Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-01 / 148. szám

3.

1936 Julius 1.

Zalarnegyei Újság

Ünnepélyes «tisssgyCifésen leplezték le Apponyi Albert geéf arcképét.

Petim József apáfpiébános üsinepi beszéde^

Zalaegerszeg város képviselőtestülete ma délelőtt a Göcseji Hét keretében ünnepi diszközgyü- lést tartott, amelyen leleplezték Apponyi Albert grófnak a közgyűlési teremben elhelyezett hatalmas méretű képét. Az ünnepi gyűlésen a kultuszminiszter képviseletében megjelent Huszka János dr. miniszteri tanácsos, továbbá megjelentek: Bődy Zoltán alispánnal az élükön a hatóságok képviselői, valamint a törvényhatóság, a képviselőtestület, a helyőrség tisztikarának és intézmények tagjai.

Czobor Mátyás polgármester megilleiődött szavakkal nyitotta meg a diszgyülést. Utalt arra, hogy a nagy emberek elköltöznek az élők sorából, de ragyogó szellemük tovább hat. Vigasztaló érzés tudni azt, hogy akiben igazi érték volt, azt nem nyeli el nyom talanul a sir, az emberi nagyság örök. Apponyi testét három és fél év előtt elnyelte a sir, de gondolatai változatlanul formálják ma is a magyar leikeket.

Pehm József ünnepi beszéde.

A polgármester után Pehm József apátplébános mondotta el Ünnepi avatóbeszédét.

— A nagyok és hősök ko porsójánál — mondotta többek között — szüntelen viaskodik a

bus feledés ás az emlékezés. Ahogy Csaba vitéz regebeli hŐ3ei folyton csatáznak és vívnak, úgy viaskodik az emlékezés a feledéssel. A nemzet éleíösztöne sürgeti ezt a harcot Apponyi koporsójánál is.

— A maihoz annyira hasonlatos korszakban, amikor Apponyi még ifjú éveit élte, a száműzött történetíró, Szalay László azért temetkezett bele a nemzet múltjába, hogy felelni tudjon magának és nemzetének erre a kérdésre : hát lehet-e nekünk, magyaroknak remélnünk ? Balzsamot keresett a maga égő sebeire és csillapítót a nemzet lázas ajkára. Úgy érezzük, hogy Apponyi koporsójánál, aki a nemzet zengő szava volt, fel lehet tenni ugyanezt a kérdést, amit az elnyomatás idejében Szalay László tett fel.

Foglalkozott a szónok a kiegyezéstől a világháborúig eltelt fél századdal és rámutatott, hogy ebben a fél században Apponyi közéleti irányának tengelye volt a nemzeti élet teljessége: a katonai követelések, a nemzet demokratikushaladása és a közéleti tisztaság.

Apponyi áldozatot hozott

elveiért, szinte feláldozta kormányképességét.

Viselte elveiért az eberhardti ősi birtok elvesztését, viselte a csaI

MODERN

LAKBERENDEZÉS

otthonos Ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható

KOPSTEIN

butorárúházban

UiÚl

Kérjen árajánlatét I

lódások fullánkjait, Rákóczi Ferenc elvhüsége jellemezte őt: ez szól azoknak, akik ingatagsággal vádolták. De bölcsen szolgálta elveit; elítélte a túlzásokat mindkét oldalon. A Millenium idején ő hozt i létre a közéleti Treuga Deít. Apponyi nem engedte megkísérteni magát a népszerűség csábjától sem. Nem ment el Károlyi Mihállyal Szentpétervárra külön politikát csinálni, s nem hajlott Justh és Jászi radikalizmusa felé. Ő a hatalmi polcon, a kultusztárca élén is maradt az, ami az ellenzéki padokon volt.

— Apponyi az életet nézte 5 neki a politika nem cél, csak eszköz volt. Annyira az életet nézte, hogy megalkotta az 1907. évi 27. törvénycikket, amely megvalósítja az ingyenes népoktatás alapeivét abban az időben, amikor a szociális szemponlok a parlamentben még nem találtak viszhangra. A politikai küzdelmek idejében Apponyi az eszmények harcosa volt. Ő maga mondotta jászberényi beszédében :

az én feladatom az eszmék kijelentése, a gondolatok kitűzése.

Boldog leszek, ha mások megvalósítják.

Végigvezette a szónok a hallgatóságot Apponyi két utolsó, tragikus évtizedén, amikor a nagy államférfiu beletekintett Ferenc Ferdinánd sírjába, elkísérte a bécsi kriptába a nagy idők tanúját, Ferenc Józsefet, hallotta Tisza htván kétségbeesett szavát a háború elvesztéséről, látta Károlyi Mihályt elbukni a radikalizmus hullámaiban, látta a kommunizmus mételyezését; látta gyászosan felragyogni a nemzeti függetlenséget és a távolból rápillantott az utolsó koronás király sírjára.

