkül, hogy megszűnt volna magyar lenni és maradni. Emlékezzünk Szent Istvánra és ez az emlékezés hozza vissza az önbizalmunkat a maga teljességében. Higyjünk önmagunkban, higyjünk küldetésünkben s akkor megint helyre állíthatjuk Szent István birodalmát, amelyre új áldást sugároz a Szent Korona. Schmilliár Károly zaiaszántói, Castelli Árpád keszthelyi, Marich Jenő balatonedericsi, Svastits Géza keszthelyi, vitéz Kocsis István égenföldi, Szekeres György dr., Csütörtök István, Benedek Endre, Náray Andor keszthelyi, Takách Mihály aisópáhoki, Pataki Albin nemesíürdemici, Dravetzky Árpád keszthelyi, Horváth Imre vonyarcvashegyi elnökök ellen. Gaál József meghalt, így ellene az eljárás megszűnt. Az előadó 24 küldöttségi elnök, jegyző és kirendelt tisztviselő ellen nem javasolta a fegyelmit, mivel ellenük nem merült fel kellő adat. Az indokolás szerint Barta Károly dr., Reischl Marcell dr,, Bukvich Béla halottak és távollevők nevében fogadtak el szavazatokat, továbbá ismételten szavaztattak, Schmilliár Károly visszautasított szavazókat. A többiek közül egyesek feltűnően lassan szavaztattak, sokakat nem szavaztattak le, mások viszont a bizalmiakat eltávolították, vagy a szavazást szüneteltették. Az indokolás szerint Huszár Pál dr. keszthelyi főszolgabíró ellen 7 tanú azt vallotta, hogy a A közigazgatási bizottság elrendelte a fegyelmit 19 szavazatszedő küldöttségi elnök és egy tb. főszolgabíró ellen. A keszthelyi és pacsai választási visszaélések a bizottság előtt.
