Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-04 / 177. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. augusztus 4 A berlini olimpiász vasárnapi és hétfői eredménye. Berlin, augusztus 3. A szom­bati hatalmasarányu megnyitó ün­nepség után vasárnap került sor az olimpiai versenyekre. Az iz­galmas mérkőzéseket egész nap százezernyi tömeg idézte végig, a stadion és a kisebb pályák egész nap zsúfoltak voltak. Vasárnap az atlétikában túl­nyomóan előfutamok voltak. A 100 méteres síkfutás előfutamai­ból mindhárom magyar futó be­jutott a középdöntőbe, innét azon­ban Gyenes és Gerő kiestek, mig Sir 107 mp el bejutott az elő­döntőbe. Az amerikai néger Owens már a középdöntőben 102 mp-es világrekordot futott. A 10.000 méteres síkfutást Salminon finn nyerte 30 p. 154 mp. alatt, a második és harmadik helyezett is finn. A magyar Kelen helyezést sem ért el. A magasugrást az amerikai néger Johnson nyerte 203 cm-el. A második és harma­dik helyet is amerikaiak nyerték. A magyar Bódosi 195 cm-nél el­vérzett. A 800 méteres síkfutás­ban a három magyar futó: Te- mesváry, Szabó és Vadas beke­rültek a középfutamokba. A tőrvívás előmérkőzéseiben a magyar csapat Norvégiát 10:6 arányban, Jugoszláviát pedig 12:4 arányban legyőzte. Az öttusa a tereplovaglással kezdődött meg, s ebben a magyar Orbán a ne­gyedik helyen végzett a 42 ver­senyző közül. Barta a huszonhe- tedik, Balás pedig a harmincha­todik lett. A szabadstilusu birkózásban Tóth, Zombory és Kárpáti le­győzték első ellenfeleiket, Sóvári azonban kikapott. A sulydobó olimpiai bajnoksá­got a német Wölke nyerte 16 m. 20 cm-el, a női gerely vetést pedig a német Fleischer kisasszony 45T8 méterrel. Ma, hétfőn délelőtt folytatták a szabadstilusu birkózás előmérkő- zéseit. A Magyar Riheczky és Virág megnyerték mérkőzésüket egy indiai, illetőleg finn birkózó­val szemben. A magyar tőrcsapat az olaszok­tól 13:3 arányban kikapott, de igy is továbbjutott. Mária énekek és a Himnusz elé- neklése egészítette ki. A szoborszentelés után a kö­zönség a kandikói kilátótorony­hoz vonult, amelynek ezúttal tör­tént meg a hivatalos megnyitása kerti mulatság keretében. A kö­Az iparügyi miniszter megerő­sítette az ács- és kőmüvesiparban fizetendő legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottság nak határozatát, amely várme­gyén két illetően a következő legki • sebb munkabéreket állapította meg: Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Balatonfüreden, Hévizén és Keszt­helyen : 1. ácsoknak és kőműveseknek a felszabadulástól számított két éven belül 44 fillér. 2. két éven túl 54 fillér, 3. munkakönyves állványozók­nak egy vagy többemeletes épü­leteknél 40 fillér. 4. férfinapszámosoknak 28 fill. zönség gyönyörködött a torony tetejéről az elébetáruló szép lát­ványban, majd a toronynak pom­pásan elrendezett környékén so­káig vidám hangulatban szórako­zott. Egyes kiránduló társaságokat csak az éjfél vetelte haza. 5. nőknek és 16 éven aluli fiaiaikoruaknak 22 fillér. Más helyeken állványozókról nincs említés, a többi pont alat­tiaknál a megáliapitoít legkisebb munkabérei igy alakulnak. Tapolcán 44, 48, 26, 20 fillér. Badacsonytomajon, Kiskomá- romban, Komárvároson, Kővágó- őrsön, Lentin, Letenyén, Murake- reszturon, Nemestördemicen, Pa- csán, Sümegen, Türjén, Zalaaoá- tiban, Zalabéren, Zatalövőn, Za- laszentgróton és Zalaváron 40, 46, 24, 20 fillér. Nován 33, 42, 22, 18 fillér. A vármegyének többi községei­ben 34, 38, 22 es 18 fillér. Legkisebb munkabérek az ács- és kőművesiparban Zala megyében. A Patrona Hungáriáé szobor felszentelése és a kandikéi kilátó megnyitása. Az új zalaegerszeg—dobronhegy —csonkahegyháti ut mellett fel­állított Patrona Hungáriáé szobor felszentelése és a kandikói kilátó- torony hivatalos megnyitása szom­baton délután 6 órakor történt meg. Az ünnepségre autókon so­kan érkeztek Zalaegerszegről és számosán gyűltek egybe a kör­nyező falvakból. A vármegye kép­viseletében olt volt Tomka János dr. tb. vármegyei főjegyyő, Zala­egerszeg várost pedig vitéz Ta- másy István dr. b. polgármester és Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész képviselték. Megjelent Bereczky Vilmos államépiíészeíi hivatali főnök és számos mérnök. A virágokkal díszített Pairona Hungáriáé szobrot, amely Pataky Andor alkotása, Farkas Sándor novai esperesplébános szentelte meg szép beszéd kíséretében. Üdvözölte a vármegyét és az ál- lamépitészeti hivatal, amiért utat építettek a vidéknek, 8 ezzel nagy szociális cselekedetet végezlek. 