Apponyi Albert világok összeomlását látta maga körül és — mint a békedelegáció vezetőjének — ott kellett lennie Magyarország időleges sirbatételénél. És, amikor onnét visszatért, nem alapított többé politikai pártot. Kiemelkedett a pártok fölé és ettől kezdve ő volt vezetője azoknak a nemzetközi tárgyalásoknak, amelyeken ő viselte a nemzet színeit a nemzet bajvívójaként. Európa csodálatának tárgya volt az ősz aggastyán, amig holtan hozták haza nemzetközi küzdelmeinek színteréről a nemzet sírása közepette. Úgy temettük őt, mint Kossuthot, Rákóczit, Prohászkát,

mint ahogy volt is mindegyikből valami Apponyiban: ragyogó publiciszta, szónok, a zenének és művészeteknek rajongója, fényes nyelvtehetség.j

— De ami leginkább megkapja lelkünket: Világok és a nemzet összeomlása közepette Apponyi lelkiségének óraszerkezetében nem pattant el egy rugó sem.

Tölgy maradt, ifjú maradt, az eszmények embere maradt világok ösz- szeomtásában is.

Ennek magyarázata hiívalló élete, amellyel vele jár az erkölcsi erő és a felelősség. Ha Apponyit, a közéleti férfiút meg akarjuk érteni, akkor kulcsként az imádkozó Apponyit kell elővennünk. Ebben látom ragyogó példáját Apponyi Albert nagyságának : állott szilárdan és csak a Teremtő szava szólíthatta el a küzdőtérről.

— A 80 éves Kossuth látta

leszállani az ő égboltjáról a napfényt és akkor irta haza : rezegnek-e magyar földön még ama elvek hangjai, melyeket az emlékezet az én nevemhez kapcsolt? Három és fél év múltán mi is kérdezhetjük: rezegnek-e még

Apponyi elveinek hangjai e hazában ? Egy tőle távol álló lap állapította meg, hogy a parlamentből hiányzik. Ellenfelei mondották, hogy hiányzik Géniből is.

De szavának súlya, jellemének szeplőtlensége megmaradt örökségünknek és büszkén tekintünk reá.

Legyen útmutató csillaga e nemzetnek és e városnak; legyen tiszta, komoly közéletre vezető csillag, legyen hitre, erkölcsre oktató.

Ekkor lehullott a lepel Apponyi arcképéről, majd az ünnepi szónok indítványozta, kérje fel a képviselőtestület a vármegye közönségét, tegye a Zalaegerszegen felállítandó Apponyi szobor ügyét magáévá és indítsa el a mozgalmat.

Nagy taps fogadta a beszédet, amelyért Czobor polgármester mondott köszönetét. A közgyűlés kimondotta, hogy a beszédet jegyzőkönyvben örökíti meg és elfogadta a szoborra vonatkozó indítványt is. A polgármester végül felolvasta özv. Apponyi Al- bertné táviratát, melyben kimenti távolmaradását, majd a díszgyü- lést kegyeletes szavakkal bezárta.

Orvosok nyugdíjazási ügye a kisgyíllésen és megyegylllésen.

Vármegyénk kisgyülése, majd utána a (örvényhatósági bizottság Bődy Zoltán alispán elnöklete mellett ma délelőtt rendkívüli ülésl tartott.

A kisgyülésen

Bődy Zoltán dr. tb. főszolgabíró ismertette a belügyminiszternek a vármegyei tiszti főorvos és három tiszti orvos végelbánás alá vonása ügyében a megyéhez intézett leiratát és a nyugdijváiasít- mánynak az ügyben hozott határozatát, Brand Sándor dr. RT jegyző pedig felolvasta Thassy Gábor dr. meleghangú búcsúlevelét. Negyven évi szolgálata után hálás köszönetét mond a törvény- hatóságnak, a bizottságoknak ; kegyelettel emlékezik meg elhunyt

feletteseiről s hálával az alispánról ás tiszt viselőíársairól. Utódának munkájára Isten áldását kéri. Aláírása : „Zala vármegye utolsó megyei tiszti főorvosa.“

Bogyay Elemér kormányfőtanácsos nagy elismeréssel szólott Thassy Gáborról, aki 40 évi működés után hálát, köszönetét és tiszteletteljes üdvözlést érdemel. Megemlékezett úgy a nemzeti küzdelem, mint a vörös uralom idején tanúsított hazafias magatartásáról. Kéri, munkálkodjék továbbra is a hazafias célok szolgálatában.

A beszédet az alispán javaslatára jegyzőkönyvben örökítik meg.

Bejelentették, hogy Thassy Gábor dr. 43 év, 8 hó, Keserű Bé-