'Örömét fokozza, hogy nem feled­keztek meg a lélekről sem, ha­nem a vallásos érzés jelentőségét hangsúlyozták, amikor Magyaror­szág Védőasszonyának szobrával szimbolikusan jelezték, hogy a magyar népnek új utakon kell járnia. Ez a szobor rádöbbent bennünket arra a szomorú tényre, hogy siralom völgyében járunk. A mai magyar sors keserű ver­gődés. Alig merjük kinyilani fü lünket, hogy ne halljuk elszakított véreink jajkiálíását és nem merjük kinyitani szemünket, hogyne lássuk szenvedéseiket. Nemzetünk azért jutott erre a szomorú sorsra, mert letértünk a jó útról, cserben hagytuk nemzetünk Védőasszonyát, elhagytuk tradícióinkat, nem volt igazi vallásosságunk. Felemelke­désünk csak akkor lehetséges, ha ismét a tradíciók régi uiján já­runk, de új köntösben, új lélek­kel. Adjuk meg igaz lélekkel Istennek, ami az Istené és a ha­zának, ami a hazáé. Őrizzük meg az igazi Szent István-i gondolatot és ne kacérkodjunk importált eszmékkel. Iránymutatónk a ket­tőskereszt, a szentkorona és a nemzeti lobogó legyen. Nem elég, ha teie torokkal énekeljük a Him­nuszt, ha hazafias pohárköszön­tőket mondunk, mert csak a nemzeti érzéssel párosult becsüle­tes, kitartó munka teheti naggyá a hazát. Ha emberek leszünk és mindenki becsülettel teljesíti hi­vatását, akkor boldogabb lesz a magyar sors, akkor széttoljuk a csonka ország határait és leverjük a rabbilincseket elszakított vé­reinkről. A szép ünnepséget hazafias Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szakiizletébeiu Pécs, Zalaegerszeg. Megnyílt a Keszthelyi Nyári Egyetem. Prinz Gyula rektor megnyitójában a dáko- romanizmusról és a pánszlávizmusról szólott. Ünnepélyes kerelek közölt nyi- | tották meg szombaton a Készt- i helyi Harmadik Nyári Egyetemét. A megnyitó ülést megelőzően a plébániatemplomban Stefaits Aladár apátplébános Veni Sancteval egybekötött főpapi szentmisét mondott, amelyen részt- veit a pécsi egyetemi tanács élén Prinz Gyula dr. rektorral, elül az egyetemi pedellus az egyetem jogarával. A nyári egyetem hall­gatóságán kivü! megjelentek a. szentmisén a hatóságok, előkelő­ségek, képviseletek, valamint sok külföldi vendég. Szentmise után a közönség a gazdasági akadémia dísztermébe vonult, ahol az elnöki emelvényen Prinz Gyula dr. rek­tor, Halasi Nagy József dr. bölcsészkari, Ángyán János dr. or­voskari és Podmaniczky Pál dr. ev. teológiai dékánok foglaltak helyet. A kultuszminiszter képvi­seletében Eyssen Tibor dr. min. tanácsos jelent meg. A földműve­lésügyi minisztert Stolp Ödön gazd. akad. igazgató, a kereske­delmi minisztert Kovács Aladár dr. osztálytanácsos, a lengyel kö­vetséget Zbigniev Kosciusko dr. attasé, a vármegyét Huszár Pál dr. főszolgabíró, a fővárost Zaka­riás János dr. főjegyző képvisel­ték. Megjelentek továbbá Berkes Ottó főigazgató, Stefaits Aladár apátplébános, Meizler Károly dr. országgyűlési képviselő, az aka­démia és premontrei gimnázium tanári kara, a katonaság és csend- őrség tisztikara és Keszthely vá­ros képviseletében Gárdonyi La­jos dr. h. bíró stb. Üdvözlések. Prinz rektor üdvözlő sza­vai után Eyssen Tibor dr. a kul­tuszminiszter nevében üdvözölte a 3. keszthelyi nyári egyetemet, annak vezetőségét és hallgatósá­gát. Komoly munkát vár és hiszi, hogy a nyári egyetem hivatását be fogja tölteni, melegen üdvözli a külföldieket, az osztrákokat, németeket, lengyeleket és olaszo­kat, amire már a sorsközösség folytán kötelezve érzi magát. Örömmel állapítja meg, hogy az egyetem fejlődik, virul, azonfelül külföldi kapcsolatokat teremt, azokat elmélyíti, megerősíti és ebben a reményben Isten áldását kívánja az egyetemre. Stolp Ödön a földművelés­ügyi miniszter nevében üdvözli az egyetemi tanácsot, köszönti a hallgatóságot és köszönetét fejezi ki, hogy módot adtak a legfon­tosabb mezőgazdasági kérdés, a buzakérdés megvitatására. Kéri a külföldieket, ha hazamennek, vi­gyék el az akadémia hírnevét és az itt szerzett emlékeket. Kovács Aladár a keresk. miniszter üdvözletét tolmácsolja. A külügyminisztérium távirati üdvözletének felolvasása után, amelyet a rektor olvasott fel, báró Neurath osztrák, von Mackensen német, Colonna herceg olasz kö­vet meleghangú táviratát, vala­mint a lengyel követség igen meleg üdvözletét olvasta fel. Előadások. Ezek után Prinz Gyula dr. rektor tartotta meg „Tudományos tételek hatása a népszellemre“ címen megnyitó előadását. Tu­dományos következetességgel fel­épített előadásában megdöntötte a dákó-román elméletet és a pánszlávizmus minden érvét. Hiába emlegetik az utódállamok, hogy az elszakított területek la- kósaival egy nyelvnemzetbe tar­toznak, mert az Írből nem lